Közel egy héten át hősiesen küzdött a 30–40 centi vastag jégtáblákkal az országhatártól délre fekvő dályai szakaszon a Jégtörő XI., ezért a számozás helyett már a Wesselényi nevet viselheti.
Wesslényi Milkós politikus a reformkor egyik legismertebb alakja volt. Az árvízi hajós elnevezést 1838-ban érdemelte ki, amikor életét nem kímélve mentette az embereket a Pestre zúduló, 153 áldozatot követelő jeges árból.
Hozzá hasonlóan tette a dolgát a szerb–horvát Duna-szakaszra január derekán útnak indított Jégtörő XI., Kaiser László kapitány irányításával a csapat a Jégtörő VI-tal párban látott hozzá a Dálya téréségben kialakult, több kilométeres jégtorlasz bontásának. A Jégtörő VI. elakadt a torlaszban, a Jégtörő XI. viszont a közel 10 kilométeres torlasz alsó határát jelentő Vukovárig jutott, majd onnan kezdte kialakítani a jég levezetéséhez szükséges csatornát, közben elakadt társát is kiszabadította, majd közösen biztosították a zajló jég levonulását. Ebben az időszakban a kialakult jéghelyzet miatt a Széchenyi és a Jégtörő VII-esből álló jégtörőhajópár Belgrád irányába indult, majd onnan bontották a közel 170 kilométeres torlaszt.
Forrás: Kubatovics Tamás / Baon.hu
A Széchenyi összesen 3330 km-t tett meg, és 20 napig tört jeget, a Jégtörő XI-es (immár Wesselényi) 1270 km-t hagyott maga mögött, és 14 napig dolgozott a dályai szorosban – írja a Baon.hu.
A szakmai értékelés szerint a jégveszély elleni védekezés különleges, a jégmentes árvizek elleni védekezéstől eltérő beavatkozásokat, felkészültséget követel, széles körű és sokrétű szakmai tudást kíván, a mérnökök, technikusok, vízügyi szakemberek mellett nagy feladat hárult a robbantómesterekre, hajós kapitányokra. A jeges árvizek ritkák, de rendkívül veszélyesek, megelőzésük és a jég biztonságos levezetése elsősorban folyószabályozással, mederrendezéssel érhető el.
Forrás: Baon