Nagy jelentőségű, Mátyás korabeli régészeti felfedezés a dunapataji református templomban címmel még 2021. májusában adtunk hírt arról, hogy a templom felújításakor előkerült régészeti leletek bebizonyítják, a templom elődje a 15. század végén, a Mátyás korban épült. A szentélyben nyitott régészeti szelvényben előkerült az oltáralapozás, előtte pedig a Paksi családhoz köthető téglából kirakott kripta is. A kripta a 15. században készült el, körülbelül a templom építésével egy időben. Lantos Andrea ásatást vezető régész akkor egyebek mellett arról is beszámolt: a leletanyagban gótikus faragványok, pénzleletek, valamint egy gótikus latin betűkkel feliratozott kőtábla töredéke is előkerült, mely a 15. századra keltezhető. A dunapataji templom nagy jelentőséggel bír a régió középkori történeti és régészeti kutatásában, hiszen még őrzi azokat a gótikus építészeti elemeket, melyek az alföldön kuriózumnak számítanak. Ilyen, korszakos jelentőségű események után érkeztünk el 2023. április hó második napjához, amikor vasárnap a Magyar Református Egyház első embere, Balog Zoltán püspök ünnepi istentiszteleten hirdetett igét a megújult templomban.
Az eseményre Nagy István agrárminiszter és Font Sándor országgyűlési képviselő is a nagyközségbe érkezett. Az istentiszteleten az is elhangzott, amiről már az első híradásaink alkalmából is beszámoltunk: a dunapataji templom vélhetően Magyarország egyetlen olyan református temploma, amely egykor katolikus Mátyás kori templom volt. Mint emlékezetes, a felújításhoz a Kormány több száz millió forint anyagi támogatást biztosított, és Dunapataj Önkormányzata is jelentős összeggel járult hozzá a munkálatok elvégzéséhez. A vasárnapi ünnepi Istentiszteletre zsúfolásig megtelt a templom a helyi és a környékbeli református gyülekezetek híveivel.
Forrás: Font Sándor / Facebook
Lantos Andre ásatásvezető régész arról számolt be, hogy a dunapataji református templom jelentősége az 1980-as években lezajlott műemléki vizsgálatok alapján vált köztudottá. Akkoriban az épület néhány gótikus építészeti eleme, csúcsíves ablaka lett kibontva az újkori vakolat alól, s vált láthatóvá a nagyközönség számára. A 2018 körül elkezdődött felújítások során az épület belső berendezését ideiglenesen kipakolták, a vakolat jó részét pedig kívül és belül egyaránt eltávolították. Ez az állapot ad lehetőséget a gótikus templomépület behatóbb vizsgálatára, illetve építési időszakainak, periódusainak meghatározására. A feltárásban a kalocsai Viski Károly Múzeum részéről Lantos Andrea ásatásvezető régész, a Kecskeméti Katona József Múzeumtól Dr. Rosta Szabolcs régész, múzeumigazgató, illetve Pánya István földrajzkutató vett részt. Az építészeti-művészettörténeti vizsgálatokban Dr. Buzás Gergely régész, a Visegrádi Mátyás Király Múzeum igazgatója segítette a munkálatokat.