Korábban megírtuk: Kalocsára is érkezett az azbesztbotrányban érintett négy bánya egyikéből. Először elkerülte a figyelmünket, hogy a nyilvánosságra került, a Nemzeti Adó és Vámhivataltól (NAV) származó listán nem csak egy, hanem két tétel is szerepel: 2017-es szállítmány mellett 2019-ben is érkezett zúzottkő Badersdorfból városunkba. A NAV-hoz benyújtott közérdekű adatigénylésünkre érkezett válaszból most kiderült, azokon kívül is érkezett egy szállítmány Kalocsára. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása Tervezési és Elemzési Főosztályától kapott tájékoztatás a Kalocsára szállított, badersdorfi eredetű kőzúzalékok mennyiségi adatait is közli, viszont a szállítmányok célállomása sajnos nem derül ki belőle, annak kiderítése további vizsgálatot igényel.
A Kalocsát érintő esetleges azbesztszennyezésről írott korábbi cikkünkben csak a 2017 júniusában a badersdorfi bányából érkezett szállítmányt emeltük ki, mivel a Németh Martin, büki önkormányzati képviselő által közzétett terjedelmes lista hatalmas adattömegének átböngészésekor elkerülte a figyelmünket egy 2019. júniusában Kalocsára érkezett szállítmány, amely szintén a badersdorfi bányából érkezett városunkba.
A Kalocsán átvett kőzúzalék-szállítmányok mennyiségi adatait azonban a lista nem tartalmazta, sem azt, hogy ki rendelte meg, illetve vette át a kérdéses szállítmányokat.
Mivel az aggályos tételek útjának, további sorsának, az azbesztszennyezettséggel való érintettségének vagy annak hiányának kiderítéséhez egészségügyi szempontból kiemelkedő közérdek fűződik, ezért a NAV-hoz fordultunk kérdéseinkkel.
A NAV tájékoztatása három tételt említ
A hatóságtól azt kérdeztük, hogy a Kalocsa településre 2017 júniusában, illetve 2019 júniusában érkezett két konkrét szállítmány esetében az EKÁER-ben (Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben) rögzített bejelentések adatai szerint ki volt a szállítmányok bejelentője, belföldi címzettje, illetve tényleges átvevője, azzal, hogy amennyiben a pontos cégnév adótitok vagy üzleti titok miatt nem adható ki, úgy arról kérünk tájékoztatást, hogy a megrendelő, illetve az átvevő magánszemély, gazdasági társaság, esetleg egyházi, vagy az állami, önkormányzati tulajdonú cég, vagy e szektorokba tartozó intézmény volt-e.
A NAV által megküldött tájékoztatás szerint az EKÁER-ben bejelentett adatok szerint, az azbesztszennyezéssel érintett ausztriai bányákból (Badersdorf, Bernstein, Pilgersdorf, Rumpersdorf, Rechnitz) származó, 2517 vámtarifaszám alá tartozó termékek esetében Kalocsa, mint kirakodási cím három időpontban szerepel:
A szóban forgó bányákból
zúzottkő érkezett városunkba.
Így nem egészen három év leforgása alatt
HÁROM TÉTELBEN ÖSSZESEN 79 TONNA, AZAZ MINTEGY 50 KÖBMÉTER GYANÚS KŐSZÁLLÍTMÁNY ÉRKEZHETETT KALOCSÁRA.
A Kalocsára érkezett szállítmányok vonatkozásában a médiában korábban megjelent adatoktól való eltérés oka egy észlelt informatikai hiba javítása volt, de más városok esetében amiatt is hiányos lehetett a lista, hogy a korábban nevesített négy bánya mellett időközben egy ötödik, a Rechnitz bánya érintettségére is fény derült, míg korábban az onnan érkezett szállítmányok még nem szerepeltek a kiadott listán – derült ki a NAV által ma megküldött válaszból.
A válaszban arra is felhívták a figyelmet, hogy az, hogy a településre szállítottak az adott bányá(k)ból, nem jelenti azt, hogy itt is használták föl az anyagot, az adatok ugyanis csak az árumozgásokat mutatják.
Azt nem emelték ki, de tény, hogy az, hogy egy szállítmány az említett bányákból származott, önmagában nem bizonyítja, hogy azbesztet határérték fölötti mértékben tartalmazna.
Azt viszont közölték, hogy
AZ AZBESZTSZENNYEZÉS KIVIZSGÁLÁSÁRA TÁRCAKÖZI AZBESZT-MUNKACSOPORTOT ÉS EGY OSZTRÁK-MAGYAR BIZOTTSÁGOT ÁLLÍTOTTAK FEL, MELYEK FELADATA A TÉNYLEGES SZENNYEZÉS FELTÁRÁSA LESZ.
A kérelmünkben szereplő további kérdések – a megrendelő és az átvevő kiléte és a szállítmányok átvételének pontos helyszíne – vonatkozásában a válaszokat nem állt a hatóság módjában megadni, ugyanis ezek az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezése szerint adótitoknak minősülnek.
Milyen kőanyagokról van szó?
Az interneten elérhető adatok szerint a gyanúba keveredett bányákban kitermelt szerpentinit, illetve zöld pala kőzúzalékok tartalmazhatnak jelentős mennyiségű azbesztet.
A szerpentinit tömött megjelenésű, sötétzöld színű, gyakran szabálytalan lefutású fehér, sárgás, vörös színű ereket, foltokat tartalmazó metamorf kőzet. Szabad szemmel nehezen azonosítható, de jellemzően zöldes, szürkészöld, kékes-szürke színű, és gyakran láthatók benne vékony, fehér csíkokban azbesztrétegek, amelyek a kőzetnek akár 2-70%-át is kitehetik.
A zöldpala egy jellegzetes zöld színű, palás megjelenésű, finomszemcsés metamorf kőzet. A bányákból származó őrleménye jelentős mennyiségű, akár 30-55%-ban is tartalmazhat veszélyes, szabad szemmel nem látható azbesztszálakat.
Azonban tudni kell, hogy amíg az azbesztszálak szilárdan beágyazódva a kőzetben maradnak, addig a kőzet maga nem hordoz egészségügyi kockázatot, csak az aprózódásakor felszabaduló pora lehet ártalmas, például bedolgozásuk vagy bontásuk során, illetve az utakon vagy parkolókban, ha a kőzetet folyamatos mechanikai terhelés éri.
Továbbra is keressük a szállítmányok kalocsai átvevőit
Fontos hangsúlyozni, hogy 2017-ben, ’19-ben és ’20-ban az érintett bányákból származó zúzottkő azbesztszennyezettsége még nem volt ismert tény, így az azt felhasználó építtetőt, illetve a megrendelőt egészségügyi vonatkozásban nem terheli felelősség, ezért célunk nem bármely vállalkozás rossz színben való feltüntetése.
Azonban a lakosság, illetve a kőanyagot felhasználó, vagy a jövőben majd azt elbontó, illetve más beavatkozás során azzal vagy porával fizikai érintkezésbe kerülő munkások egészségének védelme érdekében fontos volna kideríteni a szóban forgó szállítmányok sorsát.
Kérdéseinket ezért az esetlegesen valamely városi beruházáshoz való felhasználásra vonatkozóan elküldtük Kalocsa Város Jegyzői Hivatalának, de onnan egyelőre nem érkezett válasz, és a nagyobb kalocsai építőanyag-forgalmazó vállalkozásokat is megkerestük, hogy a jelzett időpontokban vettek-e át zúzottkő-szállítmányt a nevesített bányákból. Az utóbbiak válaszadása azonban önkéntes, és válasz cikkünk megírásának időpontjáig tőlük sem érkezett.
Szintén kérdésekkel fordultunk a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyéhez, hiszen a Szentháromság-tér rekonstrukciójához épp a kérdéses időszakban használtak föl nagy mennyiségű zúzottkövet, ám hivatalos választ egyelőre onnan sem kaptunk. Informálisan azonban arról tájékoztatták szerkesztőségünket, hogy
A FŐTÉREN FELHASZNÁLT KŐANYAG TELJES EGÉSZ HAZAI BÁNYÁKBÓL SZÁRMAZOTT.
A téma fontosságára és a felé forduló közérdeklődésre tekintettel amint új értesülésekhez jutunk, azokról tájékoztatjuk olvasóinkat.
Rekordösszeggel zárult az idei, XXXIV. Kék Madár Fesztivál: Lakatos György fesztiváligazgató ma délelőtt stúdiónkban, a Fókuszban Podcast vendégeként számolt be róla, hogy átlépték a 10 millió forintos határt. A teljes beszélgetés már elérhető a KALOhírek felületein!