Megyei roma közmeghallgatás Kalocsán – Jó légkörű eszmecsere, ügyrendi jogi közjátékkal

Az ülés megemlékezéssel vette kezdetét: elhunyt Oláh Imre, a Bátyai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke, akinek emléke előtt egyperces, néma felállással tisztelegtek az egybegyűltek, majd a megjelentekhez először Rideg László megyei közgyűlési elnök szólt.

A megyei közgyűlés elnöke elmondta: már az ülés előtt a TOP-os projektekkel kapcsolatban, valamint a Paks II projekt kapcsán térségünkre váró feladatokról és lehetőségekről egyezetett városunkban. Ennek kapcsán arról tájékoztatott, hogy Kalocsa 28 másik környékbeli településsel együtt bekerült a Közép-dunamenti fejlesztési térségbe, ami azt jelenti, hogy Paks környékén a túlparti településekkel együtt 99 település közösen alakított fejlesztési tanácsot augusztusban, amely e települések további fejlesztési lehetőségeiről folytat egyeztetéseket.

A Paks II. beruházásról elmondta, hogy azzal összefüggésben lesz olyan időszak, amikor 13 ezer ember tartózkodik majd térségünkben az erőműépítés kapcsán. Először 2-4 ezer ember érkezik, majd fokozatosan fölfut a létszám, miközben az érkezők cserélődnek is majd. Az építők Oroszország mellett Európa számos országából érkeznek majd – nekik kínálatot kell nyújtani: szállást, étkeztetést és különböző szolgáltatásokat kell biztosítani.

A továbbiakban a megyei roma önkormányzat és a megyei közgyűlés együttműködését értékelve kijelentette, hogy az egyeztetés köztük rendszeres, bevonva a települések vezetőit is, amikor lehet, találkoznak. A polgármesterekkel való minél szorosabb együttműködésre, rendszeres találkozók szervezésére bíztatta a megjelent képviselőket, hiszen a települések közösségi életének szervezése az ő kezükben összpontosul.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Rideg László megköszönte a megjelenteknek a saját településükön az ott élő roma közösségért és a többségi társadalommal való békés együttélésért végzett munkájukat, aminek fő pillérét a településvezetőkkel való rendszeres kapcsolattartásban, megfelelő kommunikációban jelölte meg. Ezért ütemezett munkakapcsolat kialakítását sürgette a polgármesterekkel.
Horváth Szilveszter megyei elnököt a települési roma önkormányzatok munkájának hathatós összefogására bíztatta, úgy érvelve, hogy közösen többet tudnak tenni, hogy jobbítani tudjanak a helyzeten.

Rideg László később megköszönte a cigány önkormányzatok együttműködését a járvány elleni védekezésben, ami nélkülözhetetlen volt ahhoz, hogy nálunk tizede akkora lett a fertőzöttségi mutató, mit az országos átlag.

A továbbiakban Horváth Szilveszter tájékoztatta a települési roma nemzetiségi önkormányzatok delegációit a megyei közgyűlés tevékenységéről és gazdálkodásáról.
Bevezetésképpen elmondta, hogy az ünnepélyes közmeghallgatás szokásos decemberi időponttól a koronavírus miatt tértek el, de megtartani a járványhelyzetben is muszáj volt, mivel a minisztériumtól azt a tájékoztatást kapta, hogy a feladatalapú támogatások kifizetésének feltétele a közmeghallgatás megtartása.
Az elnök – amint mondta – közmeghallgatások megtartására már korábban is fölhívta, a helyi roma vezetők figyelmét, hiszen az önkormányzatok költségvetése elég szegényes, ezért nagyon fontosak a működésükhöz ezek a pénzek.

Képgaléria megtekintése (26 db kép)

Egy elrontott módosított meghívó bonyodalmai

A továbbiakban a Bács-Kiskun Megyei roma Önkormányzat 2020. évi költségvetéséről számolt be az elnök – ám alig kezdett hozzá mondandójához, amikorBurai Béla a parlamentáris kereteket mellőzve fölállt, és magához ragadva a szót figyelmeztette az elnököt, hogy a közgyűlés nem fogadta el a napirendet, amihez neki még módosító javaslata is lenne. Azonban a megyei önkormányzat jogi előadója figyelmeztette, hogy az ünnepi közmeghallgatásnak nincs önálló napirendje, mivel annak programja kötött. A hozzászóló azonban mégis csak a többség szavazataival akarta megerősíteni álláspontját, arra hivatkozva, hogy a korábban – tévesen – kiküldött meghívó tartalmazott napirendi javaslatokat, majd később módosított meghívót is kaptak a képviselők. Ezt a felszólaló törvénytelennek minősítette, indoklásképp azonban nem a közmeghallgatásra, hanem a testületi ülésre vonatkozó passzusokat idézett az SZMSZ-ből.

Itt aztán kicsit fölizzott a hangulat.
A több felől elhangzó spontán észrevételekből ennyit sikerült kiszűrni:

– Tudjuk, hogy a Kolompár Orbán mondta neked, de ülj le, légy szíves! (levezető elnök)
– Ne kolompározzál! (felszólaló)
– Rossz filmet nézel a moziban! (bekiabáló)
– Téged meg nem kérdezett senki! (felszólaló)
– Nincs most erre szükség! (jogi előadó)

A hirtelen támadt zűrzavarnak Rideg László vetett véget, aki rámutatott, hogy miután van a teremben jogász, aki ismeri a vonatkozó szabályokat, hallgassák meg az ő véleményét.

A közmeghallgatás egy nem hivatalos testületi ülés. Az a lényege, hogy a társadalom tagjai kérdéseket tehetnek föl és azokra válaszokat kaphatnak, viszont érdemi döntés ezen az ülésen nem születhet. Ezért került módosításra az elsőként kiküldött meghívó.

Ez után a felszólaló javaslatot kívánt tenni, hogy a fórum alakuljon át testületi üléssé, ám erre ügyrendi lehetősége nem volt. Végül ezt tudomásul vette, ami után a megyei elnök folytatta mondandóját.

A 2020. évi költségvetés

A bevételi oldalon a tavalyi évről maradt, bő 23 ezer forint maradványt beépítették a 2 millió 80 forintos összegű működési támogatáson alapuló költségvetésbe, ami mellé táboroztatásra nyertek pályázaton 1,8 millió forintot. A feladatalapú támogatásokkal és más bevételekkel kiegészülve majdnem 6 millió forintból gazdálkodhattak.

A kiadások közt említette Horváth Szilveszter egy önkormányzat felé fönnálló, kisebb tartozás kiegyenlítését, a Rostás László Emléktorna szervezésére elköltött 350 ezer forintot, egy Izsákon tartott kihelyezett ülés lebonyolítására 266 ezer forintot, banki költségekre és egyéb kiadásokra elköltött 418 ezer forintot, mindezt a működési támogatás terhére. A feladatalapú támogatások összegéből február 14-én tartott kihelyezett ülés 50 ezer forintba került, mintegy 768 ezer forintot fizettek ki a Bács-Kiskun megyében működő civil szervezetek és cigány önkormányzatok kulturális rendezvényeinek támogatására.

Januárban Soltvadkerten vettek részt egy misén Kolompár Gábor szervezésében, 
Jánoshalmán az ottani cigány önkormányzat problémáira fókuszálva kihelyezett ülést tartottak Bányai Gábor, a körzet országgyűlési képviselője, a település polgármestere, valamit Agócs János, az országos roma önkormányzat elnöke részvételével. A jánoshalmi RNÖ-nek ugyanis egy elrontott pályázati elszámolás miatt inkasszó van a számláján, így a neki járó támogatásokhoz évek óta nem jut hozzá, mivel abból folyamatosan tiltják le a beérkező összegeket, ami nagyon megnehezíti a működésüket.
Agócs János segítséget ígért, azonban a jánoshalmiak tájékoztatása szerint eddig nem történt semmi, ezért a megyei önkormányzat is igyekszik lépni az ügyben.

A járványügyi vészhelyzet kihirdetése előtt Kalocsán tartottak felkészítő tájékoztatót, hogy hogyan segíthetnek a településeiken élő roma közösségeknek. Élelmiszercsomagok, védő felszerelések gyűjtésére és kiosztására bíztatták a képviselőket.

A vészhelyzet márciusi kihirdetése után üléseket tartani nem lehetett, így egy személyben hozhatott döntéseket az elnök, aki 14 település cigány önkormányzataihoz személyesen vitt élelmiszercsomagokat, fertőtlenítőszereket.

Az elnök fölidézte, hogy az Országos Roma Önkormányzat közzétett egy félreérthető felhívást, amely nagy felháborodást váltott ki a cigányok és önkormányzataik közt, aminek következtében lincshangulat alakult ki, és e miatt több megyében le is mondtak a roma önkormányzati elnökök, ugyanis a téves tájékoztatás nyomán fejenként 7000 forintot követeltek – ezt a téves információt megyei elnökként több élő bejelentkezéssel sikerült helyre tenni.

Az elnök a helyi roma önkormányzatok veszélyhelyzet alatti munkáját eredményesnek ítélte, amiért köszönetet mondott a megjelenteknek.
A veszélyhelyzet elmúltával, júniusban megtartották a Rostás László Emléktornát, amelyen a korábbinál is többen vettek részt. A sikeres torna megszervezéséért köszönetet mondott Burai Bélának, valamint a torna résztvevőinek.

Július 30-án az Izsáki RNÖ kérésére tartottak ott kihelyezett ülést, amelyet azért hívtak össze, mert azon a környéken indokolatlanul sok cigány gyermeket vettek gyámhatósági védelembe. Ám az esetekről végül nem kaptak tájékoztatást, mivel az illetékes gyámhatóság meghívott vezetője az utolsó napon lemondta a személyes részvételét.

Az izsáki delegáció egy tagja ugyanakkor arról nyilatkozott, hogy az ülés után sokban, és előnyére változott a hatóságok hozzáállása.

Augusztusban a kalocsai RNÖ szervezésében megemlékeztek a romaholokausztról, amelyen a megyei roma önkormányzat is képviseltette magát.
Ugyanakkor a fővárosban is részt vettek a koszorúzáson a megye képviseletében.

Szintén augusztusban tartották a balatonfenyvesi gyermektáboroztatást, ahová a korábbinál is több településről vittek nyaralni hátrányos helyzetű, cigány gyerekeket, számos tartalmas programot biztosítva számukra – zárta beszámolóját Horváth Szilveszter megyei RNÖ elnök.

Kérdések, észrevételek

A továbbiakban kérdések-válaszok, illetve észrevételek hangzottak el.
Egy kérdező a korábban is szóba került, de meg nem valósult baromfi-hizlalási program további sorsával kapcsolatban érdeklődött, valamint a megyei RNÖ alá rendelt, állandó pályázatíró csapat életre hívását sürgette, amivel az önkormányzatok pályázási lehetőségeit szélesíthetnék, később pedig önfenntartóvá is lehetne tenni az irodát azzal, hogy a projektmenedzsmentben is ők kaphatnának szerepet.

Sztojka István a roma vállalkozóknak a pályázati programokkal kapcsolatos munkálatokba való bekapcsolódásának lehetőségeiről kérdezte Rideg Lászlót. A közgyűlési elnök ezzel kapcsolatban is a polgármesterek fölkeresését javasolta, mivel a TOP-projekteket megalapozó pályázatoknak a települések lesznek a nyertesei, így velük együttműködve lehet bekapcsolódni a fejlesztésekbe.

Ezzel kapcsolatban egy hozzászóló azt sürgette, hogy a projektekbe konzorciumi partnerként vonják be a roma nemzetiségi önkormányzatokat, mivel a tapasztalat az, hogy e nélkül a cigányok kimaradnak a pályázati programokból.

Egy hozzászóló személyes kérdést intézett Horváth Sziveszterhez:

Látom, hogy meglazult körülötted a levegő, egy kicsit a bizalmat vesztetted el saját barátaid körében. Hogyan tovább, hogy tudod végigvinni ezt [a ciklust] úgy, hogy az országos elnök úrral sem vagy jóban, saját baráti köröddel sem vagy jó kapcsolatban?"Az elnök úgy reagált:

Az országos roma önkormányzattól eddig sem kaptunk semmit, most sem várhatunk semmit.”Hozzátette:

Az országos roma önkormányzatban is volt, hogy hatszor, vagy hétszer ismételték meg az ülést, mert nem volt meg a[z elnök] baráti köre.”
Horváth úgy vélte, hogy az eredményesség a megyei többi roma elöljáróján is múlik, és nehezíti a helyzetet, ha ők bomlasztják a megyei cigányság egységét. A vitapartner azonban kijelentette, hogy ilyen szándékuk nincs.
Mások csatlakoztak az elnöknek az országos önkormányzatot elmarasztaló észrevételhez, megnevezve az országos elnököt is, megint mások viszont a személyeskedő hangok mellőzésére hívtak föl, és volt, aki arra emlékeztetett, hogy az ilyen jellegű szembenállás már korábban is volt, amikor nehezítette, ellehetetlenítette a cigányok érdekképviseletének munkáját, és a hatalmi harcokat folytató tisztviselőket az esküjükre emlékeztette. A megyei elnököt ért személyes bírálatokkal kapcsolatban a hozzászóló úgy fogalmazott: lehet, hogy Horváth Szilveszter is hibázott, hiszen ő is ember, de úgy vélte, összességében jól végezte munkáját – e megjegyzésre a látható többség tapssal fejezte ki egyetértését.

A továbbiakban a települési önkormányzatokkal való partneri kapcsolatok kiépítésének, valamint a pályázati programokban való aktívabb részvételnek a lehetőségei, valamint a roma felzárkóztató programok forrásainak elosztása és a romák felzárkózását lehetővé tevő oktatási programok, nyolc általános elvégzésére, érettségi, illetve szakma szerzésére irányuló lehetőségek kerültek szóba.
Ennek kapcsán elhangzott, hogy októbertől lehet jelentkezni felsőfokú cigány nyelvtanfolyamra, amihez érettségi sem kell. Harmincezer forintos vizsgadíj megfizetésével felsőfokú nyelvvizsgát lehet tenni Salgótarjánban, amelynek birtokában akár iskolai nyelvórákat is tarthatnak majd, akik leteszik a vizsgát.

A feszült pillanatoktól, kemény kritikáktól sem mentes, de összességében kedélyes, barátságos hangulatú ülés végén elhangzott, hogy Filvig Géza polgármester, mint a gyűlésnek helyszínt adó város polgármestere ebédre hívta meg a résztvevőket, ám ezzel elkésett: a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat költségvetéséből addigra már rendezték az ebédet.
Így Horváth Szilveszter mindenkit sültes tál ebédre invitált a Roma Közösségi Házba, ahol kötetlen beszélgetéssel folytatódott a találkozó.