A megye polgármesterei Majsán

A fórumot Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke és Ábrahám-Fúrús András, Kiskunmajsa város polgármestere nyitotta meg. Rideg László beszámolt az előző polgármester találkozó óta eltelt idő alatt a településfejlesztés, az agrárinnováció, az ivóvízminőség javítás és a megyemarketing területein elvégzett, önkormányzati munkáról. A vendéglátó Kiskunmajsa település polgármestere pedig bemutatta a várost, az új testület által elvégzett munkát, valamint a helyi, aktív vállalkozói és civil életet. Elmondta, hogy a város 2016-tól milyen forrásokat kíván igénybe venni fejlesztési elképzeléseik megvalósításához. Ekkor került sor annak az elismerő oklevélnek az átadására, melyek Rideg László adott át a város önkormányzatának, illetve a Jonathermál Zrt-nek Kiskunmajsa gyógyhellyé nyilvánításának alkalmából. Az elnök gratulált a megyei turizmusfejlesztés területén elvégzett áldozatos és eredményes munkájukért.

Képgaléria megtekintése (27 db kép)

Ezt követően Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára az önkormányzatokat érintő pályázati lehetőségeket ismertette, miszerint kis mértékű infrastruktúra fejlesztési, illetve leader források igénybevételére lesz módjuk. A vidékfejlesztési program pályázatainak kiírására 2015-16. évben kerül sor.

Szűcs Csaba, Kiskunhalas város polgármestere egy jól bevált gyakorlatot mutatott be a romakérdés kezelését illetően. A program lényege, hogy minden oktatási intézményben minimum 1 roma pedagógust alkalmaztak, illetve bevezették az utcabizalmi hálózatot. Egy év alatt jelentősen csökkent a roma gyerekek igazolatlan távollétének száma, s észrevehető javulás mutatkozott az oktatási-nevelési lemorzsolódás terén is. A rendszerben most 30 ember dolgozik a városban, akik bérét a közmunka programból tudták finanszírozni. Mindez követendő modellként szolgálhat a többi település számára is.

Az ebédszünetet követően Hegyesi Béla, a Duna, Central Europe és Interreg Europe kapcsolattartója tájékoztatta a települési önkormányzatokat, hogy milyen nemzetközi pályázatokon vehetnék részt. Az első pályázatok beadási határideje lezárult, az újabbak 2016-ban várhatóak.

Katona Ilona, a Magyar Turizmus Zrt. Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóságának igazgatója a Dél-Alföldi régió és Bács-Kiskun megye turisztikai aktualitásait, trendjeit elemezte a hallgatóságnak. Hangsúlyozta: a fő küldő ország továbbra is Németország, Románia és Szerbia, de dinamikus fejlődés várható Ausztria esetében is. A megye húzótermékei lehetnek: egészség-, kulturális- és esemény turizmus, öko- és aktív turizmus, valamint a gasztroturizmus. Ígéretet tett arra, hogy a Magyar Turizmus Zrt. mindent megtesz annak érdekében, hogy a jövőben még több vendég látogasson a régióba.

A következő előadás keretében az Egészséges Bács-Kiskunért szociális szövetkezeti modellt, illetve a Bácsalmáson szerzett tapasztalatokat mutatta be Barta Tiborné Gáll Ágnes, mely során feltárta annak mikéntjét, hogyan lehet a közfoglalkoztatásban elért eredményeket szociális szövetkezeti formában továbbvinni.

Farkas Zoltán, a DAOP (Dél-Alföldi Operatív Program) közreműködő szervezeteként beszámolt a 2007-2013 közötti regionális források felhasználásáról. Örömtelinek nevezte, hogy a DAOP részéről nem lesz forrásvesztés, a régióba rendelt forrást év végéig 100%-ban sikerül felhasználni. Összesen 615 db pályázatot támogattak, melynek keretében 68 milliárd Ft érkezett a térségbe.

A nap Dr. Puskás Sándor, a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökhelyettesének előadásával zárult, aki elmondta, hogy november 1-jén lett 20 éves a közbeszerzési törvény, s ebben az időpontban lépett hatályba a törvény módosítása is. Ezt a változtatást Európai Uniós kötelezettség írta elő, s büszkeségre ad okot, hogy ennek Nagy-Britannia és Dánia után először Magyarország tett eleget.

A konferencia második napját Fehérné Dr. Holozsai Nóra, a Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága vezetőjének előadása indította, aki a Magyar Államkincstár Területi Operatív Programokban (TOP) való közreműködéséről, szerepeiről beszélt. Elmondta, hogy a kincstár feladatai közé tartozik majd többek közt a támogatási kérelmek kezelése, a jogosultságok ellenőrzése, a támogatáshalmozódás vizsgálata, de lesznek kötelezettségei a projektek megvalósítása, pénzügyi lebonyolítása és zárása kapcsán is.

A nap következő meghívott vendége Kolossváry Gábor, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Belvízvédelmi és Öntözési Főosztályának Főosztályvezetője volt, aki a Homokhátság vízgazdálkodásának problémáit és azok lehetséges, komplex megoldásait tárta fel a hallgatóságnak. A hangsúlyt a fenntarthatóságra, a párbeszédre és az együttműködésre, valamint mindenekelőtt egy rugalmas térségi megoldás megtalálására helyezte.

Oláh Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium regionális fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára a Területi Operatív Programok gyakorlati tudnivalóit taglalta. Elmondta: számos újítás történt a korábbi gyakorlathoz képest. Ezúttal megyei szinten térképezték fel a fejlesztési igényeket, majd a forrást ehhez alakították. Ugyancsak változásnak számít, hogy a pályázatokat mostantól az államkincstárhoz kell benyújtani. A beérkezett pályázatokat a Megyei Közgyűlés által elfogadott étékelési szempontrendszer alapján, a Magyar Államkincstár Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága értékeli formai szempont szerint. Majd ezt követően az irányító hatóság tartalmi szempontból is minősíti. További újításnak számít, hogy a piaci szereplőket kivetik a rendszerből, tehát pályázatíró cégekre ezek során nem lesz szükség. Továbbá lehetőséget biztosítanak arra, hogy a megyei önkormányzatok – a gördülékenység és hatékonyság fokozása érdekében – projekt menedzsment szervezetet hozzanak létre. Fontos információ: a településfejlesztési pályázatok még az idei évben megnyílnak.

Dr. Bankó Ágnes, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat aljegyzője jó gyakorlatok mutatott be a helyi értékek gyűjtésére két település példáján keresztül: a bugaci és bajai értékgyűjtő munka módszerét ismerhették meg részletesen a fórum résztvevői.

Halász János, az IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Közös Technikai Titkárságának munkatársa, a szerb együttműködési programot ismertette. Elmondása szerint az előző programban 50 millió euro került szétosztásra a 200 pályázat között. A mostani periódusban még ennél is több, összesen 65 millió Ft áll rendelkezésre környezetvédelem, fenntartható közlekedés, turizmus- és gazdaságfejlesztés területén. A projekteknek azon legfőbb kritériumnak kell megfelelniük, miszerint határon átnyúló hatással kell rendelkezniük. Halász János biztatta a polgármestereket a források lehívására, mert a megyében ezek eddig csak kis mértékben voltak kihasználva.

Nagypál Sándor, a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. ügyvezetője, megismertette a települések vezetőivel a 2013-ban alakult és Budapesten működő Nemzeti Fejlesztési Programiroda szervezetét, illetve elmondta, hogyan tudnak a települési önkormányzatoknak segíteni, velük együttműködni. Kb. 500 milliárd Ft-ot fognak a következő 3 évben kezelni ivóvíz minőség javítás, szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint hulladékgazdálkodási ágazatban.

A napot, s egyben a két napos konferenciát Kovács Ernő, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott előadása zárta, aki a földárverések technikai lebonyolításáról tartott hasznos tájékoztatót.

A konferencia ideje alatt az önkormányzat területfejlesztéssel foglalkozó kollégái konzultációs lehetőséget biztosítottak az önkormányzati képviselők számára, melyek keretében pályázataikról egyeztethettek.

A résztvevők fakultatív program részeként csütörtökön ellátogattak a múlt héten átadott, kiskunmajsai 56-ös Múzeumhoz, illetve a Szanki Ízek Házába, ahol az egyik települési érték, a szanki konyakmeggy készítésének folyamatát ismerhették meg.

Forrás: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat