Megszűnt a paksi különleges gazdasági övezet – A nyár derekán létrehozott fejlesztési régiót eltörlő rendelet január 1-jén lépett hatályba

A kormány még nyáron, a 223/2024 (VII. 31.) kormányrendelet nyilvánította különleges gazdasági övezetté a paksi erőmű területét, ezzel elvették a várostól az abból származó iparűzési adót és azt Tolna Vármegye Önkormányzatának, illetve Bács-Kiskun Vármegye Önkormányzatának adták.

A 415/2024. (XII. 20.) számú, idén január 1-jén hatályba lépett rendelet szerint „Paks Város Önkormányzata gyakorolja a települési önkormányzati rendeletalkotási jogkört, azzal, hogy a kormánynak és a Tolna Vármegyei Önkormányzatnak a különleges gazdasági övezet területére vonatkozóan, a különleges gazdasági övezetről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi LIX. törvény felhatalmazása alapján megalkotott rendeletét mindaddig alkalmazni kell, amíg Paks Város Önkormányzata nem állapít meg az adott tárgykörre vonatkozóan új szabályokat”.

A különleges gazdasági övezetet létrehozó kormányrendeletet annak idején hevesen bírálták Pakson, azt a Kormány bosszújának tekintették, amiért a helyhatósági választásokon a paksiak az ellenzéki erőket juttatták hatalomra.
Ez az elmélet most megdőlni látszik.

Egyébként megjegezzük, teljesen észszerű volna, ha a térségi, illetve országos jelentőségű gazdasági szereplők adói eleve, törvényi rendelkezés szerint a vármegyék, illetve a Parlament hatáskörébe kerülnének, hiszen egyrészt a nagyobb gazdasági potenciál okozta terhek – nagy forgalmi terhelés, esetleges környezetszennyezés, agglomerációs hatások – is nagyobb területen jelentkeznek, nem az adott település városházájának dísztermében, sőt, onnan nem is látszanak, és hatáskör sincs a térségi szinten jelentkező problémák orvoslására.
De hát, nem ez az egyetlen észszerűtlenség a magyar jogrendben, amelynek orvoslására eddig nem került sor.