Január 15-én, vasárnap délelőtt fél tizenegykor vette kezdetét Kalocsa Város Önkormányzatának a doni áttörés emlékre az ott elesett hősök emlékére állított katonaszobornál tartott megemlékezése és koszorúzása. Városunk hagyományai szerint előtte a Szent Imre (Eperföldi) plébániatemplomban mutattak be szentmisét a hősök emlékére.
A megemlékezés ünnepélyességét a Magyar Honvédség vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. sz Repülődandár díszelgő alakulata által adott díszőrség, valamint a hódmezővásárhelyi 30. sz. Kinizsi Pál Páncélozott Gyalogdandár zenekarának zenei szolgálata emelte. Utóbbiak nemzeti hagyományaink szerint a megemlékezés kezdetén a Himnusz, zárásaképpen a Szózat közös eléneklését kísérték, az ünnepség előtt és után pedig indulókkal kedveskedtek a megemlékezőknek. A cikk alá görgetve egy indulóról készült videofelvételt láthatnak olvasóink.
A megemlékezés felütéseként dr. Zempléni Miklós A boldog szunnyadókhoz című költeményét szavalta el Matos Milán, az Eperföldi Sportiskolai Általános Iskola 8.a osztályos tanulója, akit tanára, Marsiné Fekete Judit készített föl.
Forrás: Illés György / KALOhírek
Ezt követően dr. Kovács György nyugalmazott honvéd ezredes mondott emlékező beszédet, fölidézve előbb a doni katasztrófa emlékezetét, a hősök tiszteletére sokáig a veszteségek fölötti fájdalmat növelve meg nem tartott, majd egyre több helyen évről évre megrendezett megemlékezések és a történteket feldolgozó publikációk történetét, majd fölidézte az épp 80 esztendeje történt katonai kudarcunk okait és eseményeit, levonva mindebből a tanulságot az utókor számára.
1943. január 12-én, a II. világháborúban, a Don menti Voronyezsi fronton a védelemben lévő 2. magyar királyi hadsereg a 40. szovjet hadsereg ellentámadását követően rövid időn belül visszavonulásra kényszerült, majd két hétig vívott védelmi harcokban óriási veszteségeket szenvedve, állásait a német és olasz csapatok mögött utolsóként elhagyva, gyakorlatilag, mint hadászati, hadműveleti tényező, megsemmisült-bekövetkezett államiságunk legnagyobb katonai tragédiája – mondta a szónok, hozzátéve, hogy e tragédiáról közel ötven évig hivatalos megemlékezés nem történt, mert nem volt kívánatos a magyar királyi hadsereg katonáiról beszélni.
Születtek ugyanakkor különböző hadtörténész tanulmányok, igaz, ezek sokáig zárt terjesztésűek voltak, tanulmányi célokat szolgáltak a tisztképzéshez. 1958-ban adták ki Horváth Miklós A második magyar hadsereg megsemmisülése a Donnál című tanulmánykötetét, 1972-ben pedig megjelent a Requiem egy hadseregért Nemeskürty István tollából, majd 1992-ben Gosztonyi Péter A magyar honvédség a II. Világháborúban, 2016-ban pedig Harmat Árpád Péter, 2018-ban Szabó Péter publikált tanulmányt a kérdésről, de még sok-sok levéltári anyag vár feldolgozásra.
A Magyar Hősök napi megemlékezések felélesztésével 1990-től már helyet kaptak az I-II. világháború hősei között a Doni hősök is. Az 50. évfordulón, 1993-ban központi megemlékezést tartottak a budai várban, ami azóta évente ismétlődik, ma pedig már számos településén tartanak megemlékezést, így 2000-től, a II. világháború hősei és áldozatai emlékére felállított szobor avatása óta Kalocsán is.
2013-ban a doni hadműveletek körzetében két központi temetőt alakítottak ki magyar-orosz összefogással, ahol 27.000 hősi halott nyugszik, az ott felállított emlékműveken 12.000 azonosított és további 50.000 eltűnt katona és munkaszolgálatos neve került fel a gránit táblákra.
Forrás: Illés György / KALOhírek
Kovács György a továbbiakban a hozzáférhető források alapján összefoglalta a történeti tényeket, olyan alapossággal, hogy az egy hadtörténeti leckével felért, és érdemes arra, hogy segítségével a doni katasztrófáról önálló cikkben is megemlékezzünk.
A történtek összefoglalása, a több int százezer áldozat emlékének megidézése után a doni katasztrófának az utókorhoz – kiemelten a ma emberéhez – szóló üzenetét, tanulságát is levonta a szónok:
„VALÓS NEMZETI ÉRDEKEK HIÁNYÁBAN, VAGY ELLENÉBEN NEM SZABAD, NEM ÉRDEMES, DE VESZÉLYES IS HÁBORÚSKODNI, HÁBORÚBA SODRÓDNI!”
Forrás: Illés György / KALOhírek
A továbbiakban a doni hősök emlékművénél koszorút helyezett el Kalocsa Város Önkormányzata nevében dr. Filvig Géza polgármester,valamint Tihanyi Tiborné és Kákonyi István önkormányzati képviselők, majd az egybegyűltek – köztük dr. Bagó Zoltán és Király Róbert önkormányzati képviselők, katonai hagyományőrzők, valamint városunk politikai, társadalmi szervezeteinek küldöttei – a kegyelet virágait és mécseseit helyezték el a szobor lábánál
A megemlékezést követően a katonazenekar egy indulóval búcsúzott az emlékezőktől:
Beláthatatlan károkat okoz az ötven év után hazánkban megjelent száj- és körömfájás vírus, amely nemrégiben Szlovákiában is felütötte a fejét. Tamás Ferenccel, a Hérkány Kft. tulajdonos-ügyvezetőjével jártuk körbe a legfontosabb kérdéseket a Fókuszban Podcast első adásában.