Leperegnek a bántó szavak – egyedül beteg lánya, Jázmin boldogsága érdekli a miskei nőt

A család egy miskei kis házban éli a mindennapjait, nagyon egyszerű körülmények között. Egy kis fűtött szoba, itt élnek ketten! Egy régi hűtő, néhány rajz a falon, és egy régi színestévé. Ez mindenük, ami egy kicsit emeli a komfortot az albérletben. Hiszen abban laknak, ráadásul, már a sokadikban, de volt amikor még erre sem tellett.

Nem volt ez másképp akkor sem, amikor Jázmin szemtől szemben küzdött a betegséggel. Segítségre, támogatásra nem számíthatnak, de nem is ezt kérik! Jázmin édesanyja Erika, tavaly karácsonykor egy baráti ötlettől vezérelve, bízva az összefogásban, képeslapokkal szerette volna meglepni lányát.  

Jázminnak szerettem volna képeslapot kérni, mert gyűjti. Szerettem volna boldognak látni a lányomat.

Egy kisebb kartondoboznyi meglepetés érkezett akkor a kislánynak, megannyi kedves gondolattal, bátorító üzenettel, bearanyozva a szeretet ünnepét!

A képeslapok mellett, néhány apró csomag is érkezett akkor a családnak. Egy kis fűszer, néhány zsírkréta, színes ceruza, és egy kis csokoládé. Csak apróságok, semmi különleges, mégis elindult egyfajta szóbeszéd, kritika velük szemben. Voltak, akik kéregetéssel, vagy épp anyagi haszonszerzéssel vádolták a szülőt. Erika most igazán csak egy dolgot szeretne, tiszta vizet önteni abba a bizonyos pohárba. Kiállni a saját igazáért. Visszautasítja a vádakat, amelyek állítja, alaptalanok!

Csak képeslapokat szerettem volna kérni Jázminnak, nem volt e mögött semmilyen hátsó szándék. Ha kell, ezt bárkinek újra és újra elmondja, hogy sem akkor, sem most nem kér semmi mást, csak a lányának, egy a fiók mélyéről előszedett és elküldött képeslapot, rajta néhány kedves, bíztató gondolattal!