Egy közösségi médiában megosztott videó alapján gondolhatta a bejelentő, hogy súlyos sérülés történt. Bejelentésére a mentők, tűzoltók és a rendőrök nagy erőkkel vonultak ki Miskére szombat reggel, ám a riasztás valótlannak bizonyult. A hamis riasztást tevő bejelentő ellen eljárás indult. Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője a hasonló esetekről általánosságban is tájékoztatott, és néhány meghökkentő téves riasztásos esetről is beszámolt.
Miskei olvasóink jelezték, hogy a településre április 18-án, szombaton reggel fél kilenc körül szirénázó mentőautó, tűzoltó és mentőhelikopter is érkezett, és a rendőrség is kiszállt, azonban hamarosan távoztak, és a községnek a helyi történésekről általában jól értesült lakói semmilyen okát nem tudták földeríteni az összehangoltnak tűnő akciónak.
Hogy a további találgatásoknak elejét vegyük, az érintett szolgálatokat és a hatóságot is megkérdeztük az esetről. A Bács-Kiskun Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtósaitól kapott válasz szerint
A RENDŐRSÉGHEZ BEJELENTÉS ÉRKEZETT MISKÉRŐL SZOMBAT REGGEL, EZÉRT A RENDŐRÖK A HELYSZÍNRE VONULTAK, ÁM A BEJELENTÉS VALÓTLANNAK BIZONYULT, EZÉRT A BEJELENTŐ ELLEN ELJÁRÁS INDULT.
A tűzoltóságot is megkérdeztük az esetről. Kovács Andrea tű. százados katasztrófavédelmi szóvivő tájékoztatás szerint a Bács-Kiskun Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Műveletirányítási Központjába
ÁPRILIS 18-ÁN REGGEL FÉL NYOLC UTÁN BEÉRKEZETT ÁLLAMPOLGÁRI BEJELENTÉS INFORMÁCIÓI ALAPJÁN EGY EMBER ÉLETVESZÉLYBEN VOLT.
A kalocsai hivatásos tűzoltók egy gépjárművel megkezdték a vonulást és a rendőrség jelenlétében az adott ingatlanba behatoltak, és megállapították, hogy
A BEJELENTÉS VALÓTLAN VOLT.
A hamis bejelentés: szabálysértés!
Aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz, szabálysértést követ el, például, ha a hamis bejelentés alapján a tűzoltóság szükségtelenül bejelentett helyszínre vonul, vagy egyéb intézkedésre kényszerül.
A KATASZTRÓFAVÉDELEM ILYEN ESETEKBEN SZABÁLYSÉRTÉS MIATT FELJELENTÉST TESZ AZ ILLETÉKES RENDŐRKAPITÁNYSÁGON.
A személyek, akik valótlan tartalmú bejelentéseket tesznek, veszélyeztetik azokat, akik valóban várják a segítséget. Hiszen, amíg a tűzoltók a hamis jelzés alapján megadott helyszínre mennek, addig érkezhet valós segítségkérés. A káresemények felszámolásánál, segítségnyújtásnál minden perc számít, az elvont idő komoly, beláthatatlan következményekkel is járhat. Tehát az, aki szándékosan valótlan vészhelyzetről tesz bejelentést, minden esetben kárt okoz – írta válaszában a szóvivő.
Az esetről az Országos Mentőszolgálat részéről Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője telefonon tájékoztatta portálunkat. A szóvivő elmondta: tudomása szerint
MISKÉN NEM FELTÉTLENÜL ROSSZINDULATÚ, HANEM ESETLEG TÉVES HELYZETÉRTÉKELÉSEN ALAPULÓ TÉVES RIASZTÁS TÖRTÉNHETETT.
Konkrétan olyan félreértés is lehetett, hogy a bejelentő a számítógépén látott valamit a közösségi médiában, amiről úgy ítélte meg, hogy egy ismerőse ott megsérült, de aztán kiderült, hogy valójában nem történt semmi.”„Egy kis homlokráncolás”
A téves, vagy hamis riasztásokról általánosságban Győrfi Pál elmondta:
A MENTŐSZOLGÁLAT EGY ÉVBEN 1,3 MILLIÓ ESETET LÁT EL MAGYARORSZÁGON, AMI AZT JELENTI, HOGY NAPONTA KÖZEL 4.000 HÍVÁSUK VAN, 4.000 ESETHEZ VONULNAK A MENTŐK.
Gyakran előfordulnak téves riasztások, ezeket többféle csoportba lehet beosztani.
Az első csoportban azok a téves riasztások tartoznak, amelyek nem rosszindulatúak, hanem a bejelentő rosszul méri föl a helyzetet, vagy az egészségügyi ismeretei nem elég magas szintűek ahhoz, hogy helyesen mérje föl a mentők segítéségének szükségességét.
Például, ha valakinek mondjuk 37,2 a hőemelkedése, akkor az nem mentő eset.”
Az ilyen eseteket a mentésirányítók igyekeznek kiszűrni, amennyire lehet. Ha bejön egy segélyhívás, akkor egy megadott protokoll szerint, sztenderdizált folyamat keretében kikérdezik a beteget, illetve a bejelentőt. Ennek során előre meghatározott rend szerint a kérdésekre adott válaszok alapján dől el, hogy milyen súlyosságú problémáról van szó, milyen intézkedés szükséges.
Az eseteket prioritási szintek szerint rangsorolják. A legsürgősebb esetek a P1 besorolásóak, ezek az életveszélyes esetek, ahol akár újraélesztés is szükséges. Az ötfokozatú skála végén a P5 besorolású esetek állnak, amelyek már nem is igazán mentő esetek, amikor indokolatlan volna a kiszállás. Ilyenkor a mentésirányító igyekszik tanáccsal ellátni a beteget, vagy azt javasolja, hogy forduljon a háziorvosához.
Ennek ellenére a mentősök így is nap mint nap találkoznak olyan esettel, amit telefonnal nem lehetett kiszűrni – a biztonság kedvéért kiment a mentő és kiderült, hogy igazából ez nem mentő eset, jobb lett volna, hogyha elmegy a háziorvoshoz vagy az üzemorvoshoz.
Ez sajnos a világon mindenhol probléma, hogy terhelik a mentőrendszereket az ilyen enyhébb problémákkal, ami egy jobb egészségkultúrával elkerülhető lehetne. Próbálunk ez ellen tenni, tehát próbálunk kampányokat indítani, elmagyarázni az embereknek, hogy mikor mi a jó megoldás, de azért ilyenekkel sajnos lehet találkozni.”
A szalmabábu mozdulatlanul feküdt, egy ember csak napozott…
Még mindig a jó indulatú, de már „egy kis homlokráncolást kiváltó” esetek, amikor a bejelentő úgy véli, hogy baj van, de nem győződik meg arról.
Például valaki a kocsiból úgy látja, mintha ott történt volna valami, és kihívja a mentőt, kimegyünk, és nincs ott semmi. Vagy jelzi, hogy ott fekszik valaki a földön, kimegyünk, tényleg ott fekszik, de napozik az illető.”
„VOLT MÁR OLYAN IS, HOGY EGY SZALMABÁBUHOZ HÍVTÁK A MENTŐKET, MERT ÚGY LÁTTÁK MESSZIRŐL, HOGY AZ EGY EMBER, AKI BAJBAN VAN.”
Ezért azt szokták a bejelentőtől kérni, hogy menjen oda, és próbáljon meggyőződni arról, hogy tényleg baj van-e. De a mai világban sokan közömbösek, inkább kihívják a mentőket, aztán továbbmennek – fejtette ki Győrfi Pál, hozzátéve: ilyenkor már kicsit morcosabbak, de a legsúlyosabb, amikor valaki szándékosan átveri a mentőket.
Egy férfinál „beindult a szülés”
A rossz indulatú vaklárma szerencsére ritka, de évente országosan néhány száz ilyen eset azért előfordul. Magunk se értjük, hogy mi ebben a jó, de volt már olyan, aki csak szerette volna megnézni, hogy hogy jönnek ki a mentők, a tűzoltók meg a rendőrök, milyen jól néz ki, hogyha sok ilyen kék lámpás autó érkezik.
„VAGY VOLT OLYAN, AKI A HARAGOSÁVAL ÚGY AKART KIBABRÁLNI, HOGY RÁHÍVTA A MENTŐT ÉJSZAKA, HOGY SZÜLÉS VAN. AZTÁN KIDERÜLT, HOGY NEM IS LAKIK OTT NŐ, CSAK FÉRFI.”
Ha ilyen rosszindulatú bejelentést tapasztalnak, és megvan a telefonszám, akkor az szabálysértés, közveszély okozás, amiért eljárás indulhat, de azt nem mindig sikerül végigvinni – fejtette ki a szóvivő, aki arról, hogy az ilyen betelefonálók mivel játszanak, így világította meg:
Aki ilyet csinál, az nem csak fölöslegesen riasztja a mentőket, de emberéleteket is kockáztathat, mert lehet, hogy máshova valóban kellene a segítség. Vagy akár valaki a szirénázó járművel ütközhet egy kereszteződésben emiatt, mert azért szirénával közlekedni veszélyes dolog. Tehát nem játék az ilyesmi!”
„Fake videóból” téves riasztás
Az internet és a mesterséges intelligenciával generált videók korában olyan tartalmakkal is találkozhatunk, amikről nem tudhatjuk eldönteni, hogy valós, vagy átverés.
A MISKEI ESET KAPCSÁN A BEJELENTŐ – TÉVESEN – ÚGY ÍTÉLHETTE MEG EGY MEGOSZTOTT TARTALOM ALAPJÁN, HOGY EGY ISMERŐSE SÚLYOSAN MEGSÉRÜLT.
Azonban a mentők a helyszínen sérültet nem találtak. Győrfi Pál azonban megerősítette, hogy mentőhelikoptert is indítottak a fiktív esethez.
Ennek költségéről úgy nyilatkozott:
EGY ILYEN MENTŐHELIKOPTER BEVETÉSÉNEK A KÖLTSÉGE MILLIÓS TÉTEL LEHET.
Ebben az esetben a mentőszolgálat szerint nem feltétlenül rosszindulatú volt a bejelentés, de a szóvivő azt is elmondta portálunknak, hogy volt már olyan esetük is, amikor egy fiatal fiú a barátnőjével kirándult, és a hölgynek azzal akart imponálni, hogy szórakozásképp hívta ki a mentőket azzal, hogy a barátnőjét megcsípte egy darázs, és nem kap levegőt.
És erre is ment a mentőhelikopter, de kiderült, hogy semmi baja nincs a barátnőjének.
AZ ILYEN, KIFEJEZETTEN SZÁNDÉKOS, ROSSZINDULATÚ FÉLREVEZETÉSNEK MILLIÓS KÖLTSÉGEIT, HA TUDJÁK, AKKOR BE IS HAJTJÁK A HAMIS BEJELENTŐN.
Jelen esetben valószínűleg nem rosszindulatról, hanem egy félreértésről volt szó. Sajnos az élet számos területén jelent kihívást, hogy hogyan tudjuk megállapítani valamiről, hogy igaz vagy hamis”
– összegezte az eset tanulságát a szóvivő.
Kép: vecteezy.com
Május 22-én és 23-án ismét vízre szállnak sárkányok: jön a XV. Sárkányhajó Kupa, a versenyre pedig még nem késő jelentkezni – hívta fel a figyelmet Bolvári Ferdinánd önkormányzati képviselő, a Kalocsai Gerillakertész Egyesület vezetője a Fókuszban Podcast legújabb adásában.