A Kalocsa Népművészetéért Alapítvány kuratóriuma a közel három évtizede alapított Pécsiné Ács Sarolta díjjal ismeri el azok munkáját, akik sokat és kiemelkedőt tesznek, tettek Kalocsa népművészetéért, a népi hagyományok őrzéséért. A díjat idén szeptember 9-én szombaton, a 32. Paprika és Gasztrofesztivál egyik fő eseményén, a Főszerepben a kalocsai népművészet műsorfolyam keretében az érsekkerti nagyszínpadon Szeleczki Attiláné, az alapítvány titkára és Tóth József kuratóriumi tag Tóth Ferencné Török Teréz és Kákonyi István részére adta át. A városban közismert két személyiség a méltatás szerint Kalocsa népművészeti értékeinek ápolásáért, továbbadásáért, az e területen végzett magas szintű tevékenységéért - a kuratórium egyhangú szavazata mellett - érdemelték ki a díjat.
Szeleczki Attiláné, az alapítvány titkára a díjátadó ceremóniát megelőzően elmondta:
A Kalocsa Művészetéért Alapítvány az erre alkotott szabályzat szerint 1997-től adja ki a Pécsiné Ács Sarolta díjat azoknak a közösségeknek és személyeknek, akik Kalocsa és környéke hagyományainak ápolásáért, megőrzéséért és terjesztéséért folyamatosan, több éven keresztül tevékenykednek, alkotásaikkal öregbítik Kalocsa népművészetének hírnevét. Az Alapítvány a nyár közepén tett egy felhívást: augusztus 15-ig lehet jelentkezni, illetve javaslatot tenni a díjra. A beérkezett javaslatok alapján a kuratórium az adott évben legfeljebb két személynek adományozhat díjat, de volt olyan év, hogy nem adtunk ki díjat, vagy csak egy személyt részesítettünk elismerésben."– mondta a titkár.
Hozzátette:
Nagy örömünkre idén több jelölt közül két díjat a Kuratórium tagjainak egyhangú döntése mellett tudtunk kiosztani.”A színpadi eseményen aztán kiderült, az egyik kitüntetett Tóth Ferencné Török Teréz, aki Kalocsa díszítő művészetének magas szintű megjelenítéséért érdemelte ki az elismerést.
Forrás: Szabó Gábor
A másik díjazott Kákonyi István, a kalocsai néptánc és hagyomány több évtizedes ápolásáért vehette át az elismerést.
Forrás: Szabó Gábor
A porcelánból készült díj, az oklevél és a virágcsokor átvételekor elhangzott laudáció szerint Tóth Ferencné (született Török Teréz) az egykori Kalocsai Porcelánfestő Üzemben és jogutódjaiban dolgozott az általános iskola befejezésétől a szakmunkás bizonyítvány megszerzésén át egészen a nyugdíjba vonulásáig mint pingáló, illetve porcelánfestő. Szakmáját művészi szinten folytatta. Jelenleg a Kalocsai Mezei Virágok Népdalkör és a kézműves kör aktív tagja, ahol nem csak pingál, hanem tojásokat fest és viseleti darabokat is készít.
Amint az oklevélen olvasható: Teréz Kalocsa díszítő művészetének magas szintű megjelenítéséért kapta a díjat.
Forrás: Szabó Gábor
A másik díjazott Kákonyi István volt, aki a kalocsai néptánc és hagyomány évtizedes ápolásáért részesült az elismerésben. Mint elhangzott: István 1984-ben született és már 5 évesen a legendás Tóth Ferenc koreográfus, Pécsiné Ács Sarolta egykori munkatársa gyermektánccsoportjában kezdett táncolni, és nem csak ő, hanem gyakorlatilag az egész családja: édesapja, édesanyja, testvére, felesége, nagybácsik, nagynénik is táncolnak. Volt olyan produkció, amikor hét, több generációhoz tartozó Kákonyi táncolt egy időben a színpadon. Az informatikus mérnök Kákonyi István Fülöp Ferenc díjas táncos és több helyi egyesület elnökségi tagja.
Pécsiné Ács Sarolta (Köbölkút,904. szeptember 8. – Baja, 1986. október 31.): tanító, múzeumigazgató. A hódmezővásárhelyi tanítóképzőben végzett, majd Kalocsára kapott tanítói kinevezést 1922-ben. A Szőlők, az Újváros, majd az Eperföld elemi népiskoláiban tanított. Az államosítás után az Ének-Zenei Általános Iskolába helyezték. Az önálló intézményi jellegét vesztett Viski Károly Múzeum újjászervezője, igazgatója (1963-1970), majd munkatársa. Múzeumi munkásságában a fő hangsúlyt a néprajzi, elsősorban a népművészeti gyűjtemény gyarapítására helyezte. A rendkívül gazdag és változatos textílgyűjtemény megteremtője. Megrendezte az első állandó jellegű kiállítást a gimnázium épületében elkülönített három helyiségben. Számtalan kiállítást rendezett külföldön. Néprajzi kutatásait a két kiadást megért Kalocsa népművészete és a Népi gyermekjátékok Kalocsa környékén című kötetekben jelentette meg. Igazi néptanító volt. Kalocsára költözése után elkezdte gyűjteni a parasztság kultúrális örökségét. Korán bekapcsolódott a Gyöngyösbokréta mozgalomba, ahol felfigyeltek szervező képességeire és gyűjtéseire. Megalakította a Kalocsai Földmíves Ifjúsági Egyesület (TINÓ) felnőtt tánccsoportját. 1967-ben alakította meg Tóth Ferenccel a Kalocsai Népi Együttest, melynek első vezetője lett (1967-1978). 1974. okt. 31-én vehette át Bács-Kiskun megye művészeti díját. 1975. ápr. 3-án Kalocsa díszpolgára lett. 1997. aug. 20-án megkapta Kalocsa város művelődési díját (posztumusz). Az 1991-ben alakult Kalocsa Népművészetéért Alapítvány 1996. jún. 30-án alapította meg a Pécsiné Ács Sarolta díjat. 2000. nov. 5-én emléktáblát avattak szülőháza falán. (Forrás Romsics Imre)
Forrás: Szabó Gábor