Kalocsa Város Önkormányzatának 2025-ös év „pénzügyi bizonyítványát”, azaz a zárszámadást a legutóbbi május 20-ai ülésén egyhangúlag fogadta el a képviselő-testület. Bár ez igen fajsúlyos döntés, arról érdemi vita nélkül döntött a grémium, hiszen a zárszámadás a ténylegesen megvalósult gazdálkodás pénzügyi tényeit rögzíti, törvényesen előírt formában Az adatokból kiderül, hogy bár a város pénzügyi helyzete stabil maradt, és Kalocsa jelentős maradvánnyal zárta az évet, a nagyszabású fejlesztési tervek jelentős része áthúzódott a következő időszakra.
Kalocsa város 2025. évi zárszánadási rendelettel kapcsolatban kérdést nem tettek föl és észrevételt sem fogalmaztak meg a képviselők, így azt követően, hogy a bizottsági elnökök – Borbola Péter a pénzügyi, Király Róbert a gazdasági és fejlesztési, dr. Magóné Tóth Gyöngyi a szociális, Turi Tibor önkormányzati és ügyrendi bizottság részéről – bizottságaik támogató álláspontját ismertették, a grémium lényegében vita nélkül fogadta el.
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS INTÉZMÉNYEI GAZDÁLKODÁSÁT EREDETILEG EGY 5,737 MILLIÁRD FORINTOS FŐÖSSZEGGEL TERVEZTÉK MEG.
A tavalyi költségvetést február 27-én fogadták el nyolc igen szavazattal, a Fidesz-frakció négy tagjának ellenszavazatával.
A tényleges teljesülés azonban a tervezetthez képest mind a bevételi, mind a kiadási oldalon elmaradt a várttól:
AZ ÉV VÉGÉN ÍGY IS 161 MILLIÓ FORINTOS KÖLTSÉGVETÉSI MARADVÁNY KELETKEZETT, AMI AZT JELENTI, HOGY A VÁROS NEM KÖLTÖTTE EL AZ ÖSSZES RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁSÁT.
A működés ugyan drágult, ám a beruházásokra szánt összeg drasztikusan elmaradt az eredeti tervektől. A város 1,166 milliárd forintnyi fejlesztést tervezett, de ténylegesen csak 321 millió forintot használtak föl.
Ennek oka, hogy egyes projektek későbbre tolódtak, köztük legnagyobb beruházás, a Petőfi utcai óvoda bővítése is, emellett a tervezett energetikai korszerűsítések még folyamatban vannak, vagy 2026-ra csúsztak át.
A bevételek
Az önkormányzat bevételei két fő pilléren nyugszanak: az állami támogatásokon és a helyi adókon.
Helyi adók vonatkozásában a vártnál jobb eredmény született. A közhatalmi bevételek – helyi adók – a tervezett 1,155 milliárd forint helyett 1,269 milliárd forintra rúgtak.
EZ JELENTŐS, KÖZEL 114 MILLIÓ FORINTOS BEVÉTELI TÖBBLETET JELENT AZ EREDETI VÁRAKOZÁSOKHOZ KÉPEST.
Az állami támogatások közül a működési célúak szintén némileg meghaladták a terveket: 2,111 milliárd helyett 2,180 milliárd forint érkezett a városkasszába.
EZZEL 69 MILLIÓVAL TÖBB ÁLLAMI TÁMOGATÁS ÉRKEZETT KALOCSÁRA AZ ELŐZETES SZÁMÍTÁSOKNÁL.
A többletforrásnak azonban volt helye, hiszen a kötelező béremeléseket is fedezni kellett, és az infláció is növelte a terheket, bár a pénzromlás üteme jóval alacsonyabb volt a korábbinál.
Jelentős, előre betervezett fejlesztési források azonban hiányoznak a zárszámadásból, a legnagyobb elmaradást az adta, hogy
FELHALMOZÁSI – AZAZ FEJLESZTÉSI – CÉLÚ TÁMOGATÁSOK CÍMÉN AZ EREDETILEG TERVEZETT 766 MILLIÓ FORINT HELYETT TÉNYLEGESEN CSAK 94 MILLIÓ FORINT FOLYT BE.
Ennek oka több nagy projektnek a 2026. .évre való áthúzódása volt, ami egyben magyarázza a bevételi főösszeg elmaradását is.
A kiadások
A kiadási oldalon éles különbség látható a város üzemeltetése és a fejlesztések között.
Drágult a működés: a személyi juttatások – bérek és járulékok – az eredetileg tervezett 1,671 milliárdról 1,795 milliárd forintra nőttek, azaz 124 millióval nőttek a bérek és az arra rakódó költségek.
Hasonlóképpen, bár valamivel kisebb mértékben emelkedtek a dologi kiadások is: 1,469 milliárd helyett 1,543 milliárdot költöttek a város fenntartására, energiára és szolgáltatásokra, ami az ilyen célú kiadások 74 milliós növekedését mutatja.
Ennek fényében
A BÉRKÖLTSÉGEK 7,4%-KAL, DOLOGI KIADÁSOK 5%-KAL NÖVEKEDTEK A TERVEKHEZ KÉPEST.
Intézmények és önkormányzati cégek támogatása
A városi költségvetésből jelentős összegekkel veszi ki részét az intézmények és cégek támogatása.
SZOCIÁLIS SEGÉLYEZÉSRE ÉS TÁMOGATÁSOKRA 59 MILLIÓ FORINTOT FORDÍTOTT AZ ÖNKORMÁNYZAT.
Vagyoni helyzet és stabilitás
Bár az előző évben jelentős vagyonértékesítést tervezett az önkormányzat, számos értékes ingatlant ki is jelöltek értékesítésre, ennek jelentős rész csak terv maradt, így
A VÁROS VAGYONA A KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK ALAPJÁN STABIL MARADT, MINTEGY 18 MILLIÁRD FORINTRA RÚG.
A városnak az év végén mindössze 7,2 millió forintnyi lejárt vagy esedékes tartozása volt, ami egy ötmilliárdos költségvetés mellett elenyésző.
Kalocsa város 2025-ös éve tehát a biztonságos működésről szólt.
Bár
az eredetileg tervezett nagy beruházási bumm elmaradt – a tervezett fejlesztési pénzeknek csak alig negyedét költötték el –, a helyi adóbevételek növekedése és a 161 milliós maradvány jó alapot teremtett a 2026-os év folytatásához.
Ehhez jönnek az idei év pénzügyi hátterének megteremtésében olyan váratlan bevételek, mint a bő 317 milliós ajánlat a hulladékkezelő vállalatban meglévő önkormányzati üzletrész megvásárlására, amely azóta pályáztatás után már meg is valósult, valamint a reptérre érkezett ajánlat, amelyről egyelőre kevés konkrétumot tartalmazó előzetes tájékoztatást adott dr. Bagó Zoltán polgármester ugyanezen a testületi ülésen annak kapcsán, hogy összesen 11 milliárd forint értékű beruházás érkezhet városunkba a belátható jövőben.
Rekordösszeggel zárult az idei, XXXIV. Kék Madár Fesztivál: Lakatos György fesztiváligazgató ma délelőtt stúdiónkban, a Fókuszban Podcast vendégeként számolt be róla, hogy átlépték a 10 millió forintos határt. A teljes beszélgetés már elérhető a KALOhírek felületein!