A nyitányon elért értékes szabadszállási győzelmünk után még a legpesszimistább szurkolók is biztos KFC győzelmet vártak a fiúktól a hazai tavaszi debütáláson, ám a felejthető teljesítményt produkáló mieink törzsszurkolóink szerint sem érdemeltek volna győzelmet a részrehajló játékvezető ellenére sem.
A meteorológiai tavasz első napján borzongós, borongós időben a csapat játékával sem tudta téli álmából felébreszteni törzsközönségét, hiszen nem volt lüktető, céltudatos támadófutball hazai részről, a vendégek pedig a félidő közepéig el sem tudtak jutni Pámer kapujáig. A félóra végén Farkas Zalánt a kecskeméti tizenhatoson belül szó szerint fejbe rúgták (magas láb – A szerk.), de Fehérvári spori nem látott szabálytalanságot. Szünetre a szurkolók is egy felejthető félidő után vonulhattak be a büfébe sörözni, szinte nem volt mit megbeszélni.
A második játékrész közepén Dostyiczát gólhelyzetben átlökték a labdán, de a spori a kalocsai fiúnak mutatott fel sárgát, szimulálásért. Rá öt percre aztán Bozsik szabadrúgásból betalált (0–1), majd a 84. percben egy védelmi rövidzárlatunk után megadta a kegyelemdöfést is (0–2).
MESTERMÉRLEG:
Kohány Balázs edző: – Nehéz mérkőzésre készültünk, hiszen tudtuk, hogy egy szervezett ellenféllel fogunk találkozni, akiknek láthatóan az volt a céljuk, hogy csak valahogy megússzák kapott gól nélkül. Foggal-körömmel védekeztek, miközben nálunk hiányzott az átütőerő. Sajnos nem tartottuk be a taktikai utasításokat – nem járattuk elég gyorsan a labdát, de elmaradtak az átlövéseink is, ráadásul a várt győzelem megszerzése is kicsúszott a kezünkből. Hozzáteszem, hogy a játékvezető kolléga már nem először van itt Kalocsán, ám minden mérkőzésen annyira arrogánsan ellenünk fúj – nem is értem, hogy ez miért, és hogy fordulhat elő.
Kalocsai FC – Kecskeméti LC 0–2 (0–0)
150 néző, vezette: Fehérvári P.
Kalocsa: Pámer – Vuits A., Szabó (Farkas Sz.), Nasz, Zorván (Pandúr) – Lakatos-Lengyel (Kovács M.), Tóth – Matos, Dostyicza, Farkas Z. (Mátyás) – Follárdt.
Edző: Kohány Balázs.