Víz világnapja – A Kiskunvíz Kft. és a Magyar Hidrológiai Társaság közös szakmai konferenciája Meszesen

A megjelenteket először levezető elnökként Szigeti Attila, a Kiskunvíz Kft. műszaki igazgatója köszöntötte. A műszaki igazgató köszöntőjében rámutatott: március 22-én, a vízvilágnapján a világ nagyvárosaiban kékfénnyel világítják meg a középületeket, konferenciákat tartanak és a víz fontosságáról beszélnek.

De mi, akik itt ülünk, tudjuk, nekünk nem március 22-én, hanem az év mind a 365 napján a víz a világ közepe. Műszaki igazgatóként nap mint nap látom azt a hatalmas gépezetet, amit a kollégáim mozgatnak. Látom a számokat a monitorokon, a nyomásértékeket, a hálózati veszteségek alakulását és a tisztítási hatásokat.”
Szigeti Attila rámutatott: e számok mögött elsősorban a munkatársait látja, a szerelőt, aki éjszaka szakadó esőben is lemegy az aknába, a gépészt, aki feszülten figyeli a szivattyú hangját, a technológust, aki patika mérlegen őrzi az ivóvíz biztonságát.

Ez a mi szakmánk láthatatlan része. A város akkor vesz rólunk tudomást, ha baj van, de a mi igazi sikerülünk az, hogyha nincs baj, hogyha a lakók természetesnek veszik a tiszta vizet.”Köszöntője zárásaként megköszönte munkatársai kitartást, a szakmai alázatot és fegyelmet, amellyel ezt a kritikus rendszert üzemeltetik.

Kákonyi István önkormányzati képviselő Kalocsa város önkormányzata nevében mondott köszöntőt.

A víz nem csupán egy erőforrás. A víz maga az élet. Egy olyan kincs, amelynek értékét sokszor csak akkor érezzük igazán, amikor veszélybe kerül”– mondta a képviselő, hozzátéve: ezen a napon különösen fontos hangsúlyozni, hogy

„A BIZTONSÁGOS IVÓVÍZELLÁTÁS, A KORSZERŰ VÍZIKÖZMŰRENDSZEREK MŰKÖDTETÉSE ÉS FEJLESZTÉSE MINDANNYIUNK KÖZÖS ÜGYE.”

Ebben kiemelkedő szerepe van azoknak a szakembereknek és szervezeteknek, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy ez a rendszer megbízhatóan működjön, amiért elismerését fejezte ki a szakma felé.

Haranghy Csaba, a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója elmondta:

AZ ÉV FELTÖREKŐ CÉGE ELISMERÉSBEN RÉSZESÜLT A KISKUNVÍZ KFT.

Az elismeréssel azt helyezik fókuszba, hogy ki milyen kiinduló pontról indul a munkája során, milyen műszaki állapotokat örökölt, és milyen finanszírozási helyzetben volt, és ahhoz képest mit ért el.

Mi azt mondjuk, hogy igazából az a nagy és valós teljesítmény, amikor valaki saját magához képest tud előre menni, nem egymást kell legyőznünk, hanem magunkat. Nekem is ez a legnehezebb, higgyék el!”
A vezérigazgató elmondta: a Kiskunvíz Kft. ügyvezetője már régótasürgette, hogy cégetöbbletfinanszírozást kaphasson a víztisztító telepük felújítására.

Egy jó összefogással sikerült elérni azt, hogy a kisérségi társulás maradvány finanszírozását ide tudtuk csatornázni a Kalocsa-Baráka víztisztítóra.”
Font Sándor is kitért köszöntőjében a Barákai vízbázis rekonstrukciójára elnyert forrásra. Előbb azonban általánosságban beszélt az egészséges ivóvízzel való ellátás fontosságára, különösen annak tükrében, hogy a szélsőséges időjárás-változás miatt Európa nagyvárosaiban, például Olaszországban és Spanyolországban már rendszeresen tapasztalhatóakvízhiányok és korlátozások, és bár a Kárpát-medence adottságai szerencsések, a veszélyeztetett helyzet Magyarországot is elérte. Ezt jelezték a budapesti agglomeráció és a Velencei-tó térségének korábbi ellátási gondjai is.

Ennek fényében fontos kérdés a barákai vízkiemelő rendszer zavartalan működésének biztosítása, márpedig a 18 település mintegy 30 000 lakosát és vállalkozásait ellátóvízbázis üzemeltetése bizonytalanná vált a kutak vízhozamának csökkenése é és a víztisztító berendezések romló hatásfoka miatt – mutatott rá a képviselő.

Miután a vízellátó rendszer a gázszolgáltatás és villamosenergia-ellátó rendszer mellett a legfontosabb közmű az ország biztonsága szempontjából, ezért

A KÉPVISELŐ KIEMELTEN FONTOS SZAKMAI DÖNTÉSNEK TARTOTTA, HOGYA VÍZI KÖZMŰVEK VISSZAKERÜLTEK ÁLLAMI, ILLETVE ÖNKORMÁNYZATI, TEHÁT NEMZETI TULAJDONBA, MERT VÉSZHELYZET VAGY HÁBORÚS KONFLIKTUS IDEJÉN A KÜLFÖLDI TULAJDONÚ RENDSZEREK ÓRIÁSI KISZOLGÁLTATOTTSÁGOT JELENTENÉNEK AZELLÁTÁSBIZTONSÁGBAN.

A vízbázis megújítását a Paks II. építéséhez kapcsolódó, Paks vezette konzorcium forrásaiból megmaradt bruttó 440 millió forint teszi lehetővé, amelyet a pályázati szabályok szerint a támogatott célok, a hálózatfejlesztések tervezési munkáinak lezárása után vissza kellett volna fizetni a költségvetésnek.
Amint emlékezetes: tavaly szintén a víz világnapjára szervezett rendezvényen élénk vita bontakozott ki erről a képviselő és Kalocsa polgármestere, Bagó Zoltán között. Később a polgármester és a képviselő is részletesebben kifejtette erről álláspontját.

Megújul a barákai vízbázis

Mostanára eldőlt, Font Sándor eredményesen lobbizott: közbenjárására sikerült elérni, hogy ezt az összeget ne kelljen visszaadni a költségvetésbe, és azt is kijárta, hogy tervezési feladatok finanszírozása helyett közvetlenül beruházásra lehessen a forrást fordítani.
A képviselő elmondta: a barákai vízellátórendszerhez tartozó 18 település polgármesterei közül 17 támogatta ezt a célt, és előzőleg a víziközmű szakma, a Kiskunvíz Kft. illetékesei is elmondták, ezen az ivóvízellátó-rendszeren ez a legégetőbb feladat.
Ezért név szerint is köszönetet mond Heringes Anitának, Paks polgármesterének, aki a konzorcium egyik meghatározó döntéshozója volt a maradványösszeg felhasználásakor.

Azt is megtudtuk, hogy a tervezett beruházás keretében a három nagy barákaivíztisztító blokkból az egyik teljesen megújul, valamint két új tartalék kutat fúrnak, ami garantálja a térség hosszútávú vízbiztonságát.

A konferencia hivatalos része után a Kiskunvíz Kft. ügyvezetőjétől Mátyus Zoltántól megtudtuk: ebben az évben nem terveznek Kalocsán a tavalyihoz hasonló, nagyszabású hálózat-rekonstrukciós munkát, e helyett az erőforrásokat a Haranghy Csaba és Font Sándor által is említett barákai projektre fordítják az erőforrásokat.

Szakmai előadások

Szigeti Attila a kalocsai vízhálózaton alkalmazott „nyomásmenedzsmentnek” a csőtörések számának csökkenésére és a vízveszteség minimalizálására gyakorolt kedvező hatásait ismertette. Mivel a hálózat jelentős része elöregedett, és különböző korú és műszaki megoldású szakaszok illesztése is hibaforrást jelent, a túl nagy hálózati nyomás tovább növelte az amúgy is gyakori csőtöréseket és a szivárgások miatti hálózati veszteségeket. A hibák javítása a vezetékszakaszok feltárásával jár, de amiatt megváltoznak a talajkonszolidációs viszonyok, ami újabb meghibásokhoz vezet.

Ezért különösen fontos a meghibásodások minimalizálása, aminek érdekében számos szakaszon nyomáscsökkentő berendezéseket építettek be a rendszerbe, ami a fővezetékek terhelésének csökkentésével mérsékelte a csőtörések számát és az elszivárgó víz okozta veszteségeket.

Csapó Sándor, a Paksi Közlekedési Kft. ügyvezetője a megújuló energia alapú energiatermelésről és -tárolásról beszélt a vállalata által a Jedlik Ányos Projekt keretében üzembe állított elektromos buszflottához kapcsolódó tapasztalatok alapján.

Bár az előadás a közlekedésben jelentkező megoldásokról szólt, a megújuló energiaforrások használata a víziközmű-rendszerek gazdaságosabb üzemeltetésében is szerepet kaphat.

Épp erről szólt a következő előadás:

Istókovics Zoltán, a Szegedi Vízmű Zrt. ügyvezetője vállaltuk energiahatékonysági törekvéseit, kiemelten a biogáz-termelés és a napelemes fejlesztések eredményeit mutatta be előadása keretében.

Vékony Béla, a Kiskunvíz Kft. műszaki-fejlesztési főmérnöke előadásában a Kisszálláson végrehajtott, a bekötővezetékek cseréjére is kiterjedő hálózatrekonstrukció szakmai hátterét és tapasztalatait ismertette, és a vízveszteség várakozásokat is meghaladó, radikális csökkenéséről számolt be.
Az elhangzottakat társelőadóként kiegészítette a vállalt beruházási főmunkatársa, Barcsik Attila, aki társelőadóként a projekt kivitelezésének gyakorlati menetét, az alkalmazott műszaki megoldásokat és a helyszíni felmérések tapasztalatait foglalta össze.