Az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. hétfőn 17 órától a városháza dísztermében tartott lakossági fórumot az új atomerőművi blokkok létesítésének folyamatába tartozó telephely-engedélyezési eljárásról. A prezentációt Dr. Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos tartotta, majd a professzor a felmerülő kérdésekre válaszolt.
Ha a témában egyébként is jártas TEIT települések polgármesterei, a sajtó munkatársai nincsenek jelen, akár azt is írhatnánk, hogy a fórum a lakosság részéről csekély érdeklődést váltott ki. Talán azért, mert szinte mindenki tényként kezeli, hogy Paks II. megépül. Immár csak az a kérdés, pontosan mikor veszi kezdetét a megaberuházás. A hallgatóság soraiban többnyire azok foglaltak helyet, akikről már régóta tudható, hogy egyértelműen a Kalocsa-Paks Duna-híd mellett elkötelezettek.
Dr. Aszódi Attila először a környezetvédelmi eljárás már megjárt, portálunkon is bemutatott stációit ismertette, és hogy a környezetvédelmi hatástanulmányra alapított környezetvédelmi engedélyt jelenleg másodfokon bírálják el. Ennek oka, hogy a Baranya Megyei Kormányhivatal erre vonatkozó határozatát két zöldszervezet megtámadta.
A professzor a lényeget megragadva elmondta: a környezetvédelmi engedélynek gyakorlatilag arra a kérdésre kell választ adnia, hogy a megépülő létesítménynek milyen hatása van a környezetre. Az elvégzett munka, egyebek mellett a környező országokban is tartott közmeghallgatások, lakossági fórumok konklúziója, hogy Paks II. az eredeti szándéknak megfelelően, mindenben az EU környezetvédelmi szabályainak megfelelően fog megépülni.
A kormánybiztos ezt követően a tudós mérnökemberre jellemző alapossággal és részletességgel ismertette a telephely-engedélyezés folyamatát, annak szerteágazó, több tudományágat érintő területeit. Ezek közül valamennyi arra a kérdésre keresi a választ: a környezetből milyen veszélyeztetési hatások érhetik az atomerőművet?
Még felsorolni is hosszú, nem hogy elmagyarázni, hogy egy működő atomerőműnek mi mindennek kell megfelelnie. Ezek között éppúgy ott vannak a természeti eredetű veszélyforrások, például a földrengés, vagy a Duna szélsőségesen magas vagy alacsony vízállása, mint az esetleges emberi mulasztásokra való felkészülés.
Dr. Aszódi Attila arról számolt be, hogy a tervezéskor még olyan elméleti helyzeteket is modelleztek, mint például ha a dunaföldvári löszfal beleszakad a Dunába, vagy ha olyan vegyi anyag kerülne a folyamba, ami a víz élővilágát tömegesen elpusztítja.
A professzor prezentációjában külön fejezetet szentelt a földtani vizsgálatoknak, a földrengések valószínűségének. Mint elhangzott, e tekintetben nem elég az a tény, hogy a paksi atomerőmű 30 éve a tervezett telephely mellett zavartalanul működik. Az eltelt három évtized alatt a tudomány e területen is óriásit fejlődött, új vizsgálati módszerek állnak rendelkezésre. Természetesen ezeket a vívmányokat is bevetették. Például 8 darab mélyfúrást végeztek, a legmélyebb furat több mint 1500 mélységbe ér. A bemutatott adatok, a helyszínen is látható furatminták még a laikusokat is meggyőzhették arról, hogy a telephely ilyen szempontból is alkalmas az új létesítmény befogadására.
Amint az várható volt, amikor a fórumot vezető Mittler István, az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója az esetleges kérdések feltevésére kérte a lakosságot, Varajti László kért szót.
A város nyugdíjba vonult városfejlesztési és üzemeltetési osztályvezetője arra a 2015. május 17-ei, „teltházas” lakossági fórumra emlékeztetett, amikor a Duna bal partján élő, Kalocsa környéki lakosság nem utasította el, elfogadta a paksi bővítést.
Ám azt kérte, hogy a Kormány segítse 100 éves álma megvalósítását, építse meg a Kalocsa-Paks közötti Duna-hidat. Ezzel is ellentételezzék azt a negatív hatást, amit az atomerőmű közelsége miatt akár befektetői, akár lakossági oldalon jelentkezik. Segítsék, hogy az itt élők is részt vehessenek a megaberuházás megvalósításában, vállalkozásaik és munkájuk révén jussanak jövedelemhez.
A nyugdíjas mérnök felidézte azt az akkor három pontba szedett kéréscsomagot, amelynek élén az új Duna-híd állt. Ezt követte, hogy a Paks II. bővítéssel összefüggésben fejlesszék a kalocsai kórházat. Végül harmadikként, hogy az önkormányzat megnövekedett feladatai ellátáshoz plusz forrásokhoz jusson. A felszólaló azt is sürgette, hogy mielőbb kössenek szerződést a híd tervezésére.
Dr. Aszódi Attila ígéretet tett arra, hogy a híd tervezésének aktuális állásáról tájékozódik.
A lakossági fórum végén bejelentették, hogy a telephely-engedélyezési eljárásról Pakson, december 13-án, 16 órától a művelődési házban tartanak lakossági fórumot.