Bagó Zoltán: a Fidesz főállású, a Békés Kalocsáért Egyesület társadalmi megbízatású alpolgármesterére teszek javaslatot – Nagyinterjú az új városvezetővel

Polgármester úr! Amíg friss az élmény, kérem, csak röviden, térjünk vissza egy kicsit a megismételt polgármester - választásra.

Lehet ezt csűrni-csavarni, de a megválasztásom oka szerintem kézenfekvő: a múlttal és jelennel elégedetlen, a jövőre bizakodással tekintő embereket elsősorban az érdekelte, motiválta, hogy a polgármester-jelölt személye mennyire alkalmas a tisztség betöltésére. Tevékenységével mennyire képes összehozni a megválasztott képviselőket és ha kell, a város mindenek felett álló érdekét mennyire lesz képes ha kell, tűzön-vízen át érvényesíteni. Az eredmények azt mutatják, hiába rémisztgették a lakosságot, hogy ez a mai politikai viszonyok között egy független polgármesterrel nem megvalósítható, a választók erre nem voltak vevők. Inkább azt látták reálisnak, hogy képes leszek a Lokálpatrióták és a többiek ehhez kapcsolódó programját véghezvinni. Ezúton is köszönöm a többség által megelőlegezett bizalmat, erre minden erőmmel igyekszem rászolgálni! 
De hogy a konkrét kérdésre is válaszoljak: az első forduló után sorozatosan jöttek a visszajelzések mindenféle vélt vagy valós választási manipulációkról. Természetesen ennek utána néztünk és megállapítottuk, hogy ezek nagy részének nem volt alapja, mert az emberek hajlamosak felnagyítani a dolgokat. Azonban azt joggal gondoltuk, ha nyolc egyéni körzetből hatban merült fel a visszaélés szerintünk alapos gyanúja, és 1456 szavazatot vitattunk, akkor érdemes utána nézni: mindannak amit hitelesnek tűnően mondanak, valójában mi a valóságtartalma. Azt gondolom, ha teljesen „laboratóriumi körülmények között”, a második forduló szigorúsága mellett lett volna megtartva az első szavazás, már akkor is én nyertem volna. Hogy jól gondolom, ezt az is mutatja, hogy először 23 volt a szavazatkülönbség, ami az újra számolásnál úgy csökkent 21-re, hogy közben Szabó Patriknak hirtelenjében négy szavazata lett, pluszban. Tehát egy szavazókörben mindjárt 6 eltérés mutatkozott. Ha ezt – természetesen csak elvileg - felszorzom 17-el, akkor az 102 szavazat, azaz bőven –hangsúlyozom elméletileg - meg lett volna a polgármesteri győzelmem. Igazából ez, mint minden „ha”-val kezdődő mondat teoretikus, ezért aztán ezzel nincs értelme foglalkozni már csak azért sem, mert a megismételt szavazás végleg eldöntötte a kérdést. 
A lényeg, hogy az eredmény immár sziklaszilárd, július 30-án, kedden 10 órakor átadják a polgármesteri mandátumomat. A HVB emellett azt is nyilvánosságra hozta, hogy a jelölőszervezeteket a listák vonatkozásában nyilatkoztatták. A Fidesz egy napon belül deklarálta: a lista sorrendjében dr. Filvig Géza nem veszi át a mandátumot, azt az őt sorrendben követő Borbola Péternek adják. Nálunk változatlan a lista, így Turi Tibor lesz a Lokálpatrióták képviselője. A DK – nál is maradt a sorrend, dr. Magóné Tóth Gyöngyi listavezető lesz a képviselő-testület tagja.

Immár tudjuk, ki a polgármester és hogyan áll össze a testület. Felmerül a kérdés, hogyan fog működni, hiszen a polgármesternek Turi Tiborral együtt két szavazata van. Ez először talán a kötelező alpolgármester-választásnál lehet egyfajta szakítópróba.

A rövid válaszom egy mondat: Kompromisszumokat kell kötni. Bővebben: a kompromisszumban az is benne van, hogy nekem is kompromisszumokat kell kötni. Egyértelmű, hogy a város érdeke az első, a városnak működőképesnek kell maradnia.
Ha megnézzük a számarányokat, akkor a legnagyobb frakciót 6 képviselővel a Fidesz, a másodikat 3 képviselői hellyel a Békés Kalocsáért Egyesület (BKE) alkotja.
Az én elképzelésem szerint egy normális kompromisszum úgy néz ki, hogy a legnagyobb frakció, a Fidesz ad egy alpolgármestert, és a második legnagyobb frakció is ad egy alpolgármestert. Nem is volt más szándékom, hiszen a formális logika is azt diktálja: a legnagyobb frakció, a Fidesz adhatja a főállású alpolgármestert, a BKE pedig a társadalmi megbízatású alpolgármestert. Mindez azonban mindaddig teoretikus, amíg nem veszem át a mandátumomat, és ahogy lemegy a nyári szünet, nem kezdem meg az erről szóló egyeztetéseket. Ennél azonban kettő nagyon fontos szabály van: az egyik, hogy a kompromisszum arról szól, hogy mind a három említett fél kompromisszumot köt, azaz meg kell keresni a „legkisebb közös többszöröst”. Szerencsére e tekintetben a törvény teljesen egyértelműen fogalmaz. Az ÖTV 74. §-a úgy szól, hogy az alpolgármestert a polgármester előterjesztésére választ a képviselő-testület. Miután az alpolgármester a polgármesternek a helyettese, és nem a képviselő-testületnek egyfajta szuper képviselője, ezért csak abból lehet alpolgármester, akit én, mint polgármester előterjesztek. Nincs olyan, hogy a képviselő-testület mondjuk három tagja bárkit is javasoljon. Fontos, ezért még egyszer hangsúlyozom: teljesen természetes, hogy a legnagyobb frakció adja a főállású alpolgármestert, és a második legnagyobb frakció a társadalmi megbízatású alpolgármestert. Mivel egy személyben én vagyok/lehetek az előterjesztő, azt velem kell letárgyalni, hogy ki az, aki tud velem együtt dolgozni, és ki az, aki nem. Illetve ki az, akivel én tudok együtt dolgozni, és ki az, akivel én nem. Még mielőtt rákérdezne, ilyen puhatolózások, egyeztetések egyelőre nem voltak. Erre idő sem volt, és még a mandátumunkat is csak holnap vesszük át.

Amikor a polgármester személye változik - bármilyen összetételű testület is van mögötte - a munkáltatói jogok gyakorlójának a személye is változik. Nagy kérdés ilyenkor: a polgármester a mindennapi konkrét munkában kivel akar, kivel tud együtt dolgozni? Az a programjából ismert, hogy az önkormányzati cégek élén változást tervez. Ez a változtatás az alacsonyabb szinteket is érintheti majd?

Valóban, amit a két önkormányzati társasággal kapcsolatban mond, az az egyébiránt nagyon alapos polgármesteri programomból kiolvasható. Az önkormányzatnak két Kft-je van. Az egyik a KIKK Kft., amelynek élén egyébként is változás lenne, mert Zsikó Zoltán ügyvezető úr főállású munkavállalóként átmegy a Tolna Vármegyei Közgyűlés vezetésébe. Így a két pozíció egyidejű betöltése számára összeférhetetlen lesz. Tehát ott megoldódik a helyzet. Természetesen majd itt is kompromisszumot kell kötni abban a vonatkozásban, hogy a KIKK által ellátott feladatot esetleg egy új Kft. végezze, vagy átszervezéssel, összevonással egy új intézmény jöjjön létre; avagy, hogy ebben a kérdésben milyen irányban mozduljunk el. Itt arra várok, hogy október 1-jén kezdődjön el a munka, és majd erről is tárgyaljunk a képviselő-testület tagjaival. 
A Vagyonkezelő és Könyvvezető Kft-nek az élén egyrészt én, mint polgármester szeretnék változást, mert eddig sem titkoltan nem vagyok elégedett a mostani vezető munkájával. Másrészt erre vonatkozóan egy a kampányban széles körben tetten érhető lakossági igény, elvárás is mutatkozott. Egyébiránt a Vagyon Kft-nél minden más vonatkozásban inkább létszámbővítésre lenne szükség, mert a lakosság részéről egy olyan többlet igény mutatkozik, amelynek a költségét az önkormányzatnak ki kell tudni gazdálkodni. Ebben a legszűkebb keresztmetszet nyilván a költségvetés helyzete, mert egy cég életében általában a bérköltség a legnagyobb tétel. 
A városi intézményrendszeren belül, csak a kötelező feladatok ellátását tekintve több tíz álláshelyet lehetne betölteni, ha ezeket bérrel le tudnánk fedezni. Az, hogy konkréten ez kettő takarítót, 3 fűnyírót, vagy milyen állást érint, azt még nem tudom. Sejtéseim azért vannak, mert önkormányzati képviselőként részben beleláttam a cégek és az intézmények működésébe. Természetesen már a Vagyon Kft. vezetőjének a személye is kompromisszumon múlik majd. Ahogy a többi vezetővel, a Vagyon Kft. ügyvezetőjével is le fogok ülni, de neki azt is el fogom mondani, hogy elégedetlen vagyok vele. Erre majd mond valamit.

Az önkormányzat intézményei között ott van Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje. Itt mi a helyzet?

Tudomásom szerint az óvodánál is két-három státusz betöltetlen. Az intézményvezetőt nemrég neveztük ki, ezt én is megszavaztam, itt én nem tervezek változást. 
Egyébként úgy látom, hogy a városban a kötelező feladatok ellátásáról több évtizede általánosságban elmondható, hogy az apróbb hibák ellenére jobb kezekben van/volt az önkormányzatoknál, mintha állami fenntartásban lennének. Szerintem elsősorban az önként vállalt feladatoknak a prioritás - listáját kell összeállítani, rangsorolni, de ezek szigorúan gazdálkodási kérdések. Megváltozott az élet, a Covid-válságot az energiaválság követte, emelkedett a minimálbér, és még sorolhatnám. Mindeközben nem feledkezhetünk meg a munkaerő-piaci versenyről sem, mert például a Vagyon Kft-nél konkrétan tudom, hogy fűnyíró emberből nagyon kevés van. Ennek két oka lehet: az egyik, hogy nagyon alacsony a bér, és a környező, erősödő nagy cégek, és most már a Duna- híd révén a dunántúli vállalatok elszívják a munkaerőt. Ha a takarító dupla annyit keres ott, mint a Vagyon Kft-nél, akkor oda fog menni.

Mi lesz a polgármesteri hivatal szervezetével? A bérköltség ott is jelentős.

Én úgy tudom, a hivatalban is van 5-6 olyan státusz, ami a feladatellátáshoz kellene, azonban ezek betöltése pont a bértömeg - hiány miatt nem lehetséges. Érdekes szakmai kérdés lesz, hogy az elmúlt öt évben nagyok sok feladatot, ami korábban hivatali volt, azt a hivatal kiszervezte a két Kft-be. Ezeket már csak a rentabilitás miatt is szakmai alapon kell majd megvizsgálni. Egyelőre nem tudom, hol lenne olcsóbb ellátni az adott feladatokat. 
Abban sem vagyok biztos, a két Kft. és a hivatal háromszögében minden munkatárs a megfelelő státuszban, a tudásának és a hatáskörének megfelelő helyen van. Nem biztos, de lehet, hogy egy-két embert máshová kellene helyezni, mert a jelenlegi munkaköre esetleg számára sem komfortos. Ennek eldöntéséhez az kell, hogy valamennyi munkatárssal októberben leüljek, és ezt átbeszéljük. Ez a beszélgetés természetesen a jegyzővel, mint az apparátus szakmai vezetőjével kezdődik. Persze mennek most a találgatások, de semmi olyan indok nincs, hogy a jegyzőt leváltsuk; én hiszek a szakmai kontinuitásban. A politikai kontinuitásban viszont nem, mert ott folyamatosan változik a környezet. Viszont a hivatalban - és ezt mindenkinek üzenem - nem létszámot leépíteni, hanem létszámot fejleszteni szeretnék. A feladat egyre több, és azt a fajta szakmai rutint, amit az adott munkatársak 10-15-20 év alatt felhalmoztak, a legnagyobb ostobaság lenne kidobni az ablakon csak azért, mert politikai oldalról ilyen meg olyan támadások érik. Ebben a kérdésben egyetlen szempont érdekel: az adott munkatárs a város javát szolgálja, avagy nem.
Pont nem érdekel, hogy kinek mi a politikai véleménye, szereti vagy nem szereti a polgármestert, vagy mit csinált tavaly, öt vagy tíz évvel ezelőtt. Csak és kizárólag a profizmus, a hozzáértés alapján kezelem ezt a kérdést. A jegyző, aljegyző, osztályvezetők rendszere szerintem jó; ha ők nem akarnak ezen változtatni, vagy nem fogadják el, hogy esetleg egy másik szereposztásban próbálják ki magukat, az egy másik kérdés.  Itt elsősorban arra gondolok, hogy a jegyző, aljegyző, osztályvezetők mátrixban egyes hatáskörök, feladatkörök egyik osztálytól átkerülhetnek a másikhoz. Ezek megint olyan szervezeti kérdések, hogy hatékonysági alapon, képviselő-testületi jóváhagyással fognak eldőlni. Tíz éve cégeket irányítok, ahogy ott, itt is a hatékonyság lesz a kulcsszó.

Azért egy hivatalban lévő polgármesternek mindig vannak bizalmi emberei, belső, közvetlen munkatársai. Velük mi lesz?

A mostani polgármester úr közvetlen környezetének a munkájára nem tartok igényt, mert ők lojálisak a polgármester úrhoz. Azt gondolom, hogy az ő életük, esetleg szakmai köntösbe bújtatott, adott esetben politikai színezetű munkájuk a polgármester úrhoz kötődik. Az ilyen munkát végző emberek további foglalkoztatását oldja meg a szeptember 30-ig még hivatalban lévő polgármester úr. Egyelőre azt nem tudom, hogy személy szerint kik ők és pontosan hányan lehetnek, de sejtéseim azért vannak - de ez legyen dr. Filvig Géza gondja.

A mindenkori kalocsai polgármesteri pozícióhoz kötődik a TEIT elnöki teendőinek ellátása. Erről miként vélekedik?

A TEIT 1994-ban alakult, én meg 1998–tól vagyok valamilyen közéleti tisztségben - helyi önkormányzati képviselő, megyei képviselő és alelnök, országgyűlési képviselő, EP képviselő, tehát úgy öt év kihagyásával folyamatában végig éltem a TEIT működését. Szerintem a TEIT egy jól működő szervezet, amit továbbra is jól, vagy még jobban kell működtetni. Nagyon sok információ van benne, hiszen ellátja az ellenőrzési és információs feladatokat. Egyfajta állandó tanácsa lehet a térség polgármestereinek. Nem beszélve arról, hogy komoly bevételi forrása a városnak, hiszen éves szinten 200 millió forinttal érinti a költségvetést. Én azt szeretném, ha ez így is maradna és minden tekintetben a tradíciókat követnénk.

Városfejlesztés. Vannak már megnyert és körvonalazódó pályázatok. Ezeknek mi lesz a sorsa?

Szerintem az elmúlt öt évben - mindegy mit kommunikáltak a kampányban - 1 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg a városban, és másik 1 milliárd valóban az „ablakban van.” Ez utóbbi egy annyira „pántlikázott” forrás, hogy erre bizton lehet számítani. A másik 4 milliárd az ígéret volt; de azt hozzá kell tennem, hogy ennek a 4 milliárdnak a jelentős része is reális és valid, azaz mások megítélése szerint sem voltak itt rossz ötletek. Projekteken belüli prioritásokban persze lehetnek szakmai véleménykülönbségek. 
Arról, hogy a meszesi fejlesztésnek a műszaki tartalma végül hogy alakuljon, már folytattam tárgyalásokat. Vannak olyan szakmai szempontok, hogy e helyett az legyen, az ott legyen, vagy amott legyen - tehát ez változhat. 
Ennél azonban sokkal fontosabb a közeljövő! Itt kettő fontos dátum van: az egyik, hogy lassan elindul a felkészülés a következő országgyűlési választásokra. A másik, amit a programunkban le is leírtunk: nyílik egy gazdaságfejlesztési értelemben vett időablak: kiemelt kormányzati prioritás a mohácsi Duna-híd és az autópályák között kapcsolat kiépítése. Emellett nagy erőkkel folyik a Paks2 beruházás, a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése. Ez óhatatlanul azt jelzi számomra, hogy az elkövetkezendő ötéves ciklusban a Szekszárd – Baja - Kalocsa-Paks négyszög ígéretes lehetőségek elé néz. Amennyiben a négy polgármester, a két vármegyei közgyűlési elnök megtalálja azokat a közös összefogási pontokat, amiben előre lehet lépni, akkor előre is fogunk lépni!  Gondolok itt a legegyszerűbb dolgokra: a folklórfesztiváltól kezdve egészen addig, hogy a Paks2 beruházásnak eddig csak Paks és környéke volt a kedvezményezettje, de egyre több az olyan információ, hogy ez a kör sugarasan bővül a következő években. És erre a hajóra ahogy mi, azért valamennyi okos politikai szereplő fel akar szállni. Nekem kalocsai polgármesterként is vannak elképzeléseim, és erről beszéltem már a paksi és a bajai polgármesterasszonnyal, a Tolna Vármegyei-, és a Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés vezetésével. Az első körös telefonos és személyes megbeszéléseken már túl vagyok. Ebben a kérdésben pártokról függetlenül mindenkinek ugyan az a szándéka: az elkövetkezendő öt év a gazdaságfejlesztésről szóljon! Nagyon fontosnak tartom, hogy munkahelyteremtő beruházás kell a városnak. A helyi iparűzési adót illetően komoly elképzeléseim és előzetes tárgyalásaim vannak. Szerintem van Kalocsán olyan 4 cég, amelyik az önkormányzat hibás építményadó - emelése miatt kivonult a városból. Ezeket vissza szeretném csábítani. Fel is vettem mind a négy cég képviselőjével a kapcsolatot.

Új polgármesterként a környező települések vezetőivel milyen lesz a viszonya? Korábban e tekintetben több polgármester részéről érte kritika a várost.

Bizakodó vagyok abban, hogy ebbe az irányba is tudunk nyitni. Már csak azért is, mert a kampányban a járás 20 településének polgármestere közül legalább 15 a legkritikusabb időkben kimondottan is nekem szurkolt. Néhánnyal már beszéltem, kezdeményeztem, hogy helyezzük új alapokra az együttműködést. Talán mondanom sem kell, nyitott fülekre találtam.