Bakondi György: Hazánk elszánt a migrációs politika folytatásában – Solti fórum a Nemzeti Konzultációról

A fórumon számos, döntően jobboldali érzelmű kalocsai lakos, illetve Fidesz tag is részt vett, így az eseményt megnyitó Font Sándor országgyűlési képviselő a népes hallgatóság között őket is köszönthette. A közélet iránt érdeklődők számára is sok újdonságot rejtő, végig jó hangulatú előadás esszenciáját adta mindannak, ami migrációs ügyben 2015 óta történt az országban és a világban.

A korábban a katasztrófavédelem élén álló tábornok azzal indított: a kritikákkal ellentétben Magyarország szolidáris a szenvedőkkel, a bajban lévőkkel, de mindazokkal is, akik az európai értékeket, az európai lakosság biztonságát védik. A kormány ezért küld segítséget Macedóniába és más országokba, hogy az illegális migráció elleni küzdelemhez ott nyújtson segítséget. A kormánynak az az álláspontja, hogy a rászorulóknak védelmet kell adni, de nagy tömegek ellenőrizetlen beáramlását meg kell akadályozni. A válság övezetek problémáit nem szabad behozni Európába, azokat humanitárius segítséggel ott kell megoldani, ahol keletkeztek.

Mint elhangzott: azért építettünk kerítést a saját költségünkön a déli határszakaszra, hogy történelmi hagyományainkhoz híven, Európát védjük. Ezt a bennünket kezdetben erősen bíráló osztrákok magyar mintára ugyancsak megtették, de ott „szárnyas kapunak” nevezik. Franciaországban a határt Calais-nál fallal, kerítéssel védik, de a kritikus helyeken Spanyolországot is kerítés védi. Ám ezeket a kerítéséket a kettős mérce miatt nem kifogásolják. Az a „jó”, míg a magyar a „rossz” kerítés.

Bakondi György szerint ugyanez a helyzet a tranzitzónába telepített konténer szállásokkal is. Franciaországban ünnepelték a kihelyezésüket, nálunk kifogásolják, holott ott az érintettek rendezett körülmények között várhatják meg a menekültügyi eljárás lefolytatását.

A tábornok a kirívó, a „hüledezve olvastam” példák között említette, hogy a Helsinki Bizottság beperelte Magyarországot Strasbourgban két bangladesi migráns miatt, akiknek menekültügyi kérelmét elutasították. A bíróságon Magyarország veszített. Az indoklás szerint azért, mert nem mérlegelte, hogy ha visszaküldi őket Szerbiába, akkor az visszaküldési hullámot indít el, és végül Görögországba jutnának vissza, ahol viszont embertelenül bánnak velük. Abba a Görögországba – jegyezte meg némi iróniával a hangjában –, amely ugyancsak az EU, a Schengeni-, ráadásul az euró övezet és a NATO tagja.

Bakondi György rámutatott: jól látszik, hogy az EU nem védekezik igazán. Ennek egyik oka, hogy a migránshullám előtt a nemzetállamok létszámcsökkentést hajtottak végre a rendvédelmi szerveknél, de a titkosszolgálatoknál is, ahol a humán erőforrás helyett a technikai eszközök, a lehallgatás került előtérbe. Ezeknek a szerveknek Európa szerte most folyik a megerősítése, jogköreik kibővítése, a belső határellenőrzés szigorítása.

Az eladó kitért arra is: százezer számra vannak olyanok Európában, akikről nem tudni, kik és honnan jöttek, de kihasználják a kontinens által nyújtott szociális hálót. Magyarországot azért támadják az illegális migrációra adott válaszai miatt, mert szeretné megakadályozni Soros György azon elképzelésének valóra váltását, amely szerint évente egymillió migráns Európába beengedése indítaná el a kontinens gazdasági fellendülését.

Bakondi György hozzátette: továbbra sem akarjuk, hogy mások mondják meg, kik éljenek Magyarországon, nem akarjuk, hogy a közbiztonság romoljon, a munkaerőhiány megoldását pedig nem a migránsok behozatalával szeretné megoldani a kormány.

A belbiztonsági főtanácsadó kiemelte, hogy természetesen a schengeni vívmányok fontos értéket jelentenek, Magyarország pedig abban érdekelt, hogy ezek a gazdasági, társadalmi és politikai vívmányok fennmaradjanak. Magyarország külső határellenőrzése azt jelenti, hogy a schengeni szabályoknak megfelelően védjük meg hazánkat és Európát.

Egy világtérképen illusztrálva az előadó azt is bemutatta: ha a jelenlegi helyzet állandósul, 2035-ig az illegális migrációval visszafordíthatatlanul megváltozik Európa kultúrája és népessége, amit a kormány nem akar. Mint megemlítette, jelenleg 3,5 millió migráns várakozik Törökországban és a becslések szerint legalább 800 ezer van úton, Európa felé.

Bakondi György a több mint egy órás előadás, az őt méltató taps végén a feltett kérdésekre válaszolt.

A nemzeti konzultáció fórumát országgyűlési képviselőnk azzal zárta, hogy emlékeztetett: május 31-ig nemcsak azoknak a nemzeti konzultációban való részvételére számítanak, akik szerint nincs rendjén, hogy bevándorlók milliói ellenőrizetlenül érkezzenek Európába, nem szeretnék, ha Brüsszel betelepítési programokat kényszerítene Magyarországra. A nemzeti konzultációban legalább ilyen súllyal esik latba, hogy az ország továbbra is hazai kézben tarthassa az adók, bérek, rezsidíjak meghatározását. Ezek olyan aktuális és lényeges kérdések, amelyek Magyarország jövőjét befolyásolják – mondta mintegy zárszóként Font Sándor a Solton megtartott nemzeti konzultációs fórumon.