Elfogyott a türelem - Nem hosszabbította meg a képviselő-testület a főtér rekonstrukciójának december 31-ei határidejét

Ma, hétfő délután két órától rendkívüli képviselő testületi ülést tartottak kalocsai városházán, a főtéri építkezések előrehaladásáról szóló tájékoztatás meghallgatására.

Azt a feladatot kaptam portálunk főszerkesztőjétől, hogy röviden foglaljam össze a mai képviselő testületi ülés tapasztalatait. Ez egyáltalán nem könnyű feladat, hiszen közel három órán keresztül tartott az egyetlen pontot napirendjére tűző tanácskozás.
Most arra ki se térünk, hogy a holnapi közmeghallgatáson még borítékolhatóan érkeznek majd észrevételek ehhez a témához...

AZ ÜLÉSEN DERÜLT KI, HOGY A TÖBB MINT HAT ÉVE HÚZÓDÓ ÉPÍTKEZÉS HATÁRIDEJÉNEK ÚJABB MEGHOSSZABBÍTÁSÁT KÉRTE AZ ÉRSEKSÉG.

Előzetesen nem küldték ki azt a határozati javaslatot, amelyről végül döntöttek a képviselők, így ők is, mi is csak az ülésen, annak is a végén értesültünk arról, hogy dr. Filvig Géza polgármester a korábbi megállapodás fönntartására tett javaslatot.
Előtte azonban számos érdekes kérdés és hozzászólás hangzott el.

Tehát, dióhéjban:

Az ülést Filvig Géza polgármester nyitotta meg, röviden ismertetve a főtér felújításának eddigi történetét, fölidézve egyebek mellett a beruházó érsekség és a tulajdonos önkormányzat közötti érvényben lévő megállapodást.

A továbbiakban átadta a szót dr. Bábel Balázs Kalocsa-kecskeméti érseknek, aki a munkálatok financiális oldaláról, a megkapott, illetve megígért – pénzügyi és morális – kormányzati támogatásokról adott rövid felvilágosítást. Az érsek később arról is nyilatkozott, hogy a Huber-ház a Katona-ház udvara egy részének átengedésével hozzájárulnának az útszakasz kiváltására szolgáló elkerülő út létesítéséhez.

Megjegyezzük: erről korábban is volt már szó, akkor azonban az érsekség még elzárkózott attól, hogy ezeken az egyházi telkeken vezessenek át utat.
Sajnos időközben magántulajdonba került az egykori Tomori utcai óvoda, a Petőfi Sándor utcán pedig jelenleg folyik egy magánépítkezés, épp azon a telken, amely kiválóan alkalmas lett volna egy ésszerű nyomvonalú elkerülő út létesítésére.
Ez a hajó elment… Toldozni-foltozni még lehet, ez azonban a tervi harmonizáció, rendezési tervi előzmények, szakhatósági engedélyeztetés és más szükséges adminisztratív lépések miatt meglehetősen hosszadalmas folyamatnak ígérkezik.
Egy később Vörös Márta által tett utalás szerint az út fizikai megvalósítása akár egy éven belül is megvalósulhat – ha az említett adminisztratív előzmények lezajlottak, és nem számolunk az esetleges, de nagyon is várható régészeti feltárások időigényével…

Vörös Márta érseki főépítész munkálatok részleteiről adott rövid tájékoztatást, kitérve arra, hogy a XIII. század elején épült második székesegyház romjai benyúlnak a korábbi úttest alá, és azok fölött álláspontja szerint nem lehet úttestet létesíteni, mert az rongálná az épített örökség elemeit.
Mondta ezt annak ellenére, hogy az elmúlt több száz év során is út haladt itt, amelyre a XX. század közepétől a motorizáció is fokozódó terhet helyezett, dr. Körmendy Szabolcs pedig a romok miatti aggodalmat a hosszú időn át mindenféle védelem nélkül, az időjárás viszontagságainak kitett, gaztól fölvert romok fájdalmas emlékével vetette össze.

A mérnök asszony utalt arra is, hogy mindez előre nem volt látható, mivel nem lehetett tudni, hogy a romok meddig tartanak, mennyire nyúlnak be az út alá.
És valóban: ehhez tanulmányozni kellett volna Henszlmann Imre és Foerk Ernő több mint száz évvel ezelőtti feltárásainak jól dokumentált eredményeit.

A továbbiakban a képviselők - név szerint (betűrendben) dr. Bagó Zoltán, Király Róbert, dr. Körmendy Szabolcs, Szabó Balázs, Tihanyi Tiborné, valamint dr. Vincze András – tettek föl kérdéseket és mondták el észrevételeiket, megtartva a kötelező tiszteletet, de egy hajszállal se többet, jelezvén, hogy immár nem csak a városlakók érkeztek el a türelmük határára.

Ezek között szerepelt olyan kérdés, amely a finanszírozásra vonatkozott, volt olyan, amely a hozzájárulás meghosszabbításának elmaradása esetén előálló helyzetet firtatta, volt amelyik az út megvalósításával kapcsolatban annak időigényére és a pénzügy vonatkozásokra kérdezett rá, illetve volt olyan megjegyzés, amely a felvetett kérdés előkészítetlenségét és váratlanságát kifogásolta teljes joggal.
Sőt még a város turisztikai vonzerejével, illetve idegenforgalmi volumenével, a városnak abból származó bevételével kapcsolatos kérdések is felvetődtek – minderre még visszatérünk.

Most csak annyit jegyzünk meg, hogy a képviselőket végighallgatva szokatlan egység bontakozott ki kormánypártok és az ellenzék által támogatott képviselők között.
Az elhangzott vélemények mind egy irányba mutattak, és arra utaltak, hogy

A KÉPVISELŐK NEM TARTJÁK LEHETSÉGESNEK, HOGY A VÁROS EGY FONTOS KÖZLEKEDÉSI CSOMÓPONTJÁT TOVÁBBRA IS ELZÁRJÁK A FORGALOM ELŐL,

NEM TARTJÁK SEM INDOKOLTNAK, SEM MEGENGEDHETŐNEK, HOGY A VÁROS ÉLETÉBŐL HOSSZÚ ÉVEKKEL EZELŐTT KIRAGADOTT TÉR FELÚJÍTÁSI MUNKÁLATAI A KORÁBBAN ELHANGZOTT ÍGÉRETEK ELLENÉRE TOVÁBBI KÉSEDELMET SZENVEDJENEK.

Ezt az álláspontot képviselte a végül felszólaló dr. Filvig Géza polgármester is, aki azt hangsúlyozta, hogy

JANUÁRBAN KÖTTETETT EGY MEGÁLLAPODÁS,

amelyet a felek a szükséges munkák volumenének ismeretében írtak alá, és amelyben az érsekség arról is nyilatkozott, hogy szükséges források rendelkezésre állnak.
Ezért

A POLGÁRMESTER A HATÁRIDŐ MEGHOSSZABBÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM ELUTASÍTÁSÁRA TETT JAVASLATOT A TESTÜLETNEK.

Egészen pontosan arra hogy – idézzük –:

A Kalocsa város önkormányzatának tulajdonában lévő 1019/3, 1019/4, 1018. és 1049/2 helyrajzi szám alatt felvett ingatlanok felújítási munkálataihoz szükséges tulajdonosi hozzájárulást 2022. január 1. napjától nem hosszabbítja meg, és felkéri a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegyét, hogy a Kalocsa város önkormányzatával 2021 január 13. napján kötött megállapodás szerint 2022. január 1. napjával adja vissza a területek birtokát az önkormányzat részére.” Ezt a javaslatot fogalmazta meg az elhangzottak alapján a vita után elrendelt ötperces szünetben dr. Kiss Csaba jegyző, majd kinyomtatta és szétosztotta a képviselők között, akik az ezt követő szavazás során

12 IGEN SZAVAZATTAL, EGYHANGÚLAG ÁLLTAK KI A JAVASLAT MELLETT, JELEZVÉN: ELFOGYOTT A TÜRELEM, NINCS TÖBB HALADÉK.

Az, hogy ezt a munkát be tudják-e fejezni, és át tudják-e adni a területet december 31-vel, egyelőre kérdés, de legalábbis kétséges. Hogy ennek mi lesz a következménye, egyelőre szintén nem látható.

A döntéshozatal előtt az utolsó szó jogán Vörös Márta utalt rá, hogy a tér teljes egészében teherbíró felületet kapott, így van mód arra, hogy ne az egykori templom apszisának maradványai fölött, hanem másutt vezessék át a téren forgalmat, ideiglenes jelleggel.

Egy kérdés azt firtatta, hogy milyen nyomvonalon képzeli el ezt a mérnök asszony. A testületi ülés nyújtotta alkalmat azonban Vörös Márta nem ragadta meg, hogy ezt kifejtse, de azt ígérte, hogy holnap reggelre írásos – és bizonyára rajzos formában – megküldi erre irányuló javaslatát.
Ez azonban – ismerve a tér geometriai adottságait – nem jelenthet mást, mint azt, hogy a méltatlanul háttérbe szorított Hősök szobra körül vezetnék el a forgalmat, és csak remélni lehet, hogy nem újabb gesztenyefák kivágása árán.

Röviden ennyi.
Ám a képviselők által megfogalmazott fölvetések – és az azokra bizonyára kíváncsi olvasók – mind megérdemlik, hogy bővebben is ismertessük őket, ahogyan az érsekség és annak mérnöke által képviselt álláspont is szükséges, hogy meghallgattassék, így ezekre még visszatérünk.

Talán megérne a téma egy véleménycikket is, azonban meglepődnénk, ha ehhez a holnapi közmeghallgatás nem szolgáltatta némi adalékot…