Font Sándor a gazdaság újraindításáról, a fiatalok támogatásáról és a nemzeti konzultációról

Legfontosabb az emberi élet

„Egy évvel ezelőtt még senki nem tudta megtippelni, hogy milyen hosszú a koronavírus-járványnak a gazdaságot, a társadalmat érintő hatása. Továbbá azt sem ismertük, milyen lehet az a bezártság okozta hatás, ami most már orvosi szemmel is kimutatható a lakosság, egyes társadalmi csoportok esetében.
Ennek tükrében nem kérdéses, hogy a kormány elsődleges feladata mindvégig az emberi élet védelme, a vírussal szembeni védekezés, második legfontosabb célja pedig a gazdaság életben tartása volt és jelenleg is az. Úgy látszik, mindkét akadályt sikeresen vettük. Kevés olyan EU-s ország van, amelyik az utolsó negyed évben növekedő GDP
adattal rendelkezik. Ennek következtében nem lett akkora az éves gazdasági visszaesés, mint amekkora a legtöbb európai országban. Ez azt jelenti, hogy ebben a viszonylagosan tűrhető állapotban már a gazdaság újraindítására kell koncentrálni.” – jelölte ki a beszélgetés fő irányát és mondanivalóját ezekkel a mondatokkal Font Sándor.

Hozzátette: „Sajnos a vírus továbbra is itt van, de míg eddig a vírus támadott, és mi védekeztünk, a vakcinák birtokában immár mi támadunk. Jó példa erre, hogy a közelmúltban Kalocsán is megindult a lakosság átoltása.”

Az országgyűlési képviselő a továbbiakban kiemelte: „Legfontosabb az egészségügy helyzetbe hozása és tartása, valamint, hogy az egészségügy által igényelt források mindenkor rendelkezésre álljanak. Ezt a cél a már tavaly elfogadott és az idei évre szóló költségvetésben is prioritást évez.”

Lakosságnak nyújtott támogatások

Az országgyűlési képviselő emlékeztetett:„27-ről 5 százalékra csökkentettük az új lakások áfá- ját, és ehhez kapcsolódik az a 3 millió forintos vissza nem térítendő, a használt lakások felújítására megnyitott pályázat, amely iránt óriási az érdeklődés.
Azért ne felejtsük el, itt nem csak a lakosságnak biztosított nagyon- nagy lehetőségről van szó, hanem arról is, hogy ezeket a felújítási munkálatokat valakiknek majd el kell végezniük, legyen szó például a napelemek telepítéséről, vagy a klasszikus belső átalakításokról. Mindehhez építőanyagra, építőipari kapacitásra, szakemberekre van szükség.
Nem véletlen, hogy a kormány az aránytalanságok elkerülése érdekében szabályozta, hogy mekkora az az összeg, amelyet a kivitelezési és a beépítési munkálatokra, illetve a kivitelezőknek fizetett munkadíjra kell alkalmazni. A pályázati forrás a lakosságnak nyújtott támogatáson túl tehát azzal is jár, hogy a vállalkozói szféra munkához jut, és még inkább a GDP növekedés részese lesz.” – szögezte le a képviselő.

Fiataloknak nyújtott kedvezmények

„2022-től a 25 éven aluli fiatalokat személyi jövedelemadó- mentesség illeti meg, ami 10 hónap múlva százezres nagyságrendben érinti majd a fiatal felnőtt munkavállalókat.
Ez is egy olyan szegmense a magyar gazdaság újraindításának, amit más országnál még nem láttunk. Miért tesszük ezt? Azt látjuk, hogy 2019-ben, amikor a gazdaság csúcson volt, munkaerőhiány keletkezett. Ezt egyesek akkor negatívimként hozták fel, de gondoljunk bele: 2010- ben 10 százalék feletti volt a munkanélküliség, majd 2019-re odáig jutottunk, hogy a magyar gazdaságban munkaerőhiány jelentkezett. Ez az Orbán-kormány kőkemény, nagyon tudatos gazdaságpolitikának az eredménye. Miközben egyre inkább megfizetett és keresett lett a magyar szakképzett munkaerő, azt is érzékeltük, hogy sajnálatos módon a felnövekvő generáció nagyon későn lép munkába.” – húzta alá Font Sándor, aki azzal folytatta:

„Ennek oka, hogy már óvodás korban elveszít a gyerek 1-2 évet, többek közt akkor, amikor az iskolakezdés időpontja kitolódik. Ezt követően a gimnáziumi évek alatt is további éveket veszíthet, ha esetleg előkészítő évfolyam után kezdi meg a tanulmányait. Az egyetemi képzés ideje is kitolódott, hiszen vannak, akik 6-7 év alatt fejezik be tanulmányaikat. Mindezek következtében eljutottunk odáig, hogy a fiatalok csak 27-28 évesen állnak munkába, ami nagyon nagy munkaerőhiányt eredményez a magyar gazdaságban. Ezeket az időkereteket próbálja a kormány most leszűkíteni, hogy a fiatalok minél hamarabb munkába álljanak.” – mutatott rá a képviselő.

Font Sándor a továbbiakban kitért az orvostársadalom, illetve az egészségügyi szakdolgozók béremelésére, ami az orvosok esetében a fizetésük megkétszereződését eredményezte. Mások mellett beszélt például arról is, hogy a bajba került vállalkozásoknál az alkalmazottak után fizetendő közterheket átvállalta a kormány, illetve, hogy a cégek 10 millió forintos kamatmentes hitelt vehetnek fel, amit a kormány 3 évnyi törlesztési moratórium mellett hirdetett meg.

Nyugdíjak – Kifizették a 13. havi nyugdíj első negyedét

„És itt vannak a nyugdíjasok. Ebben a nagyon nehéz válságos helyzetben is úgy látta a kormány, hogy nem hagyhatja magára a nyugdíjasokat. A mindenkori ígéret, hogy a reálnyugdíjat megőrizzük, sőt, ha lehet, fölébe menjünk, sikerült betartani. Most pedig a Gyurcsány- kormány által elvett 13. havi nyugdíj visszaépítésére tett lépéseket a kormány; négy év alatt, minden évben újabb egynegyed 13. havi nyugdíj érkezik a nyugdíjasok számlájára. Az első egynegyed nyugdíj összegének kifizetése megtörtént.” –hangsúlyozta a képviselő.

Gazdaságélénkítő akcióterv kalocsai vállalkozásokkal

„A kormány egy rendkívül gyorsan lebonyolítható, rugalmas pályázatot hirdetett meg, amelyről mert résen voltak, a kalocsai vállalkozók sem maradtak le. Örömteli számomra, hogy ebben a helyi vállalkozói közösség egymást segítette, informálta, átbeszélték a lehetőségeket - és ennek természetesen a kalocsai munkavállalók lesznek a nyertesei, hiszen itt elsősorban munkahelyek megmentéséről, másodsorban új munkahelyek létesítéséről van szó. Azaz leépítések helyett a jövőben is szükség lesz a kalocsai munkaerőre. A kormány nemhogy hitelt nem vesz fel, hanem több ezer milliárd forint értékű pályázatokkal támogatja a vállalkozásokat. Ebből több, mint 6 milliárd forint kerül kalocsai vállalkozókhoz” - fejtette ki a képviselő.

Font Sándor a gazdaságvédelmi akcióterv tartalmi elemeinek bemutatását követően a válságkezelésre tért át. Párhuzamot vont, illetve ellentétpárokat állított fel a 2008-as gazdasági válság és a jelenlegi, a pandémia miatt kialakult válság között.

„Azt láttuk, hogy az akkori magyar gazdaságot gyenge állapotban érte a 2008-as válság, a gyenge állapot mellé egy gyenge kormányzat is párosult. Jól emlékezünk még arra, hogy a Gyurcsány- kormány a válságkezelésbe belebukott. Az ország kiárusítása mellett óriási hitelfelvételek történtek, a megszorítások eredményeként ekkor vették el a 13. havi nyugdíjat. Gyakorlatilag felbomlott az akkori MSZP- SZDSZ koalíció, és menekülésképpen a szocialisták kisebbségi kormányt alakítottak. Bajnai Gordon volt a közösen megnevezett miniszterelnök, aki mentette, ami menthető. Körülbelül erről szólt a kormányzásuk utolsó egy éve, amikor jött 2010, és egy elsöprő választási győzelem eredményeként a Fidesz- KDNP kormány vette át a kormányzást, vele együtt a válság kezelését. Innentől az eredmények talán mindenki számára magukért beszélnek. Talán itt érdemes megemlíteni, hogy nyolcadik éve minden hónapban  láthatjuk a számlákon, narancssárga alapon kiemelve, hogy mennyit takarítottunk meg a rezsicsökkentéssel. A lakosság ma már az élet természetes velejárójaként tekint a hatósági lakossági energiaárakra, a kormány pedig fenntartja a rezsicsökkentést ” – mondta Font Sándor, aki aláhúzta:

„A pandémia okozta, szintén az egész világot érintő gazdasági válság a magyar a gazdáságot egy rendkívül erős felszálló ágban érte. 2019- ről beszélek, ekkor több mint 4,5 százalékos volt a gazdasági növekedés és minden európai uniós országot megelőztünk ezen a területen. A nagyon jelentős pénzügyi tartalékaink mellett szép, előre mutató terveink voltak arra, hogy milyen lesz a 2020- as, 2021-es év. Ezt „vágta keresztbe” a válság, de óriási a különbség az előző válsághoz képest, hiszen a gazdaság, az ország teljesítőképessége, nemzetközi megítélése teljesen más állapotban volt, mint a Gyurcsány – kormány idején. Sajnos ők 2002 után csak bukdácsoltak a gazdasági teljesítményekkel, semmilyen érdemi produktumot nem tudtak felmutatni, így egy gyenge lábon álló gazdaságot „talált telibe” a 2008- as nagy nemzetközi pénzügyi válság. Ezzel szemben most egy erős lábakon álló gazdaságot ért a vírus okozta válság. A gazdaság, az ország teljesítőképessége, kondíciói most teljesen más állapotban vannak, komoly esély van arra, hogy a nehézségek ellenére sikeresen kilábalunk belőle.”

Nemzeti konzultáció

Az országgyűlési képviselő végül kitért a napokban induló, a koronavírus járványhoz kapcsolódó nemzeti konzultációra. Mint mondta, ebben a kérdésben szükség van mind a 10 millió magyar ember véleményére. A képviselő szerint a hét kérdés között vannak triviális, sokak által megválaszolható kérdések, de vannak az úgynevezett HORECA szektor (hotel, étterem, kávézó, tehát a vendéglátást, turizmust érintő rendszerek) újranyitására vonatkozó kérdések, amelyekben már eltérő lehet a lakosság véleménye.

„Nyilvánvalóan, aki ebben a vállalkozási körben érintett, annál nagyobb a baj. A kormány természetesen tisztában van ezzel, és személy szerint is azt remélem, ennek súlyát a társadalom többi tagja is érzi. Úgy gondolom, az oltottságot igazoló kártya körül alakulhat majd ki polémia, ugyanis a konzultáció egyik fontos kérdése valahogy így szól: önnek mi a véleménye, lehet-e engedményt tenni azoknak, akik rendelkeznek ilyen igazolással. Netán, ha az újranyitás bekövetkezne, a színházak előadásain, a stadionok mérkőzésein, a nagyobb közönséget megmozgató rendezvényeken vajon kik vehessenek részt? Akik ilyen igazolással rendelkeznek, vagy mindenki? Ezek olyan érzékeny kérdések, amelyekben csak a lakossági vélemények ismeretében lehet felelős döntést hozni.” – mondta a képviselő.
Hozzátette ezek mind olyan kényes kérdések, amelyekben szükségesnek érzik kikérni a magyar emberek véleményét. Azt ugyan még nem lehet tudni, hogy mikor kerülhet sor az enyhítésre, mert ez nagyban függ az átoltottságtól, a hazánkban érkező vakcina- szállítmányok nagyságától. A kormány továbbra is mindent megtesz azért, hogy minél szélesebb körből szerezze be a szükséges vakcina mennyiséget - zárta az interjút Font Sándor országgyűlési képviselő.