Fórum a kvótareferendumról – Kontrát Károly: a „nem” szavazat szolgálja a magyar emberek, a magyar nemzet érdekét, jövőjét!

Kontrát Károly a lakossági fórum előtti sajtótájékoztatón esszenciáját adta annak a prezentációjának, amelyben aztán – mint az ügyben az egyik legtöbb információval rendelkező miniszterhelyettes – részletesebb képet festett az Európa és hazánk határaira nehezedő migrációs nyomásról, a kormány migrációs politikájáról, munkájáról és törekvéseiről.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Amint arra az előadó többször is rámutatott: a népszavazásnak minden ellenkező, a baloldalról érkező állítással szemben közjogi relevanciája van. Óriási a jelentősége, mert ha a választók elutasítják a kényszer-betelepítést, akkor azt az Európai Unió önállóan nem hajthatja végre, ahhoz a magyar parlament hozzájárulása szükséges. Ugyanakkor a sikeres referendum súlyt ad a kormány törekvéseinek.

Az államtitkár hangsúlyozta: az utóbbi hónapok, évek tapasztalata azt mutatja, a bevándorlás és a terrorizmus szorosan egymásba fonódik, „kéz a kézben jár”. A bevándorlás tömeges megjelenése óta több mint háromszáz ember vesztette életét terrortámadások – Párizs, Brüsszel, Nizza, Németország – következtében, és akkor még nem beszéltünk a nők elleni, immár folyamatos zaklatásokról. Ezeket a terrortámadásokat, egyéb bűncselekményeket bevándorlók vagy ilyen hátterű emberek követték el.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Kontrát Károly számadatokat is bemutatott: 2012-ben még csak 2700, 2013-ban 13 ezer, a következő évben 44 ezer, 2015-ben már 400 ezer migráns haladt át az országon. A kormány három hónapig várt Brüsszel hathatós, az áradat ellenei fellépésére, de csak abban gondolkodtak, hogyan kell a megszámolhatatlan, szinte végtelen utánpótlással rendelkező migránstömeget szétosztani az egyes tagállamok között.
Nem jókedvünkbe tettük tehát, hogy a déli határon 164 kilométer hosszan kerítést építettünk, hiszen azt is világosan láttuk, hogy az országon átvonuló tömeg kétharmada katonai kiképzésen átesett, harcedzett, 25-30 év közötti férfi. A további adatok még inkább elgondolkodásra késztették a hallgatóságot, hiszen csak Törökországban 3 millió, Líbiában és Libanonban 1 millió migráns van menekülttáborokban. A török belpolitikai helyzet még mindig bizonytalan, tízezrek vannak útban Európa határai felé.

Az államtitkár kiemelte: az ellenőrizetlen bevándorlás, a terrorizmus elleni fellépéshez elkerülhetetlen, hogy az Európai Unió megváltoztassa elhibázott bevándorlási politikáját és a külső határait megvédje. Hazánk ebben élen jár. A magyar hármas – fizikai, jogi és élőerős – védelem beváltotta a vele szemben támasztott követelményeket. A déli határon megépített kerítés „működik”, a rendőrség, a határvadászok felszerelését korszerűsítették. Módosították a büntetőtörvénykönyvet, a büntetőeljárásról szóló törvényt, az ehhez kapcsolódó jogszabályokat. Ezek között van, hogy a határtól 8 kilométerre elfogott jogellenes határátlépőket visszakísérik a tranzitzónához, ahol benyújthatják menedékkérelmüket. Azt is törvénybe iktatták, hogy a honvédség részt vehet a határ védelmében.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Az élőerős védelem megerősítése érdekében a Készenléti Rendőrség állományából határvadász századokat szerveztek. Folyamatban van háromezer határvadász felvétele és kiképzése, hogy a rendőrség közrend és közbiztonsági feladatainak ellátását a migrációs nyomásból fakadó rendkívüli helyzet tovább ne gyengíthesse. Az államtitkár elismeréssel szólt a határon szolgálatot teljesítő valamennyi szerv és szervezet áldozatos munkájáról, egyúttal köszönetét fejezte ki helytállásukért.

Kontrát Károly példaértékűnek nevezte a Visegrádi országok együttműködését. Külön is kiemelte Orbán Viktor miniszterelnöknek a CDI lisszaboni tanácskozásán ismertetett tízpontos javaslatát a migrációs válság kezelésére, az úgynevezett Schengen 2.0 akciótervet, ami egy válaszreakció az Európai Unió elhibázott lépéseire.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Az államtitkár emlékeztetett Orbán Viktor minapi bulgáriai látogatására is, ahol a miniszterelnök elismeréssel szólt az ottani – török-bulgár határ védelméről, egyben szorgalmazta, hogy az EU nagyobb összegű pénzügyi támogatást adjon e fontos határ ellenőrzéséhez. Ehhez kapcsolva Kontrát Károly elmondta: az unió a magyar határ védelméhez minimális összeggel járul hozzá, az a költségvetést terheli. Ám mindent megelőzve, első az ország biztonsága, az állampolgárok nyugalmának biztosítása.

Az előadó rámutatott: Németország és Európa más kormányai szerint a gazdasági és demográfiai problémáik megoldása a bevándorlás lehet. A magyar kormány ezt vitatja, és úgy gondolja, hogy az erről szóló döntésnek nemzeti hatáskörben kell maradnia. Jól látszik, hogy a Németországba bevándorolt milliós nagyságú migránstömegből a legfrissebb adat szerint mindössze 54 (!) főt tudtak alkalmazni. A már évtizedek óta ott élő, esetleg már állampolgárságot kapott migránsok integrációja sem valósult meg. Európa egyes nagyvárosaiban úgynevezett no-go (nem hivatalos hatalom által ellenőrzött) zónák alakultak ki, ahová még a rendőrség sem megy be.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

A migránsok felső korlát nélküli befogadása akár Magyarországon is nagyon hamar több nyugat-európai országhoz hasonló helyzetet eredményezne. Ráadásul a beilleszkedésnek esetleg még a jeleit sem mutató, gyakran írni, olvasni nem tudó, de az állami juttatásokra maradéktalan igényt tartó migránsok követelőznek, agresszívek, utánpótlásuk pedig szinte végtelen. Mindez a kisebb településeken egy idő után azt eredményezné, hogy a zsidó-keresztény kultúrát elutasító, azzal szemben ellenséges közösségek lesznek többségben. Nem akarhatjuk, hogy ez Magyarországon is így legyen!

Az előadás közben többször felmerült, hogy Kalocsa kettő üres laktanyával is rendelkezik, így mint a déli határhoz közeli objektumok, esetleg menekültek befogadására lennének kijelölve. Kontrát Károly ezzel kapcsolatban azt mondta: ez eddig nem vetődött fel, ez a legutolsó megoldás lenne, hiszen jól látható, hogy a kiskunhalasi befogadó-táborban is milyen problémákat okoznak az ott elhelyezett migránsok.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Viszont azt határozottan kijelentette: mivel politikai veszély fenyeget, ebben a komoly kérdésben politikai döntésnek kell születnie. Ezért gondolta úgy a magyar kormány, hogy más országok és az EU-val ellentétben megkérdezi erről az embereket, mondjanak véleményt, döntsenek a kérdésben. Az pedig nem más, mint az emlékeztetőül ott is idézett, népszavazásra feltett kérdés: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A közönség soraiból azonnal jött az egyértelmű válasz: nem.

Kontrát Károly szerint a demográfiai és munkaerő-piaci kihívásokra adandó válaszoknak szuverén tagállami döntéseknek kell lenniük. Nem fogadunk el semmilyen kötelező vagy automatikus eljárást a bevándorlók szétosztására, határozottan elutasítjuk a kötelező betelepítési kvótát. Ellenezzük és nem fogadjuk el, hogy minden be nem fogadott migráns után 250 ezer eurót, azaz 78 millió forint büntetést fizessünk! Ha népszavazással megerősítve nem állítjuk meg Brüsszelt, akkor a fejünk fölött fognak dönteni egy olyan kérdésben, amely évtizedekre, vagy inkább évszázadokra meghatározhatja Európa és Magyarország sorsát! Ezt kell tudnia mindenkinek, aki felelősséget érez saját családja és az ország jövője iránt. Ezért kell mindnyájunknak részt  venni a népszavazáson és „nem” szavazattal erősíteni a magyar kormány törekvéseit! – mondta Kontrát Károly.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Az államtitkár ugyanakkor arra is rávilágított: természetesen nem valamennyi migráns terrorista, nem is szabad így kezelni őket. A valódi menekülteket be kell fogadni, segíteni kell őket, hiszen a migránsok döntő többsége áldozat. Egyfelől a háborúnak, kormányaiknak, amelyek nem biztosítják saját hazájukban a minimális életfeltételeket, de az embercsempészeknek, a közöttük megbúvó terroristáknak is. Áldozatai ugyanakkor a brüsszeli politikának, amely különböző, átgondolatlan ígéretekkel szinte hívta, csalogatta őket. A humanitárius szempontoknak valamennyi hivatalos és nem hivatalos eljárásban érvényesülniük kell!

Az előadás végén a hallgatóság is szót kapott, majd több érdekes hozzászólást követően Kontrát Károly államtitkár azzal búcsúzott: Isten éltesse Kalocsát, a kalocsaiakat! Fogjunk össze, védjük meg az országot, szavazzunk „nem”-mel!