Közmeghallgatás 2023 Kalocsa: Polgármesteri beszámolóval, fejlesztési elképzelésekkel indult a lakossági fórum – I. rész

Miután a közmeghallgatást a képviselő- testületi ülés szabályai szerint kell megtartani, a szükséges formaságok után dr. Filvig Géza köszöntötte a megjelenteket, majd a város működtetésének szerteágazó területeiről és az ezekhez rendelt forrásokról tartott képekben, ábrákban gazdag, nyugodtan mondhatjuk, hiányt pótló, közérthető és hasznos prezentációt.

A város költségvetésének pénzügyi alapjairól szólva elhangzott, hogy az forrás oldalról a központi normatív támogatásokból, azaz az intézmények állami finanszírozásából, a célhoz kötött uniós és hazai projektek megvalósítására kapott pénzeszközökből, az átengedett központi adókból, továbbá a cél és címzett állami támogatásokból tevődik össze.

Izgalmas adatokat tartalmazott a különböző adónemekből összeállított táblázat, amely szerint például az idei évre tervezett és eddig megvalósult idegenforgalmi adó bevétel 1,87 millió forint (elkeserítően kevés), az iparűzési adóból származó bevétel viszont a tervezett közel 580 millió forint helyett eddig mintegy 885 millió forintban realizálódott. A helyi adóhatóság által kezelt, 5 millió forintnyi bevétellel együtt

AZ ADÓBEVÉTELEK MINDÖSSZESEN 1 MILLIÁRD 447 MILLIÓ FORINTOT TESZNEK KI.

A szöveges értékelésből aztán kiderült, hogy 2023. év költségvetési, pénzügyi szempontból különösen nagy kihívások elé állította az önkormányzatot és az intézményrendszert.

Egyrészt továbbra is adott az a régóta fennálló alap probléma, amely szerint egy járási székhelyű város önkormányzatával szemben a jogszabályok által megkövetelt, illetve általában elvárható feladatellátási struktúra

ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL NEM FEDEZETT RÁFORDÍTÁS VONZATÁHOZ EGY MEGLEHETŐSEN GYENGE, JELENLEG A 2022. ÉVBEN KÖZZÉTETT ORSZÁGOS ÁTLAG CSUPÁN 52,28 %-ÁT KITEVŐ EGY FŐRE JUTÓ IPARŰZÉSI ADÓERŐ-KÉPESSÉG PÁROSUL.

Másrészt a közüzemi díjak radikális, sokszorosára történő emelkedése merőben új, mértékükben soha nem látott költségvetési terhet, szerkezeti kiigazítási kényszert eredményeztek a gazdálkodásban. A 2023. év jelenlegi tényadatai, valamint az év végéig hátralévő időszak várható költségvetési, pénzügyi folyamatai nyomán

ÖSSZESEN 1 MILLIÁRD 410 MILLIÓ FT SAJÁT BEVÉTELEKBŐL FEDEZENDŐ FORRÁSIGÉNY JELENTKEZIK AZ IDEI ÉV GAZDÁLKODÁSÁBAN.

Jó hír, hogy a 2023. évi egyéb támogatások szépen alakultak: Egyedi támogatás Kormányhatározat szerin 200 millió Ft; Rendkívüli működési támogatás 35, 195 millió Ft, Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból, és az MVM Paksi Atomerőműtől érkező támogatás (TEIT): 103 millió 885 ezer Ft.
Ehhez jött a 10.000 lakos feletti települések rezsitámogatása: 107 millió 302 ezer Ft, valamint a vállalkozások, minisztériumok szponzorálási támogatása: 48 millió 246 ezer Ft. Ez mindösszesen: 494 millió 628 ezer forintot tesz ki.

Ezen adatok tükrében érdekes volt látni, hogy az Önkormányzat saját bevételekből fedezendő forrásigénye miként alakul.

Itt csak példálózó jelleggel: a polgármesteri hivatal, képviselő-testület, bizottságok saját erőből, tehát az állami normatíván felül fedezendő forrásigénye 156,5 millió forint; a településüzemeltetés 544 millió Ft; szociális alapszolgáltatások 112,5 millió Ft; kulturális intézmények 147 millió Ft; uszoda üzemeltetése 75,5 millió Ft; az önerős beruházások, felújítások, pályázati önereje 227 millió forintot igényel. Az összes ilyen tétel 1 milliárd 410 millió forintot tesz ki.

Érdekes adatnak bizonyult az is, hogy például Kalocsa Város Óvodája és Bölcsődéje esetében az önkormányzati önerő 33 millió 856 ezer Ft; a Szociális Központ önkormányzati önereje 112 millió 552 ezer Ft; a Közétkeztetési Intézmény,azaz a főzőkonyhák és a tálalókonyha, a bölcsődében, óvodában és a nevelési-oktatási intézményekben lévő gyermekek részére az étkezés biztosítása 41 millió 767 ezer Ft önkormányzati önerő támogatást igényel.
A kulturális, múzeumi intézményi feladatok vonatkozásában 147 millió forint a támogatási szükséglet.

A prezentáció zárásaként a polgármester a kitűzött célokat fogalmazta meg: Egy élhetőbb település kialakítása; Kalocsa gazdaságának megerősítése; Paks 2 beruházás, az új Duna - híd adta lehetőségek maximális kiaknázása; Kalocsát felhelyezni az ország turisztikai térképére.

Kalocsa átfogó idegenforgalmi fejlesztése 2024 

A folytatásban a polgármester az alcímben szereplő előadást tartotta meg, ami gyakorlatilag egy 16 évre szóló fejlesztési elképzelés, vízió esszenciáját adta. Mint a közmeghallgatás résztvevőinek későbbi hozzászólásaiból kiderült, a városvezető által előadottak a hallgatóságban is számos gondolatot, ötletet ébresztettek. A prezentáció bevezetőjében írt: Mi a célunk? és Ezt hogyan szeretnénk elérni? kérdésekre a választ a polgármester maga adta meg.

Mint elhangzott: a cél az, hogy Kalocsa, a több mint 1000 éves érseki székhely hosszú távon élhető legyen; Városunk történelmi, egyházi, kulturális, népművészeti és oktatási örökségét méltóképpen óvjuk meg és mutassuk be; A turizmus fejlesztése által az ide látogató turisták itt töltött idejét maximalizáljuk - melyen keresztül új munkahelyeket lehet létrehozni, hogy városunk vonzó legyen a fiatalok számára is, akik itthon akarjanak maradni.

Az Ezt hogyan szeretnénk elérni? kérdés kibontásánál a polgármester leszögezte:Egyedülálló idegenforgalmi fejlesztésekkel, amelyet a továbbiakban a helyszínek képi megjelenítésével, pontos földrajzi adatainak megjelölésével, a várható célcsoportok felsorolásával mutatott be.

Hungarikum Múzeum kialakítása a régi Magtár épületből; Kalocsai Úszás és Vízilabda Centrum és Balneológiai Központ létesítése az uszodánál; Vasútállomás idegenforgalmi fejlesztése; Haditechnikai Park kialakítása a volt laktanya helyén; Reptér – Ipari Park, Meszesi kikötő fejlesztése; a város parkolóinak számbeli gyarapítása, Mesepark, négycsillagos Kolping Wellness és Konferencia Hotel megépítése a volt Foktői úti laktanya azon részén, amelyet az önkormányzat most kér a Magyar Államtól.