Népes közmeghallgatás országgyűlési képviselővel - A város szinte valamennyi közszolgáltatását észrevétel, bírálat érte

A hangosítási problémák miatt kicsit késve kezdődött közmeghallgatás vendégét, Font Sándor országgyűlési képviselőt, a megjelenteket, a hivatal és az intézmények nem teljes körűen megjelent vezetőit dr. Filvig Géza polgármester köszöntötte.

Font Sándor országgyűlési képviselő részben az éves parlamenti munkáját összefoglaló tájékoztatójában kifejtette: a parlament ülésezése szempontjából különleges év volt az idei. Kettő választás is tartottak az idén, amely előtt 60 nappal nem ülésezett az Országgyűlés. Ezek a tavaszi uniós választás és a mostani őszi önkormányzati választások voltak.

A kieső időt megpróbálták behozni, így a 4-5 napos munkarendű parlamenti heteknek köszönhetően a rövidebb idő nem mutatkozik meg a törvényalkotások számában. A Magyar Országgyűlésben eddig 344 hazai és nemzetközi törvényhatározat született, de még a jövő héten is háromnapos törvénykezés lesz, 30 törvénytervezetről döntenek.

Mint elhangzott, a képviselő az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága elnökeként 11 ülést vezetett le, a szőlő, bor, pálinka albizottság vezetőjeként 4 ülést tartott, ezeken több mint 40 napirendet tárgyaltak.

A képviselő szerint közérdeklődésre tarthat számot az állattenyésztésről, az öntözésről, a feszíni vizekből történő öntézésről szóló törvény, ami azonban a háztáji fúrt kutakat nem érintette.

A fúrt kutakkal kapcsolatban a képviselő kitért arra, hogy 2020. december 31-ig él a moratórium, tehát a fúrtkutakkal rendelkezőknek eddig semmit nem kell tenni.

Várhatóan az Országgyűlés tavaszi időszakában véglegesítik, ki az, akinek egyáltalán tennivalója lesz az ügyben, milyen kút esetén kell bejelentést tenni, vagy bármilyen információt szolgáltatni. Az elv az, minél kevesebb legyen azok száma, akiknek egyáltalán bármilyen kötelezettségük lesz ebben a kérdésben az önkormányzat, vagy a vízügyi hatóság felé.

Lényeges információ, hogy a FIDESZ-KDNP frakció az ingyenesség előtérbe helyezése mellett döntött, azaz hogy a regisztrációs eljárás költségmentes legyen – mondta Font Sándor.

Hozzátette, az Országgyűlés az első félévben fogadta el a 2020-as költségvetést, amelyről szólva elhangzott: a magyar gazdaság olyan stabil, kiszámítható teljesítőképességgel rendelkezik, hogy nem kell megvárni az év végi hajrát a költségvetéssel.

Régebben, nyolc évvel ezelőtt a mindenkori parlament november, december hónapban fogadta el a következő évi költségvetést. Ám annyira stabillá váltak az egyes várható makrogazdasági adatok, például a növekedés, a hiány, az államadósság mértéke, a munkanélküliség arányszámai, hogy immár teljesen kiszámítható, mi fog történni a második félévben, és az azt követő 2020-as esztendőben.

A képviselő rámutatott: egész Európában irigylésre méltónak találják a magyar költségvetést, hiszen nem sok ország tud olyat felmutatni, mint a jelenleg is 5 százalék fölötti GDP növekedés, ami az EU-ban várhatóan 1 – 1,5 százalék lesz az idén, azaz hazánkban ennek a több mint háromszorosa realizálódik.

A hiánycél, amely 2010 előtt a költségvetési hiányt tekintve 9-10 százalékos volt, és az EU valamennyi tagállamra kiterjedően 3 százalék alatt kell tartani – már szinte megmosolyogjuk, ugyanis az ország gazdasági teljesítőképessége miatt jelenleg 1,5-1,8 százalék körül alakul. Tehát az előírt majdnem felét tartani tudjuk. jövőre pedig 1 százalékos hiánycélt tűzött ki maga elé a kormány – mondta a képviselő.

Font Sándor szerint egyetlen külső tényező az, ami megingathatja a magyar gazdaság 2020-as teljesítményét, az egy általános, nem csak Európára, hanem a világ egészére kiható esetleges nemzetközi gazdasági visszaesés. Erről sokan beszélnek, és már az idei évre is jósolták egyes szektorokban, de ez nem következett be. Mindenki „ugrásra kész” e tekintetben a kialakult amerikai-kínai, újabban amerikai-francia konfliktus miatt, mely utóbbi a büntetővámok kivetéséből adódik – magyarázta a képviselő.

Rámutatott, ennek az ellensúlyozására úgynevezett ellen inga rendszerrel dolgozik a magyar gazdaság. Ennek jegyében már az idei évre nagyon jelentős tartalékot képeztünk.

Az előadó kitért arra is, hogy a bevezetett adócsökkentés ellenére több az adóbevétele az országnak. Több alapvető élelmiszer esetében 27 százalékról 5 százalékra csökkent az adó, ami az állami bevételek oldalán több száz milliárd forint kiesést jelent. Mégis, az összes adóbevétel a gazdaság növekedése miatt nagyobb.

Ugyanilyen a munkavállalók jövedelme, bére után a munkaadók által fizetendő szociálpolitikai hozzájárulás. Ez 2013-ban 27 százalék volt, amely az évről évre csökkentés jegyében most 16,5 százaléknál tart, és folytatódik.

Ennek ellenére a foglalkoztatás mértéke olyan nagymértékű lett, hogy a 12 százalékos munkanélküliség jelenleg 3-3,5 százalék körüli, tehát jelentősen nőtt a foglalkoztatás – mondta.

Font Sándor szerint az adóbevétel emelkedése miatt jelentős tartalékot képzett a kormány, amely folytatódik, mert ha a gazdasági hanyatlás Európa, vagy világszerte bekövetkezik, akkor egy ellenkompenzációs rendszerrel lehet majd élénkíteni a magyar gazdaságot. Nem történhet meg az, mint ami 2008 és 2010 között, a külföldi bankok kivonták a nálunk felhalmozott pénzt. Hazavitték a saját országukba és ebből ott finanszírozták a saját gazdaságukat annak érdekében, hogy annak új lendületet adjanak.

Ez most azért nem történhet meg- folytatta a gondolatsort a képviselő - mert ha lesz is recesszió, annak negatív hatását válságmenedzselési alap csökkenti. Míg 2010-ben a bankok 30 százaléka volt magyar kézben, addig ez most majdnem 60 százalékos, ami egy rendkívül tudatos kormányzati munka eredménye.

Ezt követően Font Sándor ismertette a megújított családtámogatási rendszert, a már egy gyermeknél kamatmentesen felvehető 10+10 millió forint kamatmentes hitelt, a háromgyermekeseknek biztosított 2,5 milliós vissza nem térítendő támogatást új autó vásárlása esetén, négy gyermekeseknél pedig a teljes személyi jövedelemadó mentességet.

Ugyancsak a felnövekvő generációk támogatása körében említette: a középiskolás diákok tanulmányi idejük alatt két alkalommal külföldön, idegennyelvi környezetben, állami forrásból tanulhatják a tanult idegen nyelvet.

A képviselő végezetül kitért arra is, miért kell szigorítani az Országgyűlés házszabályát, ami mint aláhúzta, a rendbontók megfegyelmezésére kiszabható birság esetén még mindig csak az európai átlag fele lesz, ha megszavazza a parlament. A képviselő hozzá tette: nem lehet szó nélkül hagyni, hogy az ellenzék a magyar parlament működését az egész világ előtt lejárassa.

A Font Sándorhoz intézett kérdések sorát Sütő Lajos kezdte. Arra volt kíváncsi, az 51-es út rekonstrukciója, vagy a várost a Paks II beruházással összefüggésben nyugatról elkerülő út megépítése lesz-e előbb, illetve ezek a beruházások mikor készülnek el?

A válaszban elhangzott: várhatóan a jövő héten írják ki a kivitelezési közbeszerzési pályázatot a Kalocsa-Paks Duna-hídra. Ezzel párhuzamosan folyik a hídra fel és arról levezető utak kiviteli terveinek a készítése.

Ehhez kapcsolódik a kalocsai elkerülő út Bátya felé tartó dél- dél-nyugati szakasza, amely a már meglévő észak-északnyugati résszel lesz összekötve. Szintén most tervezik, az 51-es út korszerűsítése első ütemét, amely a Kalocsától a Szent László hídra vezető útig tart, és majd a második ütemben folytatódik Bajáig.

A KÉPVISELŐ KIEMELTE, A JELENLEGI ELKÉPZELÉS SZERINT JÖVŐ MÁJUS KÖRÜL MEG LESZ A DUNA-HÍD KIVITELEZŐJE, A SZERZŐDÉSKÖTÉS ÉS A MUNKATERÜLET ÁTADÁSA 2020 SZEPTEMBERE, NOVEMBERE KÖRÜL TÖRTÉNHET.

Onnantól kezdődhetnek az útkorszerűsítések is. A képviselő emlékeztetett, az úgynevezett négyes számjegyű utak, mint például a Dunapatajtól Foktőig tartó szakasz teljes felújítása megtörténik, ez már Magyar Közlönyben is olvasható.

Szabóki László az infláció hivatalos mértékét és ezzel összefüggésben a nyugdíjak emelését kifogásolta, mert szerinte az infláció nagyobb, mint ahogy azt hivatalosan közreadják. A nyugdíjasok nincsenek megelégedve a nyugdíj emelésével, a felszólaló a nyugdíjprémiumként kifizetett összeget is „morzsának” nevezte. Azt kérte, Font Sándor nagyobb mértékű nyugdíjemelést szorgalmazzon a parlamentben.

A képviselő válaszában elmondta, szerinte elsősorban a nyugdíjak közötti különbségekkel van probléma. A maga részéről a statisztikai hivatal szakemberei által hivatalosan megállapított, EU-kontroll alatt lévő infláció mértékét elfogadja, nem vitatja. Más kérdés, hogy az alacsony nyugdíjasoknál az emelés mértéke jóval kisebb, mint azoknál, akik magasabb nyugdíjjal rendelkeznek. Ennek korrigálására többféle elképzelés született. A probléma ismert, de még nincs döntés a differenciált nyugdíjemelésről.

Font Sándor ezzel összefüggésben emlékeztetett: 2010-ben, amikortól a FIDESZ-KDNP kormány működik, a hazánkkal együtt válságban lévő országokban, például Görögországban, Romániában csökkentették a kifizetendő nyugdíjak mértékét. Romániában drasztikusan, 30 százalékkal.

Értékelni kell a kormány azon ígéretét, hogy a nyugdíjak értékállóságát garantálja, az éves infláció mértékével emeli a nyugdíjakat. Az más kérdés hogy az úgynevezett nyugdíjas kosárban lévő termékek ára milyen mértékben emelkedik, amiről lehet vitatkozni – mondta a képviselő.

Hozzátette, a nyugdíjprémium kifizetése a gazdaság teljesítőképessége mértékétől függ, egyelőre erre van ígéret a kormány részéről. A lakosság életkorának emelkedése egész Európában próbára teszi az országok költségvetését, hiszen egyre több az a nyugdíjra kifizetendő összeg, amelyet hosszabb időszakra kell fizetni. Ugyanakkor a munkavállalók száma a demográfiai adatok csökkenése miatt nem növekszik olyan mértékben, hogy ezt ellensúlyozza. A tárgyalások, egyeztetések az érdekvédő szervezetek bevonásával folynak arról, hogy a magyar nyugdíjrendszer mennyire igazságos, milyen változtatások történjenek.

Bolvári Ferdinánd volt városi képviselő, volt polgármesterjelölt kérdésének felvezetőjében elmondta: Az előző önkormányzat több kísérletet tett, hogy a Kalocsán irreálisan magas szemétdíjakat csökkentse. Éppen ebben a teremben a Vaskúti székhelyű szolgáltató illetékese mondta, hogy ez miniszteri hatáskör.

Bolvári Ferdinánd azt kérte Font Sándortól:

Mivel úgy alakultak a kalocsai „dolgok”, ahogy ezt Önök szerették volna, több miniszter is járt a városban, azt kéri, a képviselő járjon közbe, hogy az irreálisan magas szemétdíjak csökkenjenek Kalocsán. Ugyanis 2012 óta „kőbe van vésve” egy szemétdíj, melynek következtében a környékbeli községekből Kalocsára hulladékot behordók az itt élők számára megállapított összeg közel felét fizetik. Annyit fizessünk, mint mások, ez a kérésem”- mondta Bolvári Ferdinánd.

Font Sándor válaszában érzékeltette:

nem érti, ha ez régebbi probléma, az elmúlt öt évben miért nem történt ebben előrelépés, hiszen Bolvári Ferdinánd ott ült a képviselő-testületben.

A országgyűlési képviselő emlékeztetett, a kormány a rezsidíjakat 25 százalékkal csökkentette, majd befagyasztotta. A hulladékgyűjtő, feldolgozó társaságok nem állami, hanem közös önkormányzati tulajdonban vannak. A kormány a villany, gáz, víz, hulladékszállítás esetében sehol nem engedi az emelést, az árbefagyasztás ezekre a szolgáltatásokra érvényes. Azt meg tudja nézni, hogy a hulladékbegyűjtés és kezelés ára más városokhoz, például a hasonló nagyságú Kiskőröshöz képest Kalocsán magas-e?

A társaságok közgyűléseiben ott ülnek az adott települések képviselői, tehát elvileg tehetnek ez ellen. Ha az állítás az, hogy kívülálló okok miatt nem lehetséges a kalocsai magas hulladékgyűjtés, kezelés árát csökkenteni, akkor természetesen ennek okát megnézi és erről tájékoztatást ad.

A Közmeghallgatás folytatásáról, a lakossági kérdésekről és az azokra adott válaszokról külön cikkben számolunk be.