A népszavazást látja a Lehet Más a Politika (LMP) a magyar emberek egyetlen esélyének arra, hogy véleményt nyilvánítsanak Magyarország hosszútávú energiapolitikájáról és megakadályozzák a paksi atomerőmű bővítését – hangzott el Szél Bernadett társelnök Ikotity István országgyűlési képviselővel és Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettessel közösen tartott sajtótájékoztatóján.
Csütörtökön a sétálóutcában az országos média élénk érdeklődése mellett tartott sajtótájékoztatót Szél Bernadett, az LMP társelnöke, Ikotity István országgyűlési képviselő és Schmuck Erzsébet frakcióvezető-helyettes.
Szél Bernadett a tájékoztató felütéseként bejelentette: a párt a választásokig minden hónapban máshol tart majd frakcióülést, megyei illetve önkormányzati képviselőiket pedig felkérik arra, hogy a helyi testületeknek nyújtsanak be határozati javaslatot a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos népszavazás melletti kiállásra.
Én azt gondolom, hogy a magára valamit is adó országnak a vezetése nem vállalhatja föl, hogy egy ilyen döntést, amely több tíz évre meghatározza Magyarország sorsát, azt gyakorlatilag egymás között lezsírozva, egy nemzetközi egyezménynek álcázva, lenyomja a magyar embereknek a torkán – indokolta a politikus, miért tartja kiemelten fontosnak az LMP, hogy népszavazást tartsanak a paksi bővítésről.
Ikotity István ehhez hozzátette, az LMP szerint az atomenergia elavult technológia, ráadásul a projekt keletre orientálja az országot, holott Magyarországnak Európa felé kellene nyitnia. Úgy gondolják, a paksi bővítéssel hazánk komoly függőségben lesz Oroszországtól, ezzel pedig évtizedekre „meghatározzuk és eladósítjuk Putyinnak ezt az országot”.
Schmuck Erzsébet szintén a beruházáshoz kapcsolódva elmondta, az embereknek nem csak azért van joguk dönteni Paks II-ről mert az hosszútávra meghatározza a saját és gyermekeik életét, hanem azért is, mert Paks II eldönti Magyarország energiapolitikáját. Egyértelműsíti, hogy a magyar energiapolitikában hosszútávon az atomenergia lesz a meghatározó, szerinte ez viszont versenyhátrányba hozza országunkat.
A beruházás leégetőbb pontjának mégis a finanszírozás és megtérülés kérdését tartja. Azt vizionálja, hogy az Oroszországtól devizában felvett 3000 milliárd forint hitel illetve az 1000 milliárd forint önrész alábecsült költségek. Attól tart, hogy a végén akár duplájára is rúghatnak a költségek, azt pedig a jövő nemzedékének kell majd megfizetnie.
Schmuck Erzsébet élesen bírálta a kormányzat, nevesítve is Lázár János azon állítását, amely szerint az atomenergia olcsó volna. Véleménye szerint annak árába olyan számottevő költségeket nem kalkuláltak bele, mint a beruházás várható többletkiadásai, az atomerőmű néhány évtized múlva bekövetkező szanálásának, illetve a kis- és közepes aktivitású hulladékok elhelyezésének, tárolásának költségei. Ezért úgy vélte, az atomenergia ára a most tervezettnek sokszorosára fog rúgni, és nem a legolcsóbb, hanem ellenkezőleg, a legdrágább energiának bizonyul majd.
Aláhúzta, hogy mivel nem tudjuk, hol fogják elhelyezni a több ezer év lebomlási idejű nagyaktivitású hulladékot, és mivel nem tudjuk, hogy az elkövetkezendő évszádokban milyen földmozgások következhetnek be,
súlyos erkölcsi kérdésnek tartja, hogy a jövő generációinak az életét veszélyeztetjük-e.
Felhívta a figyelmet Róna Péter közgazdász a HVG-ben aznap (csütörtökön) megjelent cikkére, aki szerint az orosz állammal kötött szerződés nem nemzetközi szerződés, az valójában egy kereskedelmi szerződés. Így a paksi bővítés kérdését a meghatározott szövegezéssel népszavazás tárgyává lehet tenni.
Róna Péter így fogalmazná meg a kérdést:
„Egyetért-e ön azzal, hogy a magyar kormány éljen a Magyarország kormánya és az Oroszországi Föderáció közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló szerződésben foglalt jogszerű felmondás lehetőségével?” Schmuck úgy véli, Róna Péternek igaza van, amiből az következik, hogy a Nemzeti Választási Bizottságnak zöld utat kell engednie az LMP népszavazási kezdeményezésének.
Szél Bernadett ezt megerősítve hangsúlyozta:
az LMP ezt a kérdést beadja a Nemzeti Választási Bizottságnak, tehát az eddig beadott 10 kérdésük még eggyel kiegészül.
A társelnök hozzátette: előregisztráción várják azok jelentkezését, akik bekapcsolódnának a népszavazási aláírásgyűjtésbe, hogy azt azonnal megkezdhessék, mihelyst a választási bizottság zöld jelzést ad (valamelyik) kérdésüknek.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az LMP szerit mennyire logikus az, hogy átlagemberek döntsenek a paksi beruházásról, Szél Bernadett így válaszolt:
tekintve, hogy ha az atomenergiával bármilyen probléma van, mindannyian együtt sérülünk és mindannyian együtt halunk meg, innentől mindenkinek joga van ebben a kérdésben véleményt nyilvánítani. Hozzáfűzte azt is, felmérések szerint Magyarországon az emberek kétharmada megújuló energiákat látna szívesen. Véleménye szerint ez azért van, mert mindenki érzi azt, hogy „merre megy a vonat”.
Azt is hangsúlyozta, hogy olyan embereknek kellene döntéseket hozni, akik lehetőséget adnak azoknak a tudósoknak és kutatóközpontoknak, akik a megújuló fejlesztésekben látták a jövőt már az elmúlt 27 évben is.
Felidézte, amikor ő maga Munkácsy Béla kutatócsoportjának a könyvét, kutatását bevitte a Fenntartható Fejlődés Bizottságába, amikor még alelnöki poszton szolgált az előző ciklusban, azt a reakciót kapta, hogy „tisztelt képviselő asszony, én önt nem akarom megsérteni, de ezzel a könyvvel se világítani, se fűteni nem lehet.” Szél Bernadett azt tartja, hogy az ilyen megnyilvánulások jól példázzák, hogy milyen hangulat van a Magyar Parlamentben, ha megújuló energiáról van szó.
Szél Bernadett zárásképp azt kifogásolta, hogy az Oroszországgal aláírt szerződést sem szakmai, sem politikai, sem társadalmi vita nem előzte meg. A paksi projektet teljesen titkosítani akarják, alapvető információkat sem adnak ki róla, a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként ő sem kapott tájékoztatást arról, mennyibe kerül, és mikorra készül el a bővítés, ezért azt gondolja, a népszavazás lehetőséget teremtene arra, hogy a döntéshozók mindezeket pótolják.