A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 2020. január 12-én közleményben ismertette, hogy a kormányzati ciklus felénél járva Orbán Viktor pártelnök, miniszterelnök értékelő megbeszéléseket folytat a FIDESZ-KDNP pártszövetség valamennyi választókerületi elnökével. A találkozókon szóba kerülnek az eddig elért eredmények és a következő időszak kormányzati feladatai. Font Sándor választókerületi elnököt, országgyűlési képviselőt az elsők között, január 13-án délelőtt fogadta Orbán Viktor miniszterelnök. Font Sándor a találkozóról szóló, közéleti Facebook oldalán tett bejegyzésében azt ígérte: ahogy eddig, ezúttal is valamennyi témakörről részletekbe menően ad tájékoztatást.
Nagyinterjú
– Képviselő úr! Az egész magyar sajtó beszámolt arról, hogy Orbán Viktor a kormányzati ciklus félidejéhez közeledve értékelésre hívja a választókerületi elnököket. Egyes ellenzéki orgánumok az október 13-i választásokra utalva kemény dorgálásokat, leváltásokat vizionáltak. Kellett tisztázó beszélgetést folytatnia a választás eredményéről? A választási eredmények tükrében Önt inkább dicsérte, vagy kritikával illette a párt elnöke, Magyarország miniszterelnöke?
– A körzethez tartozó 29 település közül egyedül Kalocsa előző vezetése vállalta nyíltan a kormánnyal való politikai szembeállását, és a baloldalhoz tartozó kötődését. Nem kérdéses, a legnagyobb figyelmet épp ezért Kalocsa kapta, a többi településen érdemi átrendeződés nem történt a település lelkületében, maximum helyi, nem politikai alapú viaskodások voltak. Kalocsán a Fidesz-KDNP polgármesterjelöltje és képviselő-jelöltjei köztudottan átütő erejű sikert értek el a szivárványkoalíciót megtestesítő Békés Kalocsáért Egyesület és még két,szintén ellenzékinek mondható formáció jelöltjeivel szemben. Egy kivétellel valamennyi egyéni választókerületben a pártszövetség és a Kalocsa Jövőjéért Egyesület jelöltjei közül kerültek ki a képviselők.
1990 óta összesen 25 évnyi baloldali kormányzás után most a polgári értékeket valló jelöltcsapat kapott kétharmados többséget, ennek következtében zökkenőmentesen folyhat az önkormányzati munka.
Solton érdekes helyzet állt elő. A FIDESZ-KDNP polgármesterjelöltjével szemben egy független, ellenzéki pártok által nem támogatott jelölt nyerte meg a polgármester választást. Németh István jobboldali, konzervatív értékrendűnek vallja magát, de ahogy mondja, egy jobboldali jelölttel szemben ugyanazon az oldalon mégsem indulhatott.
A választókerületben Miskén történt még változás, ahol a jegyző függetlenként indult a közismerten fideszes polgármesterrel szemben, és ő lett a szintén független új polgármester.
Mindkét független polgármesterrel kiegyensúlyozott, korrekt, partneri kapcsolatra törekszem a településen lakók érdekében.
Miniszterelnök úr évindító sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy több városban az ellenzék jobb jelöltet állított, mint mi. Ez a választókerületben úgy alakult, hogy nem ellenzéki, vagy az ellenzék által támogatott, hanem a már említett jelöltjeinkkel szemben független jelöltek indultak, és szereztek mandátumot.
A választókerületi elnöki feladat már csak olyan, hogy a jó dolgok sokak érdeme, az esetleges hibákért pedig vállaltan engem terhel a politikai felelősség.
Az már az önkormányzati választások után eltelt pár hét múlva látszott, hogy Kalocsán a leköszönő polgármester és a választók többségének bizalmát nem élvező egyes polgármesterjelöltek ígéretük ellenére nem maradnak távol a közélettől. Nyilvánvaló, hogy a totális vereségük ellenére már a 2022-es országgyűlési választásra készülnek, megpróbálják magukat újra pozícionálni, hogy hátha eladhatók lesznek valamelyik ellenzéki pártnak majd jelöltként. Csak az a szomorú, hogy mindezt Kalocsa rovására teszik a frissen megválasztott vezetés bírálatán keresztül.
Immár világosan látszik az is, amit a kampány időszakában végig mondtunk: a minél több szavazat begyűjtése érdekében magukat megtévesztő módon függetlennek vallók valójában olyan ellenzékiek, akik közül van, aki megoldatlan problémák sorát hagyta hátra képviselőként. Most pedig hirtelen, azonnali megoldásokat várva, a megmondó ember szerepében tetszelegnek. Motiválhatja persze ezeket az embereket az is: esetleg jogosan tartanak attól, hogy a megszerzett saját előnyök csak addig tarthattak, amíg azokat funkcióban lévő képviselőkként, vezetőkként tudtak maguknak intézni, védeni.
Az eltelt három hónap tapasztalatai alapján miniszterelnök urat arról tájékoztattam: Kalocsán egy ötletgazdag, strukturáltan gondolkodó, a többséget tekintve a kormányzati célkitűzésekkel azonosuló, azokkal összhangban lévő képviselő-testület kezdte meg működését. A polgármester és csapata higgadtan, nyugodtan, a kormánnyal minden szinten együttműködésre törekedve, hamarosan a közvélemény számára is érzékelhető módon végzi, alakítja a város fejlesztését, működtetését.
Eleinte csak érzékeltem, amit a miniszterelnök úr később ki is mondott: összességében elégedett a választókerületben elért választási eredményekkel. Abban teljes volt az egyetértés közöttünk, hogy a város és a választókerület szempontjából kulcsfontosságú volt a 2019. évi önkormányzati választás.
– A következő időszak kormányzati, önkormányzati feladatai két, az ország szempontjából is stratégiai jelentőségű kérdést ölelnek fel: Kalocsa-Paks Duna-híd, az ezzel szorosan összefüggő út- és infrastrukturális fejlesztések. Ám ami ettől jóval nagyobb jelentőségű, az a Paks II. beruházás. E két fő fejlesztési csapásirányt tekintve miről tárgyalt a miniszterelnökkel?
– A Paks-Kalocsa Duna-hídról, többségében általam is megerősítve, nagyon sok információ látott napvilágot az utóbbi időben. A miniszterelnök úrnál tett látogatásom után azonban még magabiztosabban leszögezhetem: a kormány elkötelezett a híd megépítése mellett. Közbeszerzés alatt áll a kivitelező kiválasztása. Kedvező vízállás esetén még az idén késő ősszel elkezdődhet a híd tartópilléreinek alapozása. Miniszterelnök úr is abban bízik, hogy 2022 vége, 2023 közepe környékén már állni fog a híd.
Az útfejlesztések egy része közvetlenül a Duna-híddal, a Paks II. beruházással és természetesen a térségben élők életminősége javításával vannak összefüggésben. Ezeknek a kérdéseknek az átbeszélése mondhatni csak néhány percet vett igénybe, hiszen mind a Duna-hidat érintő, mind a Paks II-vel összefüggő út és egyéb infrastrukturális fejlesztéseket komoly kormányzati előkészítő munka, kormányülés előzte meg. Végül 2018-ban kormányrendeletben határoztak erről, a tervezői munka előkészületei folyamatosak azóta.
Emlékeztetőül talán nem árt felidézni, hogy Paks térségében több mint 13 milliárd forint értékben újítanak fel utakat. Ezáltal Paks és Kalocsa is direkt kapcsolatban lesz az M6-os autópályával. A beruházás révén az új híd az 512-es utat (Kalocsa nyugati elkerülőjét) köti össze a Duna túlpartján futó M6-os autópályával, melynek során 11 kilométernyi 2x1 sávos új útszakaszt is átadnak a Duna kalocsai oldalán. Az 51-es főút, a Duna menti településeket összekötő út, több alsóbbrendű út fejlesztésének előkészítéséről szintén kormányrendelet született.
Paks II.
– Paks II. Zrt. az Országos Atomenergia Hivatalhoz 2020. június 30-ig nyújtja be az erőműépítés legkomplexebb kérelmét, a létesítési engedély iránti kérelmet. A kormány számít a térségre, Paks és Kalocsa városok mellett a környék településeire. Az összefogás a Paks II. projekt egyik legfontosabb alappillére. Még 2016-17-ben minden Paks környezetében lévő település készített egy fejlesztési elképzelést Paks II-höz kapcsolva. Ezen elképzelések megvalósításának technikai és időbeni ütemezését is átbeszéltük. Hangsúlyozni szeretném, mindent nem lehet egyszerre, de folyamatában minden településre sor kerülhet. Kalocsa város önkormányzata nemrégiben egymilliárdos víziközmű-fejlesztésre nyújthatott be pályázatot a Paks II. térségfejlesztési feladataival összefüggésben, de további önkormányzatok is költségvetési keretből jutnak majd forrásokhoz. Ezekből közművek fejlesztése, utak építése, intézmények felújítása, gazdaságfejlesztés valósulhat meg. A miniszterelnök hangsúlyozta: a kormány klímavédelmi szempontból is felelősen járt el, amikor úgy döntött, hogy a megújulók mellett hosszú távon épít az atomenergiára. Időközben az unió is elismerte: Európában az atomerőművek állítják elő a legtöbb tiszta energiát, a két új blokk pedig 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszi elkerülhetővé.
– Kormányzati szinten érzékelik, hogy az úgynevezett kerítésen kívüli, tehát nem közvetlenül az atomerőmű építéséhez kapcsolódó fejlesztéseknél Paks és Kalocsa, valamint a két város vonzáskörzetében lévő települések eltérő érdekei miatt óhatatlanul lehetnek egymásnak feszülések? Hogyan tudják ezt kezelni, ha ezekért a fejlesztésekért egy paksi székhelyű cég felel, a kulcspozíciókban szintén paksiak ülnek?
– Mint említettem, a kormányfővel strukturális, technikai jellegű kérdésekről is beszéltünk a fejlesztésekkel kapcsolatosan. Az ott megbeszéltek további döntéseket igényelnek, amelyekről egyelőre nem adhatok tájékoztatást, hiszen több variáció is elképzelhető. A lényeg: Kalocsa és térsége nem maradhat ki a kerítésen kívüli fejlesztésekből, amelyek komoly együttműködést, koordinációt követelnek meg részünkről Paks térségének fejlesztésével összefüggésben. Ezeket a szálakat még szorosabbra fűzzük a jövőben.
A találkozó egyik konklúziója számomra az is, hogy ebben az évben látványosabb előrelépések lehetnek a fejlesztéshez kapcsolódó előkészítések terén, amely mindennek az alapja.
Kórház
– A Kalocsai kórház, a beutalási körzetébe tartozó közel 70 ezer ember ellátása szintén stratégiai kérdés. Nem beszélve arról, hogy a kórház a Paks II. beruházás egyik elsődleges ellátó helyének van kijelölve. Mégis, újra meg újra a Bács-Kiskun Megyei Kórházba integrált kalocsai Szent Kereszt Kórház egyes osztályainak bezárásáról, létszámleépítésekről röppennek fel hírek. Egyesek szerint mindez még a szakminisztérium belső munkaanyagaiban is lehetséges alternatíva. Mit mondott a miniszterelnök, mi lesz a kalocsai kórház sorsa, amelyért mások mellett Ön is sokat dolgozott?
– Örülök a kérdésnek, mert amint az közismert, a kormányfő évindító sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy valamennyi három évnél régebben felújított kórtermet, minden várótermet és minden szociális teret fel kell újítani. Amíg ez nem történik meg, addig a kórházakban a kormány másfajta fejlesztéseket nem tud támogatni. Kalocsán a kórház folyamatos fejlesztése ellenére elhíresült D épület felújítása az egészségügyi államtitkár látogatását követően a tetőszerkezet rekonstrukciójával megkezdődött. Orbán Viktor évindító sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint tehát alapvetés, hogy különösen az új épületszárny, új főbejárat megépítésével tovább korszerűsített kalocsai kórház újabb, e körben inkább karbantartásszerű fejlesztések előtt áll. Természetesen a Paks II. beruházáshoz legközelebbi kórház fejlesztése túlmutat ezen, de legyünk tisztában azzal is, hogy az orosz beruházók gondolkodnak az építési területen létrehozandó, saját maguk által üzemeltetett, saját orosz betegeiket ellátó mini kórház létrehozásán is.
De addig is szögezzük le: a Kormány úgynevezett városi kórházat nem fog bezárni, sőt még a költségigényesnek számító szülészet és sürgősségi, és az ezekhez kapcsolódó osztályok működtetéséhez is ragaszkodik.
Magyar Falu Program, Családvédelmi Akcióterv helyi vonatkozásai
– Az országban olyan nagyszabású, korábban példa nélküli programok futnak, mint a Magyar Falu Program, mely az 5000 fő alatti települések népességmegtartó és -növelő erejének erősítését tűzte ki célul. A kormány az eddigi családtámogatások további bővítését tervezi, miközben eddig százezer család vette igénybe a Családvédelmi Akcióterv támogatását. Ezeknek a programoknak a tapasztalatiról szó esett a megbeszélésen?
– A Magyar Falu Program több elemből áll össze. Közszolgáltatások fejlesztésére 58 milliárd forint keretösszegű támogatásból terveznek óvoda- és bölcsődefejlesztési, út és járdafelújítási, közösségi tér, könyvtár, kultúrház, sportpark-létrehozási és temető-, ravatalozó-felújítási programokat kiírni.
A lakhatás támogatására 30 milliárd forintot szánnak. A tájegységi örökség megőrzésére, az adott tájegységhez illő házra külön támogatás járna, valamint a tartósan betöltetlen közszolgáltatások esetén is biztosítanák az orvosok, védőnők lakhatását.
A Magyar Közlönyben a napokban jelent meg az a kormányhatározat, amely szerint még az idén létrejön a falusi alsóbbrendű utak felújítására a Falusi Útalap. Végrehajtásáért a pénzügyminiszter és a kancelláriaminiszter felel.
Az Emmi tájékoztatása szerint már közel 100 ezer család igényelte a júliusban indult Családvédelmi Akcióterv valamelyik támogatását. Az intézkedések közül a babaváró kölcsön és a nagycsaládosok autóvásárlási programja a legnépszerűbb, de térségünkben is sokan igénylik az otthonteremtést segítő kedvezményeket is. Január 1-jén két új elemmel gazdagodott az akcióterv: életbe lépett a nagyszülői GYED és a legalább négygyermekes édesanyák személyi jövedelemadó-mentessége.
Eddig a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását mintegy 23 ezer nagycsaládos kérte, új autójuk megvásárlását már közel 8 milliárd forinttal támogatta az állam. Az akcióterv otthonteremtést segítő intézkedései a választókerületünkben is népszerűek. A CSOK mellé már használt lakások után is felvehető kedvezményes kölcsönt, a lakások jelzáloghiteléhez nyújtott támogatást, valamint a falusi CSOK-ot közel 15 ezer család igényelte július 1-je óta- mondta Font Sándor választókerületi elnök, országgyűlési képviselő.