Varga Mihály pénzügyminiszter a devizahitelekről, a közelgő válságról, az euró bevezetéséről is beszélt a kalocsai lakossági fórumon

Mint emlékezetes, Varga Mihály pénzügyminiszter a szeptember 17-i látogatása alkalmával a FIDESZ-KDNP jelöltjeit támogatásáról biztosította a kitűzött városfejlesztési céljaik megvalósításában, Kalocsa fejlettebb régiókhoz történő felzárkóztatásában. Ígértet tett arra, hogy a választások után reményei szerint dr. Filvig Géza polgármester-jelölttel közösen tehet majd lépéseket a kalocsai uszoda rekonstrukciójára.

A miniszterelnök-helyettes előadása végén a közönség soriból érkezett kérdésekre is válaszolt.

Az első kérdés így hangzott:

Ön szerint Magyarországon a bérek és a nyugdíjak mikor érik el a tőlünk nyugatabbra fekvő országokét?”

Varga Mihály válaszában elmondta: „Van egy konvengercia, azaz felzárkóztatási folyamat, ami azt jelenti, hogy a magyar bérek, keresetek hogyan zárkóznak fel a nyugat-európaihoz. Azt akarom hangsúlyozni, hogy ez egy folyamat, bátor politikus az, aki erre konkrét időpontot tud mondani.

Magyarország nagyon komoly éveket vesztett el a 2000-es évek első felében. Abban az időben Európa nyugati felén konjunktúra volt, tehát gazdasági fellendülés.

KELET-KÖZÉP EURÓPÁBAN A BÉREK 10-12-16 SZÁZALÉKKAL EMELKEDTEK, AMI NÁLUNK 2-3 SZÁZALÉKBAN REALIZÁLÓDOTT.

Tulajdonképpen most azoknak az éveknek a növekedése is hiányzik a magyar gazdaságból. Sokkal könnyebb lett volna egy szélesebb, erősebb alapról indítani egy kormányprogramot 2010-ben. Nem állunk rosszul, nem ezt mondom ezzel, csak ezek az elvesztegetett évek a gazdaságfejlesztésből hiányoznak.

BEFOGJUK EZEKET PÓTOLNI,MEGYÜNK ELŐRE, VAN VILÁGOS CÉLUNK, SZERETNÉNK A REGIONÁLIS FEJLETTSÉGBEN KIEGYENLÍTETTEBB HELYZETET ELÉRNI, HOGY A BÉREK AKÁR ETTŐL GYORSABBAN NÖVEKEDJENEK.

Hangsúlyozni szeretném, hogy ebben a kormány nem a saját feje után megy, hanem a nemzeti konzultációhoz hasonló folyamat végén van azokkal a szociális partnerekkel, akikkel együtt 2016-ban aláírt egy megállapodást. Ennek megfelelően

A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN, EGÉSZEN 2023-IG EGY ERŐTELJES BÉREMELKEDÉS, BÉRFELZÁRKÓZÁS FOG AZ ORSZÁGBAN MEGVALÓSULNI.

A minimálbérről és a garantált bérminimumról a kormány saját hatáskörben tud dönteni. Másrészt pedig

AZT LÁTJUK, HOGY A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET VÁLTOZÁSÁVAL EZ A FOLYAMAT ÖNMAGÁBAN IS FELGYORSUL. IDÉN AZ ELSŐ FÉLÉVBEN 10,3 SZÁZALÉKOS BÉRNÖVEKEDÉS VOLT.

Nem vagyunk még európai szinten, ezt szeretném gyorsan hozzátenni, de hogy az irány és a növekedés üteme jó, abban biztos vagyok.

A MAGYAR GAZDASÁG RENDELKEZIK AZZAL AZ ERŐVEL ÉS KÉPESSÉGGEL, HOGY EZEKET A NÖVEKVŐ BÉREKET IS MEG TUDJA FIZETNI.

Azt az ígéretünket is tartjuk, hogy a nyugdíjak nem csökkenhetnek. Előzőleg erre is volt példa, egy havi összegű nyugdíjat a Bajnai kormány elvett, amit természetesen a fideszes képviselők nem szavaztak meg.

Ennek az időszaknak vége van, a nyugdíjaknak legalább az értéküket meg kell tartani, és amikor a gazdaság jobban tud előre menni, akkor a nyugdíjaknak a reálértékét is növelni kell. A nyugdíjprémium, a különböző utalványok arról szólnak, hogy a nyugdíjas honfitársainkról sem feledkezünk meg.” – zárta az első kérdésre adott válaszát a pénzügyminiszter.

Az interneten olvastuk, hogy 2019. szeptember 17-től igényelhető, mindenkinek alanyi jogon járó, 2,5 milliós lakástámogatásra fordítható összeg. Létezik-e ez a támogatás?” – hangzott a második kérdés.

A tárcavezető kifejtette: „Annyi típusú támogatás van, hogy már én is nehezen tudom követni, a családi otthonteremtési támogatástól elkezdve a családvédelmi, babaváró programig. Ez a típusú támogatás létezik, tehát a Modern Magyar Faluprogram keretében már elindult ez a támogatás.

Kalocsa nem egy kis település, meg kell nézni, hogy itt van-e ilyen típusú támogatás, én úgy emlékszem, hogy van. A képviselő úr majd segít abban, hogy az érintett kérdezőhöz eljusson a megfelelő válasz.” – mondta Varga Mihály

Hallottunk olyan híreket, hogy a közeljövőben kirobbanhat egy a 2008-ashoz hasonló gazdasági világválság. Tud-e abban az állam segíteni, hogy például a forintosított devizahitelek ne emelkedjenek a duplájára, vagy még magasabbra?” – szólt a harmadik kérdés.

Varga Mihály válaszában elmondta: „Első dolgunk volt 2010 után, hogy a devizahitelekhez hozzányúljunk, mert

VILÁGOS VOLT, HOGY TÖMEGESEN ENNYI CSALÁD, ANNYI EMBER NEM MEHET TÖNKRE.

Az árfolyammozgásra annak idején nem hívták fel kellően a figyelmet, ami sok embert, vállalkozást sodort bajba. Időközben hoztunk olyan szabályokat, amelyek már korlátozzák, hogy devizában ki adósodhat el, és ki nem, alapvetően most már azt kell orvosolni, akinek devizában van a jövedelme. Időközben az emberek is megtanulták, hogy érdemesebb forintban hitelt felvenni, annak a törlesztő-részletének a fizetése egyszerűbb, mint devizában, az árfolyammozgás miatt.

A problémának itt sem vagyunk még a legvégén, körülbelül 100-110 ezer család van, akinél még van korábban felvett devizahitelre.

Sajnos még nagyon sok olyan család van, akinek a törlesztő részlet fizetése hosszú évekre megszakadt. Tehát itt nem csak az a probléma, hogy nem tudták fizetni a törlesztést, hanem hogy a korábbi szabályoknak megfelelően hatalmas kamatos kamatok halmozódtak fel.

AZÉRT AZ NEM MEGY, HOGY NÉHÁNY HÓNAP ELMARADÁS MIATT OLYAN KAMATOT SZÁMÍT FEL EGY BANK, AMI MEGHALADJA AZT AZ ÖSSZEGET, AMIT A HITELFELVEVŐ EGYKOR FELVETT.

Ezt szabályozni kell, húzni kell egy felső határt, ami fölé akkor sem mehet a bank, ha nem tud fizetni az illető.

AZT TUDOM MONDANI, HOGY A BANKSZÖVETSÉGGEL, A BANKOKKAL EGYÜTTMŰKÖDÜNK EBBEN, SZERETNÉNK HA EZ A MEGLÉVŐ ÁLLOMÁNY MÉG VALAHOGY KIVEZETÉSRE KERÜLNE, VALAHOGY CSÖKKENNE.

A kormánynak több lépése volt arra, hogy végtörlesztéssel segítsen, vagy az ócsai lakásépítéssel megpróbáltunk még lakást is biztosítani a bajbajutottaknak, mert ezek az emberek egy ideje beragadtak ezekbe a hitelekbe.

A bankokkal azon dolgozunk,  hogy az embereket ebből a helyzetből ki tudjuk segíteni. Az azért szeretném elmondani, hogy korábban is voltak banki mentőcsomagok, mert a banknak is érdeke, hogy az ilyen típusú hitelt lezárja valahogy.” – válaszpota a miniszter.

A következő kérdés úgy hangzott:

a kalocsai TBC kórház külső tatarozása megindul-e?”( Kórház „D” épülete, amely a pszichiátriai, krónikus és a tüdőosztályt fogadja be – a szerkesztő)

A kérdésre Font Sándor adta meg a választ, aki elmondta: „A „D” épület teljes renoválása nem, de a legszükségesebb, a tető felújítása megtörtént. A téma az egészségügyi államtitkársághoz tartozik, amelynek változatlan terve, hogy a paksi építkezéshez a kalocsai kórházra, mint elsődleges ellátó kórházra szükség. Végleges döntés nincs arról, hogy ezt az épületet le kell bontani, és újat kell építeni helyette, vagy egy-két szint lebontásával is felújítható. Abban azonban döntés van, hogy a kalocsai kórháznak erre a funkciójára szükség van és lesz.” – mondta válaszában Font Sándor.

A miniszterhez érkezett újabb, egy személytől származó, de több kérdés arra irányult:

Mi a véleménye a gazdasági válságról? A szegénység felszámolásáról gondolkodnak-e? Gondolkodnak-e az euró bevezetésén céldátummal? A kormány tervezi-e a minimál nyugdíj bevezetését?”Varga Mihály válaszában leszögezte: „Gazdasági válság egyelőre nincsen, de van egy lassulás az európai gazdaságban, ami még nem érezteti a hatását annyira, hogy Magyarországon emiatt lépéseket kellene tenni. Jászberényben volt egy 800 fős létszámleépítés az Elektroluxnál, de még az is csak januárban indul el. Az Elektrolux megszüntette jászeberényi telepét, de mellette Nyíregyházán bejelentett egy 100 millió eurós beruházást, tehát ez szerencsére fejlesztést is hoz

bővebben ...

Az kétségtelen tény, hogy az autóeladások száma jelentősen csökkent a világban, és mivel ennek Németország az autógyártása miatt erősen kitett, ez Magyarországon is éreztetheti a hatását.

Azt nem tudjuk pontosan mikor. Az a furcsa helyzet van, hogy a német gazdaság 12 hónapja lejtmenetben van. Korábban azt mondtuk, ami Németországban történik, az majd hat hónap múlva történik Magyarországon.

MOST NEM EZ VAN, A MAGYAR AUTÓIPAR „HASÍT”, AMI ALAPVETŐEN ANNAK KÖSZÖNHETŐ, HOGY A HAZAI AUTÓIPAR KÖLTSÉGSZINTJE ALACSONYABB MINT A NÉMETÉ. ÍGY HA NÉMETORSZÁGBAN LEÉPÍTÉS VAN, EZ MÉG FELTÉTLEN NEM KELL, HOGY BENNÜNKET ÉRINTSEN,DE FEL KELL ERRE IS KÉSZÜLNI.

Válság egyelőre nincs, a kormány egy gazdaságvédelmi akciótervet elfogadott. Ebben további adócsökkentések, munkásszálló építések, családvédelmi programok vannak. Nagyon bízom benne, hogy föl tudunk annyira készülni, ha ez a lassulás elér bennünket, akkor is az európai átlag fölött tudunk növekedni.

Az euró bevezetés nehéz ügy, mert emlékezzenek vissza,2002-ben mi úgy adtuk át a kormányrudat, hogy 2007-ben Szlovéniával együtt tudjuk majd bevezetni az eurót.

Ezzel mindenki egyetértett, akár MSZP-s, akár SZDSZ-es, FIDESZ-es volt, mert a gazdaság olyan állapotban volt, a feltételeknek annyira megfeleltünk. Aztán ahogy mentünk előre a szocialista kormányzás időszakába, ebből lett 2008, majd  2010, és végül Veres János pénzügyminiszter kijelentette, nem tudjuk megmondani.

Most nem ez a helyzet. Most az, hogy

SZINTE MINDEN FELTÉTELT TELJESÍTÜNK. EGY FELTÉTELT NEM TELJESÍTÜNK, HOGY RÖGZÍTJÜK AZ EURÓ ÁRFOLYAMÁT A FORINTHOZ, MERT ENNEK MÉG VAN GAZDASÁGPOLITIKAILAG HASZNA.

Amennyiben ennek már nem lesz haszna, Magyarország beléphet egy olyan kétéves időszakba, amelynek a legvégén euróval lehet fizetni. Csakhogy történt itt közben egy-két dolog a világban: 2008-ban beütött a válság, és kiderült, hogy vannak problémák ezzel a közös valutával.

Többek között az, hogy miközben egy helyen döntik el, hogy mennyi legyen a kamat, azonközben ahány tagország használ eurót, annyiféle fiskális, költségvetési politikát hajtanak végre. Látszik, hogy vannak fegyelmezettek, akik tudnak késsel, villával enni az asztalnál, mondjuk a németek, hollandok, és vannak renitensek, akik nem tudják tartani a pénzügyi fegyelmet, például a görögök.

A Szlovákok nem értették, hogy miért is kell nekik 400 millió eurót befizetni a görög állam eladósodása miatt. Kiderült, igenis kellenek olyan közös szabályok ebben a klubban, függetlenül attól, hogy milyen gazdasági helyzetben vannak.

Szóval e miatt én úgy érzem, az euró bevezetése még nem aktuális, még ha csatlakozásra kész állapotban is vagyunk. Ha rendeződnek ezek a fontos kérdések, és úgy dönt az ország, be lehet vezetni az eurót.” – mondta az utolsó kérdésre adott válaszában Varga Mihály pénzügyminiszter a Kalocsán 2019. szeptember 17-én tartott, Kalocsa velünk erősebb című lakossági fórumon.