Siralmas állapotban van a szabadtéri színpad nézőtere körül sövényként telepített tiszafa-sor, amely a padsorokat mindkét oldalról és a víztorony felől is szegélyezi. A fák nem csekély része teljesen kiszáradt, és sok másik társuk is néhol hatalmas foltokban, másutt ágacskánként, itt-ott barnult el. Az okot egyelőre csak találgatni tudjuk…
Emlékezetes: hasonlóképpen jártak talán több alkalommal a temetőben található, pár éve felújított Kálvária területének mentén telepített tuják.
Az egyik évben szerkesztőségünk személyes terepszemlén is tapasztalhatta, hogy egytől-egyig és tetőtől-talpig kiszáradtak a kis tujacsemeték, ami 2015-ben egy lakossági fórumon is szóba került. Akkor egy környékben lakó a megújult Kálvária mellé telepített növényzet lehangoló állapotára hívta föl a figyelmet, elmondván, hogy az oda ültetett tuják és előnevelt facsemeték nagy része kiszáradt, mert egész nyáron át senki sem gondozta őket. Korában Bolvári Ferdinánd is fölhívta képviselőtársai figyelmét erre a problémára testületi ülésen.
LEHETSÉGES, HOGY AMINT AKKOR A KÁLVÁRIÁNÁL, ÚGY MOST A TISZAFÁK PUSZTULÁSÁVAL KAPCSOLATOS PROBLÉMA ORVOSLÁSÁRA IS A CSODASZERHEZ KELLETT VOLNA FOLYAMODNI,
amelyet a sportpályák és professzionális futball világából is megismerhettünk, amint egy ízes sportközvetítésből kiragadott, általunk a Coub videomegosztón föllelt, néhány másodperces filmecske is felhívja arra a figyelmünket:
Visszakanyarodva a tiszafák problémaköréhez, valószínűsíti a probléma hasonlatosságát – tudniillik vízhiány –, hogy a napnak jobban kitett részeken intenzívebben figyelhető meg az elhalás, míg a teljesen árnyékos helyeken, ahol a talaj jobban megőrizheti nedvességtartalmát, kevéssé hevül fel a környezet a legmelegebb nyári napokon, s így az aszályos időkben némileg tovább bírják a kis növények, ott kevésbé száradtak ki a tiszafák.
Sőt:
A NÉZŐTÉR DÉLI SZEGÉLYÉN LÉVŐ FASORNAK – A MELLETTE ÁLLLÓ ÉLTESEBB FÁK ÁRNYÉKÁBAN – EGYETLEN CSEMETÉJE SEM PUSZTULT KI!
Persze az is lehet, hogy a növényeknek valamely rafinált kártevője vagy kórokozója tizedeli a csemetéket, mivel sajnos több más faj közt a tiszafának is számos új kórokozója jelent meg, illetve vált ismertté az utóbbi időszakban, amivel kapcsolatban sok érdekességet olvashatunk például ebben a szakcikkben dr. Szabó Ilona tollából, amely az Erdészeti Lapok 2011. októberi számában jelent meg.
A kártevő-hipotézisnek azonban némileg ellentmond, hogy a gombás fertőzések fokozott terjedése és károkozása épp a párás a napfénynek kevésbé kitett helyeken volna várható, ahol a csemeték épen maradtak.
Ám a tiszafákat esetleg károsító különféle mikroszkopikus lények, gombák és egyéb kártevők azonosítása alaposabb vizsgálatot, szakértői vizsgálatot, vagy legalább egy jó mikroszkópot, éles szemet és némi internetes böngészést igényelne.
A VIZSGÁLAT UTÁN LEHETNE DÖNTENI, HOGY PERMETEZNI, VAGY EGYSZERŰEN CSAK ÖNTÖZNI KELL(ETT VOLNA).
[Ha a Tisztelt Olvasó némi áthallást érzékel a kérdéses területek kezelésére hivatott Parkgondozó Kft. átvilágítását célzó, június elsejével induló végelszámolás elrendelésének indoklásával, az csupán a véletlen műve! – A szerk.]
Ami a szabadtéri színpad esztétikai megjelenését illeti, azon már az is sokat dobna, ha pusztán csak eltávolítanák a kiszáradt fácskákat.
Igaz, ezzel a problémát nem oldanánk meg, mégsem lenne a veszteség olyan látványos.
EGYÉBKÉNT NEM ÁRT TUDNI, HOGY A TISZAFA MÉRGEZŐ NÖVÉNY!
Márpedig szép piros húsos „bogyója” – valójában áltermésről van szó – kifejezetten vonzónak tűnhet a gyerekek számára. Az érsekkertben többfelé is található ilyen fa, de népszerű díszfáról lévén szó, nem csak ott. És a szép kedvelt dísz növényeink között nem csak ez az egyetlen mérgező, sőt se szeri, se száma, kezdve szinte az összes tavaszi, gyakran a legfinomabb illatú hagymás virágok nagy részével…
De ezért ne rájuk haragudjunk! Ehelyett:
MINÉL ELŐBB ISMERTESSÜK MEG GYERMEKEINKKEL A KÖRÜLÖTTÜNK TALÁLHATÓ NÖVÉNYEKET, HÍVJUK FEL A FIGYELMÜKET A VESZÉLYEKRE, ÉS TANÍTSUK MEG NEKIK FELISMERNI ÉS ELKERÜLNI EZEKET!