A „Katonaváros” – Kalocsa ezredévnyi honvédelmi hagyományai

A szoboravató ünnepélyen Kalocsa katonavárosi múltjáról Cserháti Ákos nyugállományú mérnök alezredes szólt. Az ezeréves katonai múltat bemutató beszédet az alábbiakban Bóna Pál nyugállományú alezredes tanulmányának felhasználásával, szerkesztett, tömörített formában adjuk közre.

Kalocsa helye az ország hadtörténetében

A mi városunk évszázadokkal ezelőtt is nemcsak érseki székhely, hanem földvárral megerősített, jelentős katonai helyőrség volt. Asztrik érsek nemesi bandériumot tartott fenn, Csák Ugrin érsek a tatárok elleni küzdelem élharcosaként a seregek főparancsnoka volt Muhinál, Tomori Pál érsek pedig a magyar csapatok parancsnoka a vesztes mohácsi csatában. A török- és német hódoltság idején a város katonai szerepe jelentéktelen volt, végül az 1660-as években a német császárral szimpatizáló szerb csapatok rombolták le a kalocsai földvárat.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc új korszakot nyitott városunk hadtörténetében. 1848 májusában egy mozgó nemzetőr csapat alakult a városban, de rajtuk kívül is számtalan kalocsai vett részt az akkori csatákban. A szabadságharc idején a gimnázium épületében ideiglenes katonai kórház is működött.

Az első világháború során Kalocsa is több száz fiatalt vesztett. Ez után, az 1919-es Tanácsköztársaság idején sok polgári áldozatot követelő harcok, leszámolások voltak mindkét oldalról Kalocsán és környékén. Az áldozatok emlékműve a köztemetőben áll.

A helyi történetírás szerint 1918. november 3-tól a 23. gyalogezred állomásozott itt, amelyet Zomborból helyeztek ideiglenesen Kalocsára. A trianoni békediktátum csak támadásra alkalmatlan hadsereget engedélyezett, amely önkéntesekből állhat. Jelenleg erről az ezredről többet nem tudunk, a Hadtörténeti levéltárban fellelhető szervezési táblában ilyen csapaterő nem tartózkodott Kalocsán, tehát bizonyára feloszlatták miután az elfoglalt délvidékről kivonták, és Kalocsára telepítették.

A második világháború is áldozatokat követelt városunk katonáitól. A Magyar Királyi Honvédség a HUBA hadrend keretében 1938.december 10-től a magyar királyi 20. honvéd gyalogezred II. kerékpáros zászlóalját telepítette a Miskei úti laktanya területére. A személyi állományt annak a kornak megfelelő színvonalon álló, modern barakkokban helyezték el. Parancsnoka vitéz Nádor Gyula őrnagy volt. A zászlóaljat a II. világháborúban harcba vetették és Ukrajna területén megsemmisült.

Hűvös béke, hidegháború

A felszabadulás után 1948-ban megszületett a Magyar Honvédség. Ebben az időszakban a Pilis hadrend keretében mennyiségi és minőségi fejlesztést hajtottak végre. Ekkor alakult a Kossuth Akadémia és nyolc fegyvernemi tiszti iskola. Példátlanul nagy ütemben képeznek új tiszteket és ezzel teremtették meg a feltételeket egy nagy hadsereg felépítéséhez. Ekkoriban bontakozott ki a hidegháború, kialakult a két ellentétes világrendszer, 1949-ben megalakult a NATO, majd 1955-ben pedig a Varsói Szerződés.

Erőltetett fejlesztés után ésszerűsítés

A társadalmi változások következtében 1951. június 1-től megalakult a Magyar Néphadsereg. 1951-53 között az ország akkori teherbíró képességéhez képest erőltetett ütemű haderőfejlesztés folyt. 1952 őszére már 250.000 fős a Magyar Néphadsereg. Ekkor 3 szárazföldi hadtest van 9 hadosztállyal,1 légi hadtest, amelybe 1 vadászrepülő, 1 bombázó és 1 csatarepülő ezred tartozott.

1953-tól, Nagy Imre miniszterelnöksége idején a hadsereget 54.000 főre csökkentik. Ez magasabb egységek és egységek megszűnésével járt. Ezek a változások Kalocsát úgy érintették, hogy 1948-ban Csorna-pusztán kísérleti lőteret építenek, majd folyamatosan fejlesztették kiképző bázissá. A Miskei úti laktanyában 1950-ben megalakult egy nehéz harckocsi- és rohamlöveg ezred – ezt szerveznek át 1953-ban a 24. harckocsi ezreddé.
1952-ben befejeződik a repülőtér és a foktői úti laktanya építése.

Ugyanebben az évben Kunmadarason egy MIG-15 sugárhajtású gépekkel felszerelt szovjet vadászezred átadja a gépeit magyar katonáknak, kiképezi az állományt és megalakult a magyar 31. vadászrepülő ezred. Ezzel megalakult az MN. első sugárhajtású gépekkel felszerelt 31.vadászrepülő ezrede. Ez az ezred 1953-ban Kunmadarasról áttelepült Kalocsára.

A foktői úti laktanyába 1952-56 között műszaki dandár és a 12. lövészhadosztály törzs valamint a hadosztály közvetlen alárendeltjei állomásoztak. A megszüntetett alakulatok helyére 1953-ban Hódmezővásárhelyről idetelepítették az MN 3207 gépkocsizó lövészezredet.

Szovjet-orosz kézen a reptér

1956 után újra átrendeződik a helyőrség. A vadászrepülő hadosztályból ezredet szerveztek 1957 őszére, a 31. vadászrepülő ezred megszűnt, állományának egy részét Kecskemétre, a másik részét Taszárra helyezték át. Még ezen az őszön a mieink helyére – a ma is meglévő repülőtérre – a szovjet légierő települ Krasznodarból.

Ágyúdörgés és muzsikaszó

Az MN 3207.lövész ezredet áthelyezték Bajára, és helyére a foktői úti laktanyába 1957 áprilisában diszklokált Kiskunhalasról a 37. lövész ezred.
Ekkor alakult meg az önálló állománytáblával rendelkező helyőrségi zenekar is.

Ponton Barákán, rakétások Kalocsán

1959-ben a Szentesi Műszaki dandár egy zászlóalját a foktői úti laktanyában helyzeték el. A zászlóalj feladata a dunai átkelés biztosítása volt. E célra egy hadihíd készlettel rendelkezett, amelyet a Foktőhöz tartozó Barákán kiépített bázison tároltak a Duna mellett. Mozgósítás esetén ott történt a zászlóalj feltöltése is.
1961. szeptember 01-én megalakult a 7. gépesített lövészhadosztály közvetlen alárendeltségébe tartozó javító zászlóalj a SZERÓ. A zászlóalj a foktői úti laktanyában kapott elhelyezést.
1962-ben ugyanebbe a laktanyába települt az MN2314. légvédelmi tüzérezred. Az ezredet 1981-ben korszerű KUB rakétakomplexumra fegyverzik át és később felveszi a 15. Légvédelmi Rakétaezred nevet.

Két lőszerraktár

Itt kell szólni arról, hogy a két laktanyában állomásozó csapatok lőszer-és rakéta javadalmazásainak tárolására két lőszerraktárat hoztak létre. A Miskei úton alapvetően a harckocsi ezred és a helyőrség alakulatainál rendszeresített csapatlégvédelmi eszközök (sztrela) rakétáit tárolták. A Duna melletti „Baráka” helyőrségi, első fokú őrséggel védett bázisként működött. A lövészezred induló készletén kívül itt tárolták a műszaki zászlóaljak technikai eszközeit, a honvéd folyami flotilla aknáit és fegyverzetének egy részét is.

1980-ban újabb átszervezések indultak. A 7. hadosztály (Kiskunfélegyháza) alárendelt ezredei eddig egyetemi előfelvételis állományt képeztek ki. Ezt megszüntették, és ezután az előfelvételiseket az első lépcsős csapatokhoz vonultatták be. Folyamatosan leépítették a 7. hadosztály helyőrségben állomásozó 37. Budapesti Forradalmi-és a 24. harckocsi ezredeket, majd a hadtest szervezetre áttéréskor 1987-ben az egész hadosztály megszűnt. E két ezred bázisán jött létre a kiképző központ.

A katonai kiképzőközpont

1982. április 1-én megalakult az MN 6756 alakulat, mint a nagy kiképző központ előkészítő törzse. Ez a törzs a foktői úti laktanya 11. számú épületében egy kiképzési osztállyal (3 kiképző század) beindította a század politikai megbízottak kiképzését.

1983. november 01-én ünnepélyes tanévnyitóval indult az MN. Gépesített Lövész, Harckocsizó és Politikai Munkás Kiképző Központ egy törzsosztállyal és 3 kiképzési osztállyal, amely 1986-ban a HM. Katona Tanács döntése szerint felveszi a Dr. Münnich Ferenc Kiképző Központ, 1989-ben pedig a Mészáros Lázár Kiképző Központ nevet. A kiképző központ kettős elhelyezésben működött: a Miskei úti laktanyában volt a parancsnokság, két kiképzési osztály és az összes közvetlen alárendelt, míg a foktői úti laktanyában a társadalomtudományi kiképzési osztály három kiképző századdal és kiképzési alosztályokkal.

1986-ban ide települt az 5. hadsereg közvetlen alárendeltségében működő speciális propaganda zászlóalj és rövid időn belül meg is szüntetik. 1987-ben megszűnik a 7. hadosztály és annak a helyőrségben lévő alakulatai is. (MN. 37. Budapesti Forradalmi ezred, a 24. hk. ezred és a javító zászlóalj) A lövész ezred jogutódja az addigi Savaria Gépesített Lövészdandár lett, a zászlót és a címet is ők kapták.

1991. november 01-én jogutód nélkül felszámolt a Mészáros Lázár Kiképző Központ. Az állomány egy részét Szentendrére és különböző alakulatokhoz helyezték, néhányan határőrök és rendőrök lettek. A jó felkészültségű állomány többségét szélnek eresztették. Ez mozgalmas ősz volt, mert a korábban – átgondolatlan diszlokációval – Eger központjába telepített 35. Dobó István Harckocsi Dandár előkészítő törzsét a teljes technikával együtt Kalocsára helyezték. A jugoszláv válság miatt két tartalékos zászlóalj gyors kiképzése után 1995-ben jogutód nélkül megszüntették.

Raktárbázis

Ugyanebben az évben a dandár bázisán megalakul a haderő-csökkentési szerződésnek (CFE) megfelelően az MH 1. Kijelölt Állandó Raktár. Itt tárolták a hadrendből kivont technikai eszközöket. A technikai eszközök értékesítése után átalakul MH. LEK 8. kijelölt Állandó Raktárrá. Ez zászlóalj szintű ideiglenes szervezet volt, amely a honvédelmi célra feleslegessé minősített, illetve arra váró eszközök és anyagok tárolását, nyilvántartását végzete 2015-ös felszámolásig

1997-ben a Foktői úti laktanyában kisebb felújítást végeztek, majd az Alföldi Kiképző Központ 4 kiképző zászlóalja működött itt. A parancsnokság és a törzs, valamint a többi kiképző zászlóalj Szabadszálláson volt, egy parancsnok helyettes irányításával pedig Kalocsán folytattak kiképzést a zászlóaljak. 2001-ben a kiképző központ felszámolt, és a helyőrségben csak egy raktárbázis működött 2015-ben történt megszűnéséig.

Azóta a laktanyák az enyészet martalékai. A csúcskorában közel 4000 fős helyőrségből nem maradt semmi. Katonát is csak ünnepségeken lehet látni.


[Bóna Pál ny. alezredes adatközlése alapján]