A két új paksi atomerőművi blokk hűtéséhez, akárcsak a meglévő négyhez, a Duna vizét használják majd. Már a telephely vizsgálatakor is nagy figyelmet szenteltek ennek a témakörnek, akárcsak a létesítmény tervezésekor.
A villamosenergia-termelés során a hagyományos erőművekhez hasonlóan az atomerőművekben is keletkezik hő, ezért szükség van hőelvonást biztosító közegre. A paksi telephely esetében ez kézenfekvő módon a Duna, amely az előrejelzések alapján az új blokkok teljes üzemideje alatt jelentős tartalékkal képes lesz biztosítani a szükséges mennyiségű hűtővizet. Ezzel együtt a klímaváltozás hatására napjainkban és a következő évtizedekben is lesznek olyan időszakok, amikor a megszokottól eltérő intézkedésekkel kell és lehet garantálni a környezet és élővilág védelmét. Ezt hivatottak garantálni a folyó vízfelhasználását szabályzó előírások, amelyek napjainkban még annál is szigorúbbak, mint a ma működő blokkok építésekor. A folyóból kiemelt víz visszabocsátáskori hőmérsékletét a 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet szabályozza. A két erőmű együttes üzemének idején az új atomerőmű a bebocsátási pontnál teljesíteni fogja a 30 °C-os hőkorlátot. Az új egységekre vonatkozó környezetvédelmi engedély igen részletesen meghatározza a hűtővíz használatát, sok egyéb mellett előírja, hogy a hűtésre kivett víz hőmérsékletét rendszeresen mérni kell, a hatóság számára biztosítani kell az eredményekhez való hozzáférést, hőkorlát-ellenőrző monitoringrendszert kell működtetni.
A környezet megóvása érdekében az új blokkok hűtését gondosan, a már üzemelőkhöz képest is nagyobb tartalékokkal, kiegészítő megoldásokkal tervezték, a klímaváltozás hatásait vizsgáló modellekre támaszkodva. Ezek a blokkok képesek a hűtővíz 11 helyett csupán 8 °C-os felmelegítésével is üzemelni, illetve – ha extrém hőmérséklet miatt ez sem lenne elégséges –, használatba lehet venni a csúcshűtőrendszert. A két új blokk saját melegvíz-csatornával rendelkezik majd, ide telepítik a csúcshűtőket, amelyek szükség esetén visszahűtik a felmelegedett hűtővizet, mielőtt az visszakerül a Dunába. Ez a műszaki megoldás lehetővé teszi, hogy a visszabocsátott hűtővíz hőmérsékletét – a hőterhelés megközelítőleg háromnegyedét a légkörnek átadva – csökkentsék. Mindkét blokkhoz külön csúcshűtőrendszer épül, egyenként saját szivattyúállomással. A csúcshűtőrendszer üzemeltetésével 28°C-os Duna-víz-hőmérsékletig elkerülhető az új blokkok visszaterhelése vagy esetleges leállítása. A rendszer alkalmazása révén Paks II. a két atomerőmű hat blokkjának egyidejű üzeme alatt is képes lesz teljesíteni a szigorú környezetvédelmi előírásokat.
* Támogatott tartalom
