Új képzési rendszert vezet be a most kezdődő tanévben a Kalocsai Szent István Gimnázium: a kilencedikesek természettudományi-, társadalomtudományi, idegennyelvi, műszaki és informatikai szakirányokon tanulhatnak – tudta meg portálunk Perity Lajos intézményvezetőtől.
‒ Egy több mint kétszázötven éves intézmény esetében úgy gondolnánk, nagy izgalmak, komolyabb változások nem várhatóak így tanévkezdés idején. Vagy mégis?
‒ Valóban kétszázötvennegyedik alkalommal nyitja meg kapuit a Kalocsai Szent István Gimnázium szeptember elején a diákok előtt. Az elmúlt évekhez képest az idei tanévben a változás annyi, hogy az elvárásokhoz és a lehetőségeinkhez jobban igazodva kilencedik évfolyamon a hagyományos tagozatos oktatás helyett „szakirányú” képzési rendszert indítunk el.
‒ Mit jelent ez pontosan?
‒ Ez azt jelenti, hogy három osztályban, összesen hat különböző szakirányon hirdettünk meg felvételt és indítunk el képzést az idei tanévben. Az „A” osztályunkon működik a nyelvi tagozat, angol és német szakiránnyal, a „B” osztályba járnak majd a társadalomtudományi és a természettudományi szakos tanulóink, a „C” osztály pedig a hagyományos, de megújított reáltagozat, ahova az informatikai vagy műszaki felsőoktatásba készülő diákok kerültek. Minden szakirányon lesz olyan tantárgy, amelyet csoportbontásban és magasabb óraszámban tanítunk, így az idegennyelvűnél az adott nyelvet, a társadalomtudománynál a történelmet, a természettudományi szakirányon a kémiát, a „C” osztálynál a matematika mellett a fizika vagy az informatika lesznek a fő tárgyak.
‒ Mi tette szükségessé a szakirányok bevezetését?
‒ Eredetileg meg szerettük volna várni az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) megjelenését, de azt láttuk, hogy a felsőoktatási képzésben megjelentek olyan folyamatok, amelyekre már a középiskolaként is érdemes reagálnunk. Emellett szerettük volna jobban kihasználni azt az adottságunkat, amihez a 2013 óta létező természettudományos laboratórium felépítésével jutottunk. A döntésben jelentős szerepet játszott természetesen az is, hogy az egy évvel korábbi felvételi eredmények nem voltak túl bíztatóak: kevesebben jelentkeztek iskolánkba, így a kilencedik évfolyamon csak két osztályt tudtunk indítani. Arra gondoltuk, ha változtatunk az oktatási struktúránkon, korszerűsítjük azt, ismét három párhuzamos osztállyal vághatunk neki az új tanévnek. Az eredmények egyértelműen igazolták a döntést: tavaly 58 tanuló kezdte el középiskolai tanulmányait iskolánkban, idén viszont már 76.
‒ A tizedik évfolyamtól felfelé mire számíthatnak a diákok?
‒ Ők az általános, illetve a reál tantervű osztályokban tanulnak tovább. Számukra annyi az újdonság, hogy a májusi és a most szeptemberben megismételt igényfelmérésnek megfelelően a választott tantárgyakat magasabb óraszámban tanulhatják. A legfontosabb feladatuk továbbra is a közép- és az emelt szintű érettségire felkészülés lesz, ennek szellemében már az első héten beindulnak számukra a fakultációs képzések.
‒ Mennyire sikeresek diákjaik a felsőoktatási felvételiken?
‒ A felvételi adataink változatlanul nagyon kedvezőek, a nálunk végzett tanulók több mint nyolcvan százaléka bekerül valamelyik felsőoktatási intézménybe. Az elmúlt tanév végén érettségizett 78 tanuló közül 66 – azaz a végzősök 84,6 százaléka – folytatja tanulmányait felsőfokon. Külön öröm, hogy közülük hatvanan az általuk első helyen megjelölt képzésre nyert felvételt, ez pedig több mint a felvettek kilencven százaléka. A legtöbben, szám szerint 21-en a Szegedi Tudományegyetemen tanulnak majd. Tízre emelkedett az Eötvös Loránd Tudományegyetemre felvettek száma, de változatlanul népszerű a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem is. Informatika tanárként örömteli számomra az is, hogy jelentősen nőtt azon diákok száma is, akik informatikai területen folytatják felsőfokú tanulmányaikat: az érettségizettek 18,2 százaléka, azaz tizenketten készülnek informatikusnak. Változatlanul sokan, a felvettek egynegyede mérnök szeretne lenni.
‒ A végzettek közül hányan szereztek nyelvvizsgát a gimnáziumi éveik alatt?
‒ A tavaly érettségizett diákjaink közül szép számban rendelkeznek nyelvvizsgával: a 78 végzős tanulónk összesen 52 nyelvvizsgát szerzett. Ez nem feltétlenül 52 tanulót jelent, hiszen van olyan volt diákunk, akinek több nyelvvizsgája is van. Külön megemlíteném, hogy a négy éve elindított orosz nyelvoktatás eredményeképpen megszületett az első sikeres orosz nyelvvizsga.
‒ A tanulás mellett mire számíthatnak még a diákok idén?
‒ Iskolánkban mindig nagy hangsúlyt fektettünk a tanórán kívüli programokra. Így lesz ez az előttünk álló tanévben is. A Kalocsai Kulturális Központ és Könyvtárral közös, „Kulturális intézmények a köznevelésért” című projektben három olyan programot is tervezünk, amelyeket az előző években már sikerrel folytattunk. Ilyen a pályaorientációs-, a sport és egészség témanap, valamint a színjátszószakköri foglalkozások. Ezeken kívül lesz újra digitális témahét, István Napok, ismerkedési est, farsangi bál, szalagavató bál, osztálykirándulások, színházlátogatás, és még hosszan sorolhatnám. Szervezzük a kirchheimi testvériskolával közös programot is, és újra szeretnénk részt venni a Rákóczi Szövetség Diákutaztatási pályázatán, amely a határon átnyúló magyar-magyar kapcsolatok erősítéséhez járul hozzá.