November 25-én az iskola aulájában tartott ünnepély keretében tűzték föl a kalocsai Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tizenkettedikes, végzős tanulóink mellére az érettségire készülők kék szalagjait.
A szalagavató ünnepség délután öt órakor, Török Norbert igazgatóhelyettes köszöntőjével vette kezdetét, majd az a végzős diákok bevonulása következett.
Az estély nyitánya a búcsúztató 11. évfolyam palotás tánca volt, amelyet videóra is vettünk:
A továbbiakban Koczkás Emma Eszter nővér, az iskola igazgatója szólt a végzősökhöz.
Az igazgató nővér beszéde központjába az idő fogalmát helyezte.
Az idő lehetőség a sokszínségre, de nem a kétszínségre, hanem lehetőség saját élettörténetünk megírására, megkomponálására, amely lehet komédia, tragédia, de lehet szimfónia vagy himnusz is. Az idő keretei közé zárt élet egy kalandos utazás, színekkel, történetekkel, lágy fennsíkokkal vagy magas hegycsúcsokkal, izzasztó munkával vagy csendes békességgel.”– helyezte az emberi életet nagy ívű metaforába az igazgató, beszédét jókívánságokkal folytatva.
Lassan eljön nektek is az idő, amikor a ti saját történeteteket szavakba, kottákba, képekbe, színekbe lehet kódolni és megalkotni. Ehhez kívánok nektek sok erőt és kitartást és sok vidám percet, és azt, hogy ha olykor szomorúra sikerül a dallam, akkor legyen valaki, egy kedves, fontos ember, aki által majd frissebb, tavaszi zsongást is bele tudtok csempészni a zenébe, életetek regényébe.”– mondta Koczkás Emma Eszter nővér, majd beszédét így zárta:
A visszaszámlálás most elkezdődik. Az idő nektek és értetek dolgozik, de nem nélkületek! Töltsétek meg a még itt töltött hónapokat sok színnel, képpel, dallal, a tánc ritmusával!”
Ezt követően a búcsúztató évfolyam ajándékaként egy rövid műsort tekinthettek meg a végzősök és vendégeik, amelynek keretében Fekete Lizett zongorán kísérte Zohreh Toby eufóniumon bemutatott játékát, Scherer Viktória pedig verset szavalt, amelyet Serfőző Balázs kísért gitáron, majd utóbbi tanuló a végzős diáktársainak szóló beszédében fogalmazott meg bíztató, a nagy megmérettetésre felkészítő, bátorító gondolatokat, Szamolai Anna és Taskovics Máté pedig osztályuk nevében egy jelképes ajándékot, „kreatív fát” adott át a búcsúra készülő évfolyamnak.
Ezt követően az eredetileg a felnőtté avatást jelképező szalagokat rövid szertartás keretében Fülöp Ernő apát-kanonok, belvárosi plébános áldotta meg, majd azokat előbb az igazgató tűzte fel a végzősök osztályfőnöke, Mihóné Ferencz Mónika mellére, aki a továbbiakban a kék szalagok feltűzésével egyenként avatta diákjait maturandává, illetve maturandussá.
Ez után következett az est fénypontja, a végzősök tánca. Amíg a tanulók átöltöztek estélyibe és frakkba, a vendégek megtekinthették a Budinszki Beatrix által összeállított, a 12. osztály itt töltött éveinek emlékezetes pillanataiból összeállított videót.
Az estély fénypontjaként a búcsúra készülő évfolyam bécsi keringőt mutatott be.
Végül a végzős diákok felkérték tanáraikat, szüleiket és barátaikat egy táncra, az útjaikat egyengető pedagógusoknak virágokkal is kedveskedtek, majd a szalagavató ünnepély egy pezsgős koccintással ért véget.