Az ország első, és a legnagyobb öntözési közössége is járásunkban alakult

Aszály fenyegette a mezőgazdaságot a tavalyi évben is, ahogyan immár szinte minden esztendőben hosszabb-rövidebb időszakra megszenvedik az ültetvények a csapadék hiányát, van, amikor az év több időszakában is. A víz hiánya gátolja a növények növekedését, a virágzást, terméskötést, a termések kifejlődését, és talán a legszomorúbb, amikor kevéssel az aratás, szüret előtt tesz be a szárazság, és elhervadnak a növények, összefonnyadnak, éretlenül elpotyognak a termések. Szélsőségesen aszályos időszakokban ez fenyegeti azokat a kultúrákat, amelyeket a gazdák nem tudnak öntözni.

A KLÍMAVÁLTOZÁS MIATT EGYRE ÉGETŐBB AZ ÖNÖZÉS PROBLÉMÁJÁNAK MEGOLDÁSA.

A vízhiány a termés mérete, tetszetőssége és élvezeti értéke, íze, zamata mellett a beltartalmi értékeit is lerontja. Így nem csak a termés mennyiségét kell félteni: az aszály sújtotta területeken, ha marad is betakarítható termés, a szerényebb mennyiség mellett hatalmas minőségi veszteséggel is számolhatunk. Ezért kijelenthetjük: a legtöbb növénykultúrában az elvárt mennyiségű, jó minőségű és egészséges termést ma már csak öntözhető területeken lehet megfelelő termesztésbiztonsággal előállítani.

EMIATT HÍVTÁK ÉLETRE A KALOCSA TÉRSÉGI ÖNTÖZÉSI KÖZÖSSÉGET IS, MELY AZ ORSZÁGBAN A HATODIK ILYEN TÁRSULÁSKÉNT ALAKULT MEG.

A Nemzeti Földügyi Központhoz benyújtott komplex projektterv megfelelőségének visszaigazolása és dr. Nagy István agrárminiszter elismerése után – amint arról a hónap elején már hírt adtunk –

HAZÁNK LEGNAGYOBB ÖNTÖZÉSI KÖZÖSSÉGE JÖTT LÉTRE ÍGY A KALOCSAI JÁRÁSBAN.

Az öntözési közösséghez tartozó 700 hektárból 400 vízigényes kertészeti kultúra, és több mint a fele a térségünk életében a kalocsai fűszerpaprika. Ennek jövője egyébként nem kis mértékben függ az öntözhető területek nagyságától, hiszen a víz pótlása nélkül e vidéken nem lehet megfelelő hatékonysággal fűszerpaprikát
A kalocsai együttműködésbe bevont földek Kalocsától délre, a kiépített öntözőfürt területén, Bátya, Miske, Dusnok és Fajsz közigazgatási területén találhatóak.

Szigeti Tamás, az együttműködés létrejöttének és működésének koordinátora szerkesztőségünknek elmondta: az öntözőfürtöt a 60-as években telepítették, azonban eddig alacsony kapacitáson működött. Közel négyezer hektárt lenne képes ellátni, de ennek csupán a 10%-át használták ki. Jelenleg, 400 hektárt öntöznek a gazdálkodók.

Az elosztó központig, a szivattyúházig csatornán jön a víz a Dunából, ahonnan a szivattyúk osztják el föld alatt, nyomócső-vezetékes rendszeren, amelyhez a gazdálkodók a területeik határán tudnak csatlakozni.

A társulásnak köszönhetően megnyílt a lehetőség, hogy a hazai és uniós forrásokból fenntartási, működési és bővítő beruházási támogatásokhoz jussanak a környékbeli mezőgazdászok, megemelkedett támogatási intenzitás mellett. Ez az öntözhető, illetve öntözött területek növeléséhez jelentős lökést adhat. Nem kis összegekről van szó:

A TERVEIK SZERINT A KÖZÖSSÉG KÖZEL 500 MILLIÓ FORINT ÖSSZEÉRTÉKŰ TÁMOGATÁSRA PÁLYÁZIK MAJD A KÖZELJÖVŐBEN

– tudtuk meg.



Forrás: KalocsaTV