Húsvét a képeslapokon – Nézegessünk ijesztő húsvéti nyulakat a békeidőkből!

Ki gondolná, alig több mint másfél évszázaddal ezelőtt bocsátották ki az első postai levelezőlapot, azaz olyan, postai terjesztésű lapot, amelyet boríték nélkül is föl lehetett adni. Az első ilyen „levelezési lapot” – picit legyünk büszkék – az Osztrák–Magyar Monarchiában hozták forgalomba 1869. október 1-jén. Ezen még a „Correspondenz Karte” feliraton kívül csak az osztrák és a magyar címer szerepelt, már egy hónap múlva a magyar nyelvű változat is napvilágot látott, és később ebből fejlődtek ki a különféle képekkel, grafikákkal – köztük alkalmakhoz illő illusztrációkkal – díszített képeslapok is. 1878. június 1-jén pedig, a nemzetközi postakonferencián fölvették a hivatalos postai küldemények közé is, és méretét már akkor 140×90mm nagysággal szabványosították – derül ki a Wikipedia szócikkéből.

Szívhez szóló üzenetekkel, jó kívánságokkal már korábban is több országban szokás volt illusztrált üdvözlőlapokat küldeni, például Valentin-nap alkalmából – e kártyák, noha sokszor inkább a névjegykártyához hasonlítottak, már szintén a képeslapok előképének tekinthetőek.

A magyar képeslapkiadás – két alkalmi kiadvány után – 1896-ban, a millennium évében kezdődött egy 32 lapos sorozat kiadásával. A képeken a millenniumi kiállítás képe mellett, látképek, tájképek, városképek, életképek szerepeltek.

Később tematikailag igen változatossá vált a kínálat. A korábbi témák mellett megjelentek a családi események éppúgy, mint a különböző üdülőhelyek látképei, hogy emléket küldhessenek szeretteiknek a látogatók, valamint a különböző alkalmakra készült képeslapok is, mint például a nagy ünnepekre utaló képekkel díszített lapok, amelyek azt a célt szolgálták, hogy a rokonok, barátok, ismerősök jelezhessék távoli szeretteiknek, hogy gondolatban velük vannak.

Ez utóbbi, ünnepi alkalmi típust fogják gyarapítani hamarosan azok a pályaművek, amelyeket a vállalkozó szellemű nevezők a Kalocsai Művelődési Központ és Könyvtár felhívására küldenek majd be. A meghirdetett képeslapkészítő pályázatra portálunk is fölhívta a figyelmet. Óvodás és kisiskolás gyermekek pályaműveit várják, de nem csalás, ha a témaválasztásban a család felnőtt tagjai is segítenek nekik.
Most adunk pár ötletet is hozzá, de előre elnézést kérünk azért, ha tiszta közhely lesz az egész. Tessék szellemesebbeket kitalálni!

Tavaszi életkép, tájkép, zsánerkép
Ez a legegyszerűbb megoldás. A barackfavirágzástól a tavaszi virágoskerten, virágzó réten át a költő madarakig sok minden számításba jöhet. Nehezíti viszont a pályázók dolgát, hogy egyértelművé tegyék, hogy milyen alkalomra küldenék a lapot. Ezt esetleg egy felirattal lehet biztosítani.
Javaslat: ne ezt válasszák, a győztes nem ezek közül fog kikerülni!

Vallásos témakör
A húsvét egyházi ünnep, a megváltás, Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, ami azonban nem történhetett volna meg a halála nélkül. Ezért a húsvéti lapokon megjelenhet a Golgota, Jézus és a két lator keresztjeivel, Jézus szenvedéseinek akármelyik állomása, vagy akár a dicsőséges jeruzsálemi bevonulása, a keresztről való levétel, vagy a feltámadás is. Minderről a művészettörténet kimerítő mennyiségű alapanyagot hozott létre az évszázadok során, azonban célszerűbb volna valamilyen eredeti ötlettel, saját festménnyel, grafikával próbálkozni az adott témakörök valamelyikében.
Ez azonban nem igazán gyermekeknek való témakör.

Szimbolika
Az eddig írott dolgok nem csak nyilvánvaló formájukban, hanem burkoltan, a jelképek szintjén is megjelenhetnek. Például, utalva Jézusra, az „Isten bárányára”, barikákat is fotózhatunk, és érdemes utánanézni a színek jelentésének is. Miután az Oltáriszentséget az utolsó vacsorán alapította Jézus, ezért a kehely, ostya is rákerülhet a húsvéti üdvözlőlapunkra.
De ez sem az az igazán gyermekeknek való, hiszen még elvontabb tematika.

Termékenység, bőség, teljesség
Ugye, a tojások… No, meg a sonka. A bárány. Vagy ezek mind!
A húsvét már a pogány időkben is termékenységünnep volt, a keresztény hagyomány onnan örökölte meg a teljességet és termékenységet jelképező tojásokat, amelyeket már az ősi időktől fogva ezt az életigenlést kifejező motívumokkal, jelképes színekkel díszítettek. Jó ötlet lehet ilyen tojásokat festeni, vagy a húsvéti terített asztalt a szokásosnál is jobban fölcicomázni, vagy épp egyszerűségében nagyszerűen díszíteni, s az arról készült fotóval pályázni, vagy szép tojásokat festeni, és az arról készültképet beküldeni.
Erre tehetünk néhány barkaágat is – lásd még hamvazószerda, illetve virágvasárnap – kiscsirkét, vagy ilyesmit, és máris reprodukáltuk a ’70-80-as évek sablonosnál sablonosabb húsvéti üdvözlőlapjait…

MI SZÓLTUNK, HOGY KISSÉ KÖZHELYES LESZ!

Hagyományok
Szorosan kapcsolódva az előzőhöz, a locsolkodással kapcsolatban is készíthetünk képeslapot. Itt fontos volna, hogy azért ne legyen túl pajkos az üzenet: ha már a negyvennapos böjttel sokat tettünk testi-lelki megtisztulásunkért, kár lenne ilyesmivel elrontani a célegyenesben… Persze, ebben az irányban inkább a felnőttek fantáziája kalandozna el, a gyerekeket talán nem kell ég tőle félteni.
Ha e témakör mellett döntünk, érdemes lehet saját magunk által írott locsolóverssel földobni a képeslapot, amivel kettőt üthetünk egy csapásra, ugyanis a képeslapkészítő verseny mellett locsolóversíró pályázatot is hirdetett a Művelődési Ház.

A gyermekek öröme
A legkisebbek még nem a feltámadás reménye és öröme miatt várják ezt az ünnepet, hiszen annak összetett eszmeiségét és tradícióit még nem is tudják megérteni. E helyett a nyuszit várják. A gyerekek fészket raknak, hogy legyen kedve odatojni … ööö … odahelyezni a tojásokat a nyúlnak, akiről, ugye, nem kell elmondani, hogy szintén a termékenység témaköre kapcsán került képbe, most inkább nem mondjuk el, hogy milyen asszociációs láncolaton keresztül.
Talán ez lesz a jó megoldás?

A SOK ROSSZABBNÁL ROSSZABB ÖTLET UTÁN AZT JAVASOLJUK: HAGYJUK SZÁRNYALNI A GYERMEKEK FANTÁZIÁJÁT! HA NEM IS A LEGSIKERÜLTEBB PÁLYAMŰ, DE A LEGÉLVEZETESEBB ALKOTÓI FOLYAMAT BIZTOSAN ÍGY ALAKUL MAJD KI.

Elrettentő példaként…

A nyuszi, „nyuszifészek”, mellettük a húsvéti csokifigurák is megjelenhetnek a pályaműveken. Azonban érdemes lesz vigyázni, ha a nyúl témakörében pályázunk, nehogy úgy járjunk, mint azok a békebeli fotósok, akik az itt elérhető képek némelyikét készítették, amelyek közül ki is választottunk néhány különösen rosszul sikerültet.

A cél ugyanaz volt, mint ma: vidámságot varázsolni a gyermekek orcájára.
Nos, elnézve a fotókat, nem csodálkozunk, hogy ez nem minden esetben sikerült maradéktalanul…

A rossz példák megtekintése után pedig vidám versengést kívánunk minden kis képeslapkészítőnek!