Tények és Tévhitek az Öngyilkosságról – Kitanics Márk klinikai szakpszichológus előadása a Nyílt Osztály Programsorozat keretében

Az előadó bevezetőként a nem létező, a legendák világában élő tövis madárról mondott példát. A mese szerint amikor a madár öngyilkos lett, halálában dalolt a legszebben. Az élete abban csúcsosodott ki, hogy felszúrta magát egy tövisbokorra, és ezután énekelte a világ legszebb dalát. Ez azért bizonyult érdekes, metafórikus átvezetőnek, mert ezzel utalt az előadó arra, hogy kicsit tabu téma Magyarországon a halál és az öngyilkosság, holott nem kellene annyira távol tartanunk magunktól ezt a témát, ahogy sokan tesszük.

A mi kultúránkban van egy fal e téma mentén, és ezt a falat próbáljuk meg a következő egy órában közösen ha nem is áttörni, de egy kis lyukat ütni rajta”– mondta bevezetőjében Kitanics Márk, majd a folytatásban két igazságügyi szakértői vizsgálaton alapuló példát hozott fel, hogy jobban megértsük, milyen fura helyzeteket teremt az élet. 

Képgaléria megtekintése (11 db kép)

Az egyik példa

A Pest vármegyében élő családnak két olyan izomsorvadásos betegségben szenvedő lánya született, akik ágyban fekvő betegek voltak, szondával táplálták őket. A gyerekek egy számítógépen, pálcika segítségével tudtak írni a szüleiknek. Egyszer csak azt kérték, hogy öljék meg őket, mert úgy szenvednek ebben a betegségben, hogy szeretnének megkönnyebbülni, szeretnék az életet eldobni maguktól. A szülők ezen hosszasan rágódtak, majd egy idő után megbeszélték: eleget tesznek a gyerekek kérésének. Viszont ekkor nekik sincs értelme a további életüknek. Elaltatták a család kutyáját, lemondták az újságot, átirányították a postát az anya testvéréhez vidékre, majd lezárták a lakást és egy csomó gyógyszert vízbe bekeverve megölték a gyerekeket, utána ők is megitták ezt a folyadékot. Viszont az anya három nap múlva felébredt. A testvér, akihez a postát átirányították odament és megtalálta élve. A hölgy ellen büntetőeljárás indult, ráadásul elvesztette a családtagjait. El lehet képzelni, milyen borzasztó lelki állapotban lehetett, amikor a pszichiátrián ébredt – hangzott el az eset ismertetése, amelyről mint utóbb az elméleti fejtegetésnél kiderült, minden egyes epizódjának jelentősége van.

Miért érdemes az öngyilkosságról beszélni?

A folytatásban Kitanics Márk leszögezte: azért is érdemes az öngyilkosságról beszélni, mert sok tévhit kering ezzel kapcsolatban. Például, hogy az állatvilágban is vannak öngyilkosságra utaló jelek. Az öngyilkosság egyik kritériuma, hogy akaratlagos cselekmény legyen. Ez a delfineknél igazolódott, de a házi kedvencek is képesek a gyászban elpusztulni; kimennek a sírhoz és nem esznek, nem isznak, így halnak meg. Tehát az öngyilkosság nem emberi sajátosság, az állatvilágban is előfordul, de talán az embernél csúcsosodott ki legjobban– hangzott el.

Még mindig élbolyban a magyar öngyilkosságok száma

A téma tudományos, statisztikai alapokon nyugvó megközelítése, elemzése során a közönség megtudta, hogy az öngyilkosságok számában Magyarország abszolút listavezető volt, de mára Dél-Korea, Lettország és Litvánia is megelőz bennünket. Napjainkban elértük, hogy egyre kevesebb a befejezett öngyilkosságok száma. Sajnos csak erre vonatkozóan vannak tényszerű adatok, ugyanis természetüknél fogva az öngyilkossági kísérletek nagy része látenciában marad. A világon évente 804 ezer ember lett öngyilkos, minden 40. másodpercben meghal valaki, befejezi az öngyilkosságát. Ez elképesztő szám, és ha megnézzük, hogy 2009-ben többen haltak meg befejezett öngyilkosságban, mint háborúban vagy természeti katasztrófában, akkor még inkább elkeserítő az adatsor.

AZT LÁTJUK, HOGY AZ ÖNGYILKOSSÁGOK SZÁMA 1992 ÉS 2015 KÖZÖTT EGÉSZEN MEREDEKEN CSÖKKENT. AMI JÓ JEL ÉS TALÁN AZT JELZI, HOGY NYITOTTABBAK LETTÜNK, HOGY EZEKET A DOLGOKAT VÉGIG TUDJUK GONDOLNI, MÁSRÉSZT BIZAKODHATUNK ABBAN, HOGY AZ EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZER KICSIT JOBB LETT E VONATKOZÁSBAN.

Az is látszik, hogy az öngyilkosság egyfajta magyar sajátosság, magyar virtus, mert a környező országokban élő magyarok között hasonlóan magas az öngyilkossági ráta, mint az anyaországban. Például a Vajdaságban élő etnikumok között leginkább a magyarok az öngyilkos hajlamúak. Ma az EU-ban e tekintetben a negyedik helyre „csúsztunk vissza”, egyedül a Balti államok előznek meg bennünket – hangsúlyozta az előadó.

Öngyilkossági módszerek

A továbbiakban az öngyilkossági módszerekről volt szó. A magyarok körében nagyon magas az önakasztások száma, melyet a gyógyszeres mérgezések követnek, de a magasból történő leugrások száma is emelkedik. Azt is megfigyelték, hogy nehéz gazdasági helyzetben, vagy háború idején az öngyilkosságok száma leredukálódik. Ezzel igazolódni látszik az a népi mondás:„jó dolgában nem tudja, mit csináljon”, hiszen amikor az ember ráér gondolkodni, saját lelki bajával foglalkozni, egy kicsit jobban felerősödnek a depresszív, szorongó gondolatok, amik meg tudják az ember életét keseríteni – hangsúlyozta a szakember.

Képgaléria megtekintése (11 db kép)

Miért lesz öngyilkos valaki?

A hetero agresszió, másik ellen irányuló, az autó agresszió, a magam ellen irányuló agresszió kitárgyalása után arról a genetikai hajlamról is szó esett, ami az öngyilkosság felé sodor valakit. Ugyanakkor az előadó szerint van egyfajta modellkövetés is, ami a szocializáción keresztül megint csak arra sarkallhat valakit, hogy véget vessen az életének. A szociológia kedvenc fogalma, a „társas fertőzés” is szerepet játszhat, például egy híres művész öngyilkosságát követően megnő az öngyilkosok száma azok körében, akik őt bálványozták.

KITANICS MÁRK AZON HAT LEGGYAKORIBB INDOKOT IS FELSOROLTA, HOGY VALAKI MIÉRT LESZ ÖNGYILKOS: DEPRESSZIÓ, HANGULATZAVAR; PSZICHIÁTRIAI BETEGSÉGEK; TESTI BETEGSÉGEK, SZENVEDÉS; EGZISZTENCIÁLIS NEHÉZSÉGEK; PÁRKAPCSOLATI ÉS ÉRZELMI PROBLÉMÁK; MUNKAHELYI ÉS SZOCIÁLIS NEHÉZSÉGEK - PLUSZ FIATALOK ESETÉBEN A „FALCOLÁS”, ÖNVAGDOSÁS.

Képgaléria megtekintése (11 db kép)

Ez utóbbit a klinikai szakpszichológus bővebben is kifejtette. Mint rámutatott, a fiatalok ezzel próbálják meg felhívni magukra a figyelmet. Vagy a fájdalom, vagy a vér látványa az, ami esetükben a feszültségüket csökkenti. Igen ám, de ezek a sérülések látszanak, ott maradnak a bőrön, amit karkötőkkel, belépőszalagokkal, kapucnis felsővel próbálnak eltüntetni. Ha ilyet látnak, erre érdemes odafigyelni a szülőknek, pedagógusoknak, barátoknak.

Tévhitek az öngyilkosságról

MÁSOK MELLETT AZ IS ELHANGZOTT, TÉVHIT, HOGY AZ ÖNGYILKOSSÁGRA KÉSZÜLŐK NEM KÉRNEK SEGÍTSÉGET, CSAK LEHET, HOGY AZT A LEHETSÉGES SEGÍTSÉGNYÚJTÓK NEM ÉRTIK MEG.

Tévhit az is, hogy karácsonykor van a legtöbb öngyilkosság. A valóságban a tavaszi hónapokban, márciusban, áprilisban és májusban csúcsosodik ki a számuk. Hiedelem, hogy az öngyilkosság a gyávák menedéke, hiszen az, aki öngyilkos lesz, az nagyon bátor, eldobja magától a gyönyörű életet.
Pillanatnyi elmezavarra utalhat a nem tervezett, cselekvés, de ha valaki keresi a megfelelő kötelet, helyet, stb. az öngyilkossághoz, az tudatosan készül rá. A pillanatnyi elmezavart általában a fegyverrel elkövetett öngyilkosságok igazolják. Alapvetően az öngyilkosok tervezik az öngyilkosságot, hosszasan készülnek rá, mindent megtesznek annak érdekében, hogy ezt megfelelően tudják kivitelezni. Ezért is érdemes beszélni az öngyilkosságról, ezért nem az a probléma, amit a szőnyeg alá lehet söpörni – mutatott rá az előadó.

Az öngyilkosok mintegy 35 százaléka hagy olyan üzenetet, amiben leírják a keservüket, és az öngyilkosság helyszíne is üzenettel bír. Aki helyszínt választ, annak ezzel nagyon fontos mondanivalója lehet a környezet számára. Az önsebzés az öngyilkosság előszobája, van aki a befejezett öngyilkossága előtt többször próbálkozik."– hívta fel a figyelmet a szakértő.

Nők-férfiak öngyilkossága

Nagyon érdekes, hogy a férfiaknál jóval több a befejezett öngyilkosság , mint a nőknél. A nők sokkal többször próbálkoznak, náluk kevesebb a befejezett öngyilkosság. A férfiaknál kevesebb a próbálkozás, ők többnyire azonnal befejezik az öngyilkosságot. Érdekes az is, hogy a házas férfiak esetében a legmagasabb az öngyilkosságok száma, mindent megtesznek azért, hogy ebből kötelékből szabaduljanak.

Nagyon szoros összefüggés van az addikció (függőség) és az öngyilkosság között, nagyon sokszor a sikertelen leszokási kísérletet követően alakul ki öngyilkosság, az önvád és a bűntudat miatt. A drogfüggők és az alkoholfüggők sokkal gyakrabban lesznek öngyilkosok – hangzott el a fontos megállapítás.

Rizikófaktorok

Elsődleges faktorok a pszichiátriai kezelések, a függőségek; másodlagosak az életesemények, például az iskolai zaklatás, halálesetek, szerelmi csalódás; harmadlagosak azok, amikről az adott személy nem tehet - például a férfiak gyakrabban lesznek öngyilkosok mint a nők, de az életkor is ilyen, az idősebb emberek könnyebben dobják el az életüket.

Figyelmeztető jelek

Ha valaki a halálról beszél, vagy arról, hogy magának bármilyen fájdalmat, vagy sebet okozzon; aki leértékeli magát, vagy az életét; öngyilkosságra alkalmas eszközöket gyűjt, raktároz; tiltott alkoholfogyasztás, sikertelen leszokási kísérlet; korábbi öngyilkossági kísérlet; elrendezi valaki a függőben lévő ügyeit; eltávolodik a társasági élettől (ez ellen legjobb a fizikai aktivitás); és végül, ha valaki elköszön tőlünk.

Az öngyilkosságnak vannak biológiai okai is, például az alacsony koleszterin szint is ilyen lehet, de a gyermekkori traumák, például a gyermekkori szexuális abúzusok is ide vezethetnek.

Vannak a szociológiai és szociális modellek, mint például hogy milyen társadalmi közegben élünk, ki az, aki tud nekünk segíteni, megkapjuk-e a szociális segítséget. Aki olyan műveket olvas, olyan zenét hallgat, ami öngyilkosságra kondicionálja az agyát. És van a modellhatás, amikor a bálványozott személy öngyilkos lesz – fejtette ki Kitanics Márk, aki a folytatásban a megelőzés, a segítségnyújtás témakört bontotta ki.

Mi óvhat meg bennünket az öngyilkosságtól?

Megóvhatnak bennünket az öngyilkosságtól: elsőként a jól működő család; a közösséghez tartozás, hogy legyen valakinek társasági élete, legyenek barátai; az ideológiai érzékenység fura módon az öngyilkossági hajlamot felerősítheti és tompíthatja is - ezzel összefüggésben a nyitott gondolkodás, a szenzitív élményfeldolgozás is veszélyes lehet.

Mi a feladatunk ezzel kapcsolatban?

Mi a feladatunk ezzel kapcsolatban? – tette fel a kérdést az előadó, amire maga adta meg a választ.
Edukáció, azaz a felvilágosítás, hogy egy kis bátorítást, információt kapjuk azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne jól bánni egy olyan személlyel, aki nagyon mélyen van, aki az életét el akarja dobni. Az önhatékonyság erősítő programok fokozása, az önleértékelő folyamatok megállítása, megfordítása, és ha felismerjük azokat az intő jeleket, amikről az előadásban az előzőekben részletesen is szó volt.

MERT HA A FELISMERÉS MEG VAN, AZ MÁR FÉL SIKER, AKKOR MÁR CSAK AZT KELL ELDÖNTENI, KITŐL KÉRJÜNK SEGÍTSÉGET. BÁRMENNYIRE IS RACIONÁLISAK VAGYUNK, TUDNUNK KELL, HOGY NEM MINDENBEN VAN KOMPETENCIÁNK.

Sajnos azt is el kell fogadnunk, hogy adott esetben nem mindenkit lehet megmenteni."- zárta az előadását Kitanics Márk, klinikai szakpszichológus, igazságügyi szakértő, amit a közönség kitörő, hosszan tartó tapssal ismert el.

Bagó István, a Pszichiátriai Osztály munkatársa az előadást követően elmondta:

A Nyílt Osztály Programsorozat ötlete a kalocsai pszichiátriai osztály dolgozóinak a fejében született, hiszen mindannyiunk közös szívügye a felvilágosító, tájékoztató munka, valamint tudjuk, hogy a tabuk és a tévhitek mekkora károkat képesek okozni egy közösség életében. Molnár-Bakos Szandra főnővér felvetette, hogy érdemes lenne valahogy reagálni azokra a világnapokra, amelyek témája közvetlenül is érinti a munkánkat (pl. skizofrénia, öngyilkosság, alkoholizmus stb.). A felvetés remek lehetőséget adott arra, hogy „kinyissuk” az osztályunkat és beindítsunk egy sorozatot a lakosság számára. A szervezés és megvalósítás széleskörű kooperációban történt, a Nappali Kórház, az Egészségfejlesztési Iroda (EFI), az Octopus Egyesület, a Kalocsai Tomori Pál Városi Könyvtár és a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) közreműködésével.  Az előadó ezúttal is osztályunk munkatársa, a kiváló klinikai szakpszichológus Kitanics Márk volt. Aki már hallotta őt, az tudja, hogy nem csak egy lendületes, humoros és igen széles tapasztalatra épülő előadás részese lehet, hanem bepillanthat Márk szellemi univerzumába is, amely gyakran túlmutat az adott témán. Úgy vélem nehéz lenne az előadásait követően anélkül felállni, hogy ne tegyünk fel önmagunkban, önmagunkra vonatkoztatva újabb kérdéseket. Mindenki azt érezheti egy kicsit, hogy hozzá és róla, vagy éppen a környezetéről szólt az adott előadás. Ritka előadói képesség ez, hiszen mindnyájunkat megajándékoz ezáltal az exkluzivitás élményével.– mondta Bagó István.

Képgaléria megtekintése (11 db kép)

Az előadást követően a hallgatóság egy mini tárlatot tekinthetett meg, amelynek alkotásai a Nappali Kórház terápiás foglalkozásai során születtek. A fókuszban ezúttal a kerámiák, illetve a szőttesek álltak. A programsorozat novemberben folytatódik „Én nem úgy iszom!” címmel, középpontban az alkoholfogyasztás veszélyeivel, illetve az alkoholizmussal. Az esemény egyúttal a Száraz November országos kampánysorozat kalocsai nyitóprogramja lesz.