A kormány a vasárnapi boltbezárás visszavonását javasolja

A tárcavezető sajtótájékoztatóján a döntést egyebek mellett azzal magyarázta, hogy a vasárnapi munkavégzés tilalma megosztó kérdésnek bizonyult az elmúlt egy évben. Kifejtette: bár a kormánypártok eredeti célkitűzései megvalósultak a jogszabállyal – hiszen a kiskereskedelemben egy munkavállalót sem lehetett munkára kényszeríteni az elmúlt egy évben, a kereskedelmi szektor és a foglalkoztatottság bővült, a forgalom egy része pedig átterelődött a multinacionális cégek felől a közepes vállalkozások irányába -, de „nemcsak a gazdasági célkitűzéseket kell értékelni”, mert „hat évvel ezelőtt arra kaptunk mandátumot, hogy az emberekkel együtt kormányozzunk”.

Fontosak az elemzések, fontosak a vélemények, de a legfontosabb mégiscsak az, hogyan gondolkodnak erről az emberek”, és „az elmúlt egy évben nem sikerült meggyőzni őket arról, hogy ez az intézkedés az ő szempontjukból is sikeres" – jelentette ki Rogán Antal. Külön kiemelte, hogy nem sikerült meggyőzni a nőket, mert közülük sokan hangsúlyozták: a vasárnapi munkavégzés tilalma megnehezíti a családok mindennapi életét.

A miniszter arra is kitért, mérlegelni kellett, érdemes-e népszavazást tartani a kérdésről, milliárdokat elkölteni erre, politikai vitákat vívni róla. „Akkor, amikor egyébként a kormány meggyőződése szerint van egy, az ország szempontjából sokkal fontosabb kérdés az asztalon: a Brüsszel által a napokban is erőltetett kényszerbetelepítés ügye” – mondta.

Mindezt mérlegelve a kabinet arra az álláspontra helyezkedett, hogy felelőtlenség lenne népszavazást tartani a témában – közölte.
Rogán Antal úgy fogalmazott, hogy a törvény tavalyi hatálybalépését megelőző, azaz a 2015. március 14-i állapot állhat helyre mind a munkavégzésre, mind a pótlékok szabályozására vonatkozóan.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője közölte, az Országgyűlés akár már kedden – kivételes sürgősséggel – szavazhat a most benyújtott előterjesztésről,

így az akár már a hétvégén hatályos lehet.

A miniszter elmondta, a kormánypárti frakcióktól a javaslat támogatását kéri a hétfői frakcióülésen. Megjegyezte: az ellenzéki pártoknál arra kíváncsi, hogy vajon számukra valóban a szabályozás tartalma, a cél elérése a fontosabb, vagy a „politikai balhé”. Ez a következő két nap magatartásából és a szavazatokból egyértelműen kiderül majd – tette hozzá.

A sajtótájékoztatón részt vett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is, aki arról számolt be, hogyan alakult az elmúlt egy évben a kiskereskedelmi forgalom.
Tájékoztatása szerint a forgalom szerkezetében alapvető változás nem volt. Tavaly a kiskereskedelmi forgalom 5,6 százalékkal bővült, vagyis a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény nem okozott visszaesést – mondta, hozzátéve, hogy az üzletek döntő többsége növelte a forgalmát.

A foglalkoztatással kapcsolatos félelmek sem igazolódtak be – folytatta Varga Mihály -, sőt tavaly 1,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelemben foglalkoztatottak létszáma. Megjegyezte, hogy továbbra is vannak betöltetlen álláshelyek az ágazatban.

A tárcavezető azt is közölte, hogy a becslések szerint volt átrendeződés a különböző bolttípusoknál, a nagyobb üzletek felől a kisebbek felé tolódott át a kereskedelem szerkezete.

Rogán Antal kérdésre azt mondta, hogy a népszavazás költsége 4-5 milliárd forint lett volna, amihez a politikai vita és a kampány költségei kapcsolódtak volna, így a jogszabály visszavonása jelentős megtakarítást jelent.

A tárcavezetőt kérdezték a betelepítési kvótákról is. Mint mondta, azt tapasztalja, hogy az ellenzék nem veszi komolyan a témát, pedig az elmúlt egy év fejleményei világossá tették: Európában ez az egyik legfontosabb kérdés. Ma másfél millió olyan bevándorló van az unió területén, aki illegálisan lépett be a határokon – jegyezte meg.

Az EU-ban folyamatosan politikai napirenden van a szétosztás, s mindkét brüsszeli javaslatból az látszik, hogy a kényszerbetelepítés a végső cél – emelte ki Rogán Antal, aki úgy értékelt: felgyorsultak az ezzel kapcsolatos egyeztetések, s úgy tűnik, a magyar népszavazás előtt szeretnék megfogalmazni az uniós jogszabályt.

Értékelése szerint a népszavazás ebben a kérdésben különösen súlyos és fontossá vált, a kormánynak az a szándéka, hogy ezt a vitát lehetőleg semmi ne zavarja meg. Jelezte, hogy örülne, ha az ellenzék is mellé állna, mert meggyőződése, hogy Brüsszelt akkor lehet megállítani, „ha egyértelműen, erősen és a magyar polgárok túlnyomó többsége nemet mond a kényszerbetelepítésre”.

A Fidesz támogatja a törvény visszavonását

A Fidesz-frakció támogatja a kormány kezdeményezését a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló jogszabály visszavonására – ismertette a kormánypárti képviselőcsoport álláspontját annak vezetője hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján.

Kósa Lajos beszámolt arról is, hogy a Ház kedden kivételes eljárásban szavazhat az előterjesztésről, amely akkor alkalmazható már a következő vasárnap, ha a törvény még a héten megjelenik a közlönyben, miután az államfő aláírta azt.

Kérdésre úgy fogalmazott: nem tartják vereségnek a döntést, bár

az kétségtelen kudarc, hogy ez embereket nem tudtuk meggyőzni egy olyan intézkedés helyességéről, amely meghozta a hozzá fűzött reményeket. Ezt azzal egészítette ki: az embereknél az a szabadságfelfogás, hogy bármikor vásárolhassanak, felülírta, hogy mindenkinek joga van a vasárnapi pihenőnapra.

Tárgyalni kell a kereskedelmi dolgozókkal, ugyanis a korábban megfogalmazott szabályok visszavonása hátrányosan érheti őket, de „nem hagyjuk őket magukra” – jelentette ki Kósa Lajos. Szerinte a dolgozók álláspontját a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetén kívül senki sem vette figyelembe.

Hozzátette: a boltzárat kezdeményező koalíciós partner, a KDNP fenntartja elvi álláspontját, és szeretnék elérni annak kiterjesztését olyan ágazatokra is, ahol nem feltétlenül szükséges a munkavégzés a hét utolsó napján. Ez alól kivétel, ha valaki önszántából akar dolgozni – tette hozzá.

Kósa Lajos hangsúlyozta, a jogszabály gazdasági eredményei pozitívak:

nőtt a kiskereskedelmi forgalom és a foglalkoztatás is a szektorban, a baloldal forgalomesésre vonatkozó „jóslatai” pedig hamisnak bizonyultak.

Bizonyos gazdasági ágak, például a vendéglátás és az idegenforgalom pedig jóval a nemzetgazdasági átlag feletti növekedést mutattak.

A frakció ennek ellenére azt állapította meg: az embereket nem sikerült egy év alatt meggyőzni a változtatás elfogadásáról, döntő többségük azt jelezte vissza, hogy nem ért egyet az intézkedéssel.

A frakcióvezető kérdésre bevált eszköznek nevezte, hogy egy népszavazást törvényalkotási eszközzel váltsanak ki. Példaként Seres Mária képviselői költségelszámolásra vonatkozó kérdésének kezelését hozta fel, valamint azt, mikor Gyurcsány Ferenc egykori kormányfő a szociális népszavazás után nem vállalt fel egy újabb referendumot.

Hangsúlyozta: a kormányoldal a legfontosabb népszavazásnak az unió kötelező betelepítési kvótájáról szólót tartja, a két kérdést pedig nem kívánja összekeverni.

A KDNP elfogadja a kormány döntését

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) megérti a kormány szempontjait és elfogadja a kabinet döntését a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvény visszavonásáról – mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője hétfőn az MTI-nek.

Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter hétfőn, a kormányülés szünetében jelentette be: a kormány azt javasolja, hogy a parlament vonja vissza a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényi szabályozást.

Harrach Péter a döntésre reagálva kiemelte: továbbra is fenntartják eredeti álláspontjukat, miszerint a szabad vasárnap a munkavállalók szempontjából külön értéket képvisel. A KDNP-frakció vezetője hozzátette: azok a vélemények és riogatások a boltzárral összefüggésben, amelyek arra hivatkoztak, hogy csökken a forgalom és elbocsátások lesznek, nem váltak valóra.

A forgalom nőtt, és nemhogy nem voltak elbocsátások, munkaerőhiány van a kereskedelemben.

A kereszténydemokrata politikus azt mondta, hogy a döntés a KDNP szempontjából azért nem kudarc, mert az ötlet ugyan a párté volt, de a megvalósítás módja nem. A KDNP egy elfogadóbb változatot szeretett volna, de végül nem emellett döntött a kormányoldali többség – emlékeztetett.

Kétségtelenül nem kevés energiát fordítottak arra, hogy ennek az igazságosságáról meggyőzzék az embereket. Úgy gondolták, hogy a szolidaritás szempontja erősebb a kényelem szempontjánál és igyekeztek biztosítani – legalábbis bizonyos mértékig – a vásárlás szabadságát azzal, hogy a kisboltok nyitva tarthattak. Megjegyezte: több milliárd forintot sikerült így a hazai vállalkozások számára átcsoportosítani, és ezzel nem a multinacionális cégek vitték külföldre a nyereségüket, hanem itthon maradt ez a tétel.
Harrach Péter véleménye szerint a boltzár ügyében népszavazás okafogyottá vált.

Vámos György: ésszerű döntést hozott a kormány

Ésszerű döntést hozott a kormány, tudomásul vette, hogy a vásárlók többsége egy év után sem ért egyet a vasárnapi zárva tartással – jelentette ki Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az MTI-nek.

A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter hétfőn délelőtt jelentette be, hogy a kormány azt javasolja, a parlament vonja vissza a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényi szabályozást. A főtitkár – hangsúlyozva, hogy az OKSZ hivatalosan még nem tárgyalt a kérdésről – „sportszerűnek” nevezte, hogy Rogán Antal bejelentése szerint visszaállítják a tavaly március 14-i állapotot mind a munkavégzésre, mind a pótlékok szabályozására vonatkozóan.

Vámos György kifejtette, eszerint 50 százalék a vasárnapi pótlék, ami azért fontos, mert nem minden vállalkozás tudna 100 százalék bérpótlékot biztosítani, ha ki akar nyitni. A főtitkár elmondta: a vasárnapi zárva tartás tavalyi bevezetése előtt a mintegy 140 ezer magyarországi értékesítő helynek kevesebb mint a fele volt nyitva, elsősorban a nagyáruházak, áruházláncok, míg a kisebb üzletek többsége zárva tartott.

Vámos György hangsúlyozta, az újbóli vasárnapi nyitva tartásra fel kell készülni, biztosítani kell az árukészletet és a munkaerőt, sok helyen munkaszerződést, illetve egyéb szerződéseket kell módosítani.

A főtitkár szerint lehetnek olyan üzletek, amelyek már most vasárnap kinyitnak, ha a hétfőn benyújtott előterjesztés még ezen a héten megjelenik a Magyar Közlönyben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy minél nagyobb egy cég, annál bonyolultabb a felkészülés, de nyilván minden vállalkozásnak az az érdeke, hogy minél előbb kinyithasson.

Forrás: Magyar Idők