Adóparadicsom leszünk! – Font Sándor: Jó úton a „különutas” gazdaságpolitika

Font Sándor előre bocsájtotta: tájékoztatója témái nem hat majd az újdonság erejével, de fontos összefüggésekre kíván rámutatni.

A GAZDASÁG JÓ TELJESÍTMÉNYÉT MUTATJA A HÁROM HITELMINŐSÍTŐ INTÉZET ÁLTALI FÖLMINŐSÍTÉS, AMELLYEL HAZÁNKAT ÚJRA A BEFEKTETÉSRE JAVASOLT KATEGÓRIÁBA EMELTÉK. DE EBBŐL EGYELŐRE A HÉTKÖZNAPI EMBER NEM SOKAT ÉREZ.

– ezzel indította magyarázatát a képviselő.

Az elmúlt két hét széles társadalmi rétegekkel folytatott konzultációs folyamata mérföldkőnek tekinthető megegyezéssel zárult. Ennek alapján, a gazdaság teljesítőképességének függvényében mindenki számára érzékelhetővé lehet tenni a közösen elért eredményeket – folytatta az előzmények ismertetését Font Sándor.

Egyrészt lehetővé vált a költségvetési törvényben előírtnál nagyobb mértékű nyugdíjemelés, valamint a tízezer forintos Erzsébet-utalvány minden nyugdíjashoz való eljuttatása, másrészt ez tette lehetővé az egész gazdasági rendszert érintő adócsökkentést és béremelést – mutatott rá a képviselő.

A NYUGDÍJASOKKAL, VÁLLALKOZÓKKAL, MUNKAADÓKKAL FOLYTATOTT MEGEGYEZÉS JOGI FORMÁBA ÖNTÉSE JÖVŐ HÉTEN, A PARLAMENT IDEI ŐSZI-TÉLI ÜLÉSSZAKÁNAK UTOLSÓ ÜLÉSNAPJÁN TÖRTÉNHET MEG

– tájékoztatott Font Sándor, de amint fogalmazott, meg meri előlegezni, hogy ez a jogszabály megszületik.

Elbírja a gazdaság a béremelést és adócsökkentést?

Izgalmas kérdésként aposztrofálta Font, hogy

A GAZDASÁG VAN-E OLYAN ERŐBEN, HOGY A JUTTATÁSOKAT NE HITELBŐL KELLJEN FEDEZNI. MOST ILYEN HELYZETBEN VAN – SZÖGEZTE LE.

Tudom, nem „nyolcévezünk”, de valami támpontot mégiscsak kell, hogy mutassak – mondta a képviselő, majd adatok összehasonlításával érzékeltette a tíz évvel ezelőtti és a mostani helyzet közti különbséget.

A 2002-2010-ES IDŐSZAKBAN IS TÖRTÉNTEK BÉRKORREKCIÓK, CSAKHOGY AKKOR EZEK NEMZETKÖZI HITELEK FÖLVÉTELÉVEL VALÓSULHATTAK MEG.

2001-2002 fordulóján 52,5% volt a bruttó hazai össztermékre vetített államadósság. Ez a 2010-es kormányváltás időszakára majdnem 85%-ra növekedett meg.
Ezzel szemben jelenleg a tervezett adócsökkentés és béremelés mellett is néhány százalékponttal egész biztos csökkenni fog, várhatóan a 73-75%-os szintig.

Minimálbéremelés két lépcsőben

A LEGNAGYOBB HATÁSÚ, LEGSZÉLESEBB RÉTEGEKET ÉRINTŐ INTÉZKEDÉS A TERVEZETT CSOMAGNAK A MINIMÁLBÉR 15%-OS, 127.500 FORINTRA VALÓ NÖVEKEDÉSE LESZ. ENNÉL NAGYOBB MÉRTÉKŰ, 25%-OS EMELÉSSEL 126.000 FORINTRA NŐHET JÖVŐRE A SZAKMUNKÁS MINIMÁLBÉR.

Ez egy folyamat első állomása – mutatott rá Font: 2018-ban tovább nőnek a bérek: a minimálbér újabb 8%-kal, a szakmunkás minimálbér 12%-kal lehet majd magasabb. Ez két év alatt 23%-os emelkedést jelent a minimálbér, 37%.os növekedést a szakmunkás minimálbér esetében, jelentős kihatással az egész társadalomra és a gazdaság szerkezetére.

A minimálbér ilyen nagymértékű emelése várhatóan felhúzó hatással lesz a versenyszféra béreire is, a munkaerő megtartása végett.

Versenyképesség

E kérdés körül csúcsosodott ki a munkaadókkal folytatott vita:

MEG TUDJUK-E TARTANI A VERSENYKÉPESSÉGÜNKET A MAGASABB BÉRTÖMEGGEL, A RELATÍVE MAGASABB ÁRON ELŐÁLLTOTT TERMÉKEK VERSENYKÉPESEK TUDNAK-E MARADNI AZ UNIÓ PIACÁN?

Adócsökkentés négy területen

Ezzel a kormány is számolt, ezért ennek ellentételezésére adómérséklést is bevezetnek, amely a vállalkozók terheit négy területen is csökkenti.

minden érintett adóalany esetében csökken a társasági adó,
azonos adótétel mellett kétszeresére nő a KATA választásának feltételéül szabott bevételi összeghatár,
16-ról 14%-ra csökken a KIVA,
5%-kal csökkennek a béreket terhelő járulékok.

Már eddig is csak 16, illetve 10 százalékos volt a társasági adó, a második kulcsot a gazdasági válság hatásának tompítására vezették be az 500 milliós árbevétel alatti, kisebb volumenű vállalkozások esetében.

EZ A 16%-OS MÉRTÉK IS AZ UNIÓS ADÓSZÍNVONALÁNAK AZ ADÓ HARMADÁBA ESETT.

Nem véletlen, hogy a nagy, tőkeerős nemzetközi vállalkozások 2010. és 2015. között is célterületnek tekintették Magyarországot.
Ez a 10-16-os szint fog csökkenni egységesen 9%-ra.

EZZEL MÁR EGYES KÜLFÖLDI ELEMZŐK ADÓPARADICSOMNAK MINŐSÍTIK MAGYARORSZÁGOT

– mondta Font, hozzátéve, hogy ő ennél óvatosabban fogalmazna, de tény hogy ezzel a termelést sújtó adók Európában a legalacsonyabbak közé tartoznak majd.

A kis- és középvállalkozások kisebb mértékű adócsökkenése miatti, relatív versenyhátrányuk ellentételezésére az e szegmensnek nyújtható egyéb kedvezményformákat említette Font.

Ezek közül kettőt, a KATÁ-t, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adóját, illetve a nagyobb volumenű, hazai kis- és középvállalkozások adminisztrációs- és adó terheit enyhítő KIVÁ-t, azaz kisvállalati adóról részletesebben is szólt.

Az előbbinek a választhatósága feltételéül szabott árbevételi összeghatárt kétszeresére, 500 ezer forintról egymillióra növelik, és továbbra is havi ötvenezer forinttal minden, a vállalkozást érintő adót letudhat az adózó.

Az utóbbi kedvezményes adóformát az egymilliárdnál nem nagyobb mérlegfőösszegű vállalkozások választhatják, számukra az adótörvény-változások további kedvezményeket hoznak majd. Ezek a vállalkozások jelenleg 16%-os, egykulcsos átalányadó megfizetésével abszolválhatják minden adókötelezettségüket, ennek mértéke a jövőben 14%-ra mérséklődik, de az egyéb kedvezmények továbbra is elérhetőek maradnak.
Mindkét említett kedvezményt magyar többségi tulajdonú vállalkozások vehetik igénybe.

Járulékcsökkenés

A „magyar adózás rákfenéje”, a vállalkozók béreket terhelő járulékai is előnyösen változnak, jövő évtől 5 százalékponttal, a tervek szerint az utána következő évtől további 2%-kal csökkenhetnek. Egy külön alku értelmében – amennyiben a bruttó hazai össztermék növekedése és a bérnövekedés a megállapodásban megjelölt szintet eléri –további fél százalékos járulékcsökkentés lép életbe automatikusan. Erre az a folyamat ad reményt, hogy a minimálbér-emelés hatására megnövekedett, kiáramló bértömeg növekvő keresletet generál, ami élénkítő hatással lesz a gazdaságra.

A társadalmi szereplők által elfogadott, kompromisszumos megoldás született, amelyben

A VÁLLALKOZÓK NEM VESZÍTENEK POZÍCIÓIKBÓL, SŐT AZ ADÓ ÉS JÁRULÉKENYHÍTÉS RÉVÉN STABILIZÁLJÁK ÉS ERŐSÍTIK ŐKET, MIKÖZBEN A MUNKAVÁLLALÓK HELYZETÉT A BÉRNÖVEKEDÉS JAVÍTJA, AZ ENNEK HATÁSÁRA ELŐÁLLÓ KERESLETNÖVEKEDÉS PEDIG A TELJES GAZDASÁGRA KEDVEZŐ HATÁSSAL LESZ

– foglalta össze az intézkedések várt következményeit Font Sándor.

Az unortodox gazdaságpolitika sikere

Kevés olyan, fejlett gazdasággal rendelkező ország van a világban, ahol egy időszakban államadósságot tudnak csökkenteni, bért tudnak növelni, és adót tudnak csökkenteni – mutatott rá Font.

MINDEZ A MAGYAR, MÁSOK SZEMÉBEN KÜLÖNUTAS GAZDASÁGPOLITIKA SIKERÉT ÉS FÖNNTARTHATÓSÁGÁT BIZONYÍTJA

– jelentette ki az országgyűlési képviselő, emlékeztetve, hogy ezt korában sokan illtették kritikával, de, amint mondta:

most, hat év után már elmondhatjuk, hogy a kritikusoknak nem volt igazuk. Lépésről lépésre

Továbbiakban kérdésekre válaszolt Font Sándor.

Egy kérdés a kulturális közalkalmazottak beígért béremelésére vonatkozott.
„Addig nyújtózkodj, amíg a takaród ér” – ismertette a kormány politikájának alapelvét Font Sándor, a kérdés kapcsán szólva az államháztartás helyzetéről.
Emlékeztetett, hogy az államháztartás hiányát uniós elvárás szerint 3% alatt kell tartani, majd hozzátette, hogy jelenleg nemhogy a 3, de a 2-2,5%-os szintet is tudjuk tartani.

Szinte csodáról beszélünk, mert 2010 előtt nem volt olyan éve az országnak, amikor megközelítette a 3%-os hiányt, mindig fölötte volt, durván fölötte, most pedig játszi könnyedséggel tartjuk a 3% alatti hiányt. Az elmaradásokat azonban csak lépésről lépésre tudják behozni. Ez már megtörtént a pedagógusoknál és a rendvédelmi szervezetek dolgozóinál.
A szociális területen dolgozók helyzetére külön kitért, hiszen e kérdés itt, Kalocsán kiemelten fontos, mivel városunkban sokan tevékenykednek e területen. Emlékeztetett, hogy a fogyatékosok ellátásában két évvel ezelőtt óriási fejlesztéssel megvalósult program a dolgozók munkakörülményeit javította, de a bérrendezésük nem történt meg.

A LEGUTÓBBI BÉRRENDEZÉS A SZOCIÁLIS MUNKÁSOKRA IS KITERJED.

Épp emiatt egy sztrájk el is maradt – mondta Font Sándor.

A kulturális területen dolgozó közalkalmazottak béreinek rendezésének a következő lépésben meg kell történnie – mondta Font Sándor, de hozzátette, hogy ő erre személyes garanciát vállalni nem tud. Ugyanakkor látható, hogy a kormány folyamatosan halad a lemaradások pótlásával, tudva, hogy mely területen milyen mértékű a restancia. Ebből a szempontból épp a szociális terület béreinek rendezése volt leginkább indokolt, mert náluk állt föl legrégebb óta az elmaradás a fizetésrendezés kérdéskörében.

A családi adókedvezményekről szóló kérdésre újra a takarós közmondást idézte, jelezvén, hogy a családok segítésére más lehetőségek is vannak, így említette az egyes alapvető élelmiszerek – a tojás, tejtermékek és a teljesen feldolgozott húskészítmények – ÁFÁ-jának mérséklését. Korábban csak a baromfira, a sertés, szarvasmarha tőkehúsra és élőállatra vonatkozó kedvezményes ÁFÁ-t most kiterjesztik e területekre is, így 27% helyett 5% lesz rajtuk az adó. Úgy vélte, ezen az úton halad majd tovább a kormány ÁFA-politikája, aminek üteme csak a gazdaság teljesítőképességétől függ.

Az ellenzék természetesen mindig több és nagyobb mértékű adócsökkentést szeretne. Ezzel kapcsolatban a visszatekintést javasolta Font, hogy az általuk meghatározott időszakban mi történt.

Na, ott teljes káosz van, tehát ők adót emeltek minden tekintetben. Fejlődés fönntartható pályán

Az elődök és a jelenlegi kormányzat gazdaságpolitikájának forrásai közti különbségre rámutatva Font kijelentette:

Nem fogjuk megborítani még egyszer a költségvetés egyensúlyát, ahogy ők megtették, azért, hogy netán választást nyerjenek, akkor a 2006-os és 2010-es választásokra készülve. Emlékeztetett arra is, hogy a baloldali kormány 2005-ben az alapvető élelmiszerek ÁFÁ-ját alacsonyabb kulcsba sorolta, majd miután a választásokat megnyerték, visszasorolták a magasabb kulcsba.

Adóparadicsom?

Portálunknak a bérnövekedés és adócsökkentés együttes hatásaként előálló versenyképesség-változás várható, pontosabb értékét, előjelét firtató kérdésére Font Sándor rámutatott:
A magyar gazdaság belpiacra termelő, belföldi szereplők közt a versenyhelyzet nem változik, hiszen minden szereplőre egyforma szabályok lesznek érvényesek. A nemzetközi versenyképesség, tőkevonzó képesség szempontjából vizsgálva a kérdést Font az új, 9%-os társasági adószint vonzerejére mutatott rá.

A bértömeggel magyar munkavállalók bérét emelik, a nemzetközi vállalatok számára pedig az alacsony társasági adókulcs lesz vonzó. Font hozzátette, ennek nyomán előállhat az a helyzet is, hogy nemzetközi cégek idetelepítik központjukat, hogy itt könyveljék le és adózzák 9%-os kedvező adókulccsal a társasági adójukat, ahogyan jelenleg sok esetben fordítva történik.

Már beárazták az inflációt

A bérkiáramlás-növekedés inflációgerjesztő hatására irányuló kérdésünkre válaszolva Font a miniszterelnök ígéretét idézte föl, amellyel szavatolta, hogy a nyugdíjak reálértékét megőrzik.
Egyetlen Kelet-közép-európai ország vagyunk, amely ezt 2010. óta be tudta tartani – tette hozzá. Azt is fölidézte, hogy az évközi korrekció során az esetleg szükséges emeléseket végrehajtották, de ha a terv szerinti inflációt nem érte el a valóságos attól még e nyugdíjemelést végrehajtották, így a nyugdíjak reálértéke még nőtt is 2010. és 2015. között.

Elismerte, hogy a keresletnövekedés inflációnövelő hatású, ugyanakkor „van honnan elrugaszkodnunk”, hiszen az infláció jelenleg nulla, illetve tavaly egy időszakban negatív előjelű volt. Ezért az inflációnövekedést kezelhetőnek vélte Font, különös tekintettel arra, hogy minden makrogazdasági mutatónk nagyon erős, amelyek közül kiemelte a 4,7%-os munkanélküliségi rátát. Amint mondta, ha az intézkedések 1%-os inflációnövekedést generálnak, akkor is csak másfél százalék lesz a pénzromlás üteme, amivel az európai palettán még mindig irigylésre méltó helyen leszünk.

Hozzátette: a kormány a korábban tervezett 0,9% helyett 1,6%-os nyugdíjemelést tervez, vélhetően tehát ilyen mértékű inflációval számoltak a jövő heti döntést előkészítő közgazdászok, amely azonban szükség esetén korrekcióra kerül majd – mondta Font Sándor, aki az ennél nagyobb mértékű inflációnövekedést csak valamely előre kiszámíthatatlan, rendkívül hátrányos nemzetközi pénzügyi hatás – például az euróövezet széthullása – következtében tud elképzelni.