Font Sándor országgyűlési képviselő évértékelő beszámolót tartott Kalocsán – Kendőzetlenül beszélt a mögöttünk lévő, előttünk álló problémákról

Font Sándor előadása első felében megköszönte mindazok munkáját és szavazatát, akik a nagy aranyú választási győzelemhez hozzájárultak, és a bizalmukból továbbra is azon 15 országgyűlési képviselő közé tartozhat, akik 1998 óta töretlenül, egyéni választókerületben lettek országgyűlési képviselők. Tehát immár 25 éve, most a 7. kormányzati négy évet – szerinte soha ennyire nehéz körülmények közepette – kezdte meg.

Eddig mindig a magunk urai voltunk, még akkor is, amikor 2009-2010-ben egy szétzilált országot örököltünk, de saját erőből úrrá tudtunk lenni a gondokon, fejlődő pályára tudtuk állítani az országot

 - szögezte le a képviselő.

Mint egyebek mellett elhangzott: a külföldi tőkét nem érdekli az a politikai lejáratás, amit a liberális, baloldali média terjeszt, mert az más, szigorúan gazdasági, racionális szempontok szerint működik. Az ország 2021-ben az unió legnagyobb GDP - növekedését produkálta, és tavaly is – a Covid világjárvány, az orosz-ukrán háború ellenére e tekinteten az első öt uniós ország között vagyunk. 2022-ben soha nem látott mértékű működő tőke jött az országba, és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint ezt az idei évben túlszárnyaljuk.

Font Sándor kitért arra, hogy az említett liberális, baloldali, Magyarországot lejárató egyes médiumok Kalocsára is kiterjesztették tevékenységüket. Az „Ez a lényeg” című internetes oldalnak – amelyről tudjuk, hogy közel 2 milliárd forint támogatást kapott külföldről az Orákulum 2020 Kft-n keresztül –volt egy külön Kalocsa oldala, amely igen jelentős valótlan, csúsztatásokkal teli adatokat tett közzé 2021/2022-ben folyamatosan, a kampány és a választások alatt.

Az országgyűlési képviselő szerint a lejárató kampányok ellenére az országgal szembeni bizalmat az is erősíti, hogy 1990 óta az egyetlen olyan európai ország vagyunk, ahol kormányoktól függetlenül valamennyi kitöltötte a választási ciklust.

A képviselő a továbbiakban ismertette azokat a lakossági és családvédelmi intézkedéseket, amelyek részben az „ársapka” bevezetésével enyhítették az érintettek terheit. A támogatottak köréből az önkormányzatok sem maradtak ki. Kalocsa 310 millió forintot kapott, ami szerencsére már a jövő évi költségvetést gyarapítja.

Font Sándor beszélt azokról a hírekből ismert, Magyarországnak járó, de részben még mindeddig elmaradt uniós kifizetésekről, amelyek egyfelől a Covid utáni Újjáépítési Alapból, illetve a Felzárkóztatási Alapból járnak Magyarországnak. Utóbbit azért nevezik Felzárkóztatási Alapnak, mert uniós szabály, hogy minden olyan országnak jár támogatás, amely nem éri el az uniós országok átlag GDP-jét, tehát hazánknak is.

A képviselő kifejtette, hogy ezen alapok pénzeszközeinek egyike teljes egészében, a másik mintegy fele részben már felszabadításra került. Kiutalás előtt áll, azonban az unió a forrás másik felének folyósítását további törvényalkotáshoz kötötte. Ez a törvényalkotási, törvénymódosítási munka folyamatban van. Ám az eljárási procedúra miatt - már a megítélt pénzeszközöket nézve is - legkorábban augusztus, szeptember hónapban jut forráshoz az ország. Az unió a visszatartott pénzek kifizetése előtt azt is vizsgálni kívánja, hogy a már meghozott döntések, például az Országos Bírói Hivatal, az Integrációs Hatóság esetében a gyakorlatban hogyan érvényesülnek, az uniós fejlesztési pénzek „tiszta” hasznosulása biztosított-e az országban.

Mindennek következtében az Országgyűlés egy olyan rendkívül szigorú költségvetést fogadott el az elmúlt nyáron, amelynek további szigorítása várható a törvénykezés tavaszi időszakában. Ugyanis arra kell berendezkednünk: ha bármilyen okból ezek a források nem érkeznek meg. Magyarországnak akkor is működőképesnek kell maradnia - beleértve a teljes államigazgatást, oktatást, egészségügyet, az állam által működtetett infrastrukturális endszereket. Az képviselő a költségvetési szigorításokkal magyarázta, hogy ahogy az egész országban, így a választókörzetben is számos, már előkészített, sok esetben kivitelezővel is rendelkező, de még nem leszerződött beruházás marad el. Példaként az 52. számú, Kalocsa-Dunaföldvár közötti főút már megkezdett útberuházásának felfüggesztését, és az 51. számú, még meg sem kezdett út rekonstrukciójának elmaradását említette.

A képviselő szerint az országgyűlés törvényalkotási munkájához a szokásos ülésezési terv tavaly is időben elkészült, de közben megérkezett az Európai Uniótól az a 17 területet, 20 törvényt érintő módosítási kérelem, amelynek csak úgy lehetett eleget tenni, ha az ülések számát megkettőzik. Mindez azért történt, hogy a visszatartott uniós források kifizetése mielőbb megtörténjen, ne legyen olyan hivatkozási alap, hogy valamit nem teljesítettünk. Jelenleg az összes támogatási forrás kifizetésének mintegy egyharmada van további feltételekhez kötve.

Font Sándor beszélt arról is, hogy a kormánynak most a legfőbb feladata az infláció letörése, a Magyar Nemzeti Bankkal együttműködve, ugyanis a fejlődés legnagyobb kerékkötője az lehet, ha az inflációval nem tudunk mit kezdeni. Erre reális lehetőség van, mert az enyhe tél következtében is kezdenek nyugvópontra jutni az energiaárak; persze azok messze nem olyan szintre fognak jutni, mint az Oroszország ellen bevezetett szankciók előtt, de legalább már lefelé szálló ágban vagyunk, ami bizakodásra ad okot. Ha a magyar gazdaság stabilitása megmarad, év végére, novemberre - decemberre egy számjegyűre, azaz 10 százalék alá csökkenhet az infláció – vélekedett a honatya.

„Az önkormányzatokat, vállalkozásokat sem hagyjuk az út szélén”

Mint elhangzott:

Kalocsa Város Önkormányzata két részletben több, mint 300 millió forintot kapott a rezsiválság és minden ügyes-bajos dolgának a rendezésére. Hál’ Istennek, a vállalkozókat sem érdeklik azok a város csődhelyzetét vizionáló vélemények – amelyek nem igazak - a város egy igen jelentős beruházási hullámot élhet meg a magánvállalkozók által, amely okot ad arra, hogy Kalocsa mások számára is vonzó lehet. Ipari parkjai ígéretesek lehetnek, hiszen a híd építése zavartalan. A mostani információk szerint a híd 2023. év vége és 2024. júniusa között bármikor elkészülhet – a Duna vízállásától és alapanyagok beszerzéséről függően

 – szögezte le a képviselő.

Fájó gondok Kalocsán

Azok a fájó gondok, amelyek itt Kalocsán még meg vannak; óvodák helyzetének stabilizálása, Szentháromság tér felújításának befejezése, kiváltó út problémaköre, és ami nekem külön fájdalmas, az uszoda, termálfürdő, és az egész Csajda-kertnek az állapota - egy olyan szép kihívás, amelynek a garanciáját nem tudom most önöknek megígérni. Nem tudom azt mondani, hogy minden teljesül, mert olyan jó a gazdaság állapota, hogy csak jó elképzelés kell, és akkor minden megvalósul, minden támogatásra kerül.

– húzta alá az előadó.

2023 a tervezgetések időszaka lesz

Tartok tőle, hogy a 2023. év a tervezgetések időszaka lesz Kalocsán, de egész Magyarországon, és majd csak utána nézzük meg, hogy a 2024/2025. évben a világ és a magyar gazdaság tükrében mindez hogyan teljesülhet.

Kezdhetném felsorolni azokat az eredményeket, amelyeket Kalocsa városban megtettünk az elmúlt évben, de mert sokan önök közül együtt voltak a beruházások átadásán - amit külön köszönök, mert átérezték, hogy a város gazdagodott ezzel -, ezt most nem teszem meg.
Régóta vagyok képviselő, így tudom: ami már elkészült, azt zsebben tudjuk, és azt már el is felejtettük. Nem emlegetjük naponta, hogy az micsoda jó dolog, hanem az új kihívást keressük. Ami még nincs meg, azt tartjuk napirenden, azt tartjuk fontosnak. Azt követeljük polgármestertől, alpolgármestertől, képviselő-testülettől, országgyűlési képviselőtől, kormánytól. Én ezt az élet természetes rendjének tartom, ez egy ilyen műfaj. És legyen is ilyen, mert akkor van önöknek olyan jövőképe, amit Kalocsa város érdekében meg akarnak valósítani, azzal szeretnének a választópolgárok elé állni, ezzel is bizonyítani, hogy értik a dolgukat. Én ebben partner szeretnék lenni

- zárta beszámolóját a képviselő.

Az ülést levezető dr. Filvig Géza polgármester megköszönte a képviselő beszámolóját, és mint mondta, azt gondolja, tervekkel már jól állunk az idei évre, és a nehézségek ellenére azokat előbb-utóbb, de inkább előbb sikerül a város javára megvalósítani.

Szabó Balázs kérdése

Elsőként Szabó Balázs képviselő intézett kérdést Font Sándorhoz. Úgy fogalmazott:

Köszönöm képviselő úrnak a „kormányinfót és világhelyzeti körképet”, de mivel a napirend szerint a képviselő úr munkájáról szól a beszámoló, konkrétan arra szeretnék rákérdezni. 2021. év végén Ön is megszavazta – szerintem hibásan – hogy a Szentháromság teret 100 évre megkapja az érsekség. Gondolom azóta értesült arról, hogy ez Kalocsán mekkora galibát és nehézségeket okozott. Azt szeretném megkérdezni, hogy ön ebben a tárgykörben 2022-ben milyen konkrét lépéseket tett, milyen eredményeket ért el? Milyen tervei vannak arra vonatkozóan, hogy ezek az anomáliák minél előbb megoldódjanak? Ugyan azóta pár terv már elkészült, és az is látszik: amellett, hogy a városnak szüksége lenne 1,5-2 milliárd forintra, arra is szüksége lenne, hogy adott   esetben a megoldásba egyházi területeket is bevonjunk. Nyilván ehhez az ön segítségére is nagyon számítunk.
Van egy ettől kevésbé fajsúlyos probléma, amiben a segítségét kérnénk. Az Ecetgyár utcában van az MVM- ügyfélszolgálati irodája, az emberek ott intézik a gáz és a villany ügyeket, viszont ezt csak hetente kétszer 4 órában tehetik meg. Nem tudom, értesült-e azokról az állapotokról, amik ott vannak; sokszor esőben, hóban, fagyban az utcán állva, mosdó nélkül, 2-3-4 órákat sorban állva kell várakozniuk az ügyfeleknek az ügyeik intézésére. Itt egy olyan kérést szeretnék tolmácsolni, amiben a segítségét kérjük. Mégpedig, hogy nem csak heti kétszer legyen ügyfélfogadási idő, és ne WC, a fejük fölött fedél nélkül kelljen várakozni az embereknek."

A válaszában Font Sándor elmondta:

Szentháromság tér

Az álláspontom továbbra is az, amit korábban nyilatkoztam, hogy a helyzet tisztázódott: a Szentháromság tér felújítása kizárólag a Katolikus Egyház felelőssége és feladata lett, ebben 99 évig nincs befolyása és felelőssége az önkormányzatnak. Változatlanul hiszek abban, hogy a Dunától keletre az egyetlen olyan barokk főtér lesz a kalocsai, amely helyreállításra kerül, és amely láthatóan megvalósul. Vallásturisztikai értelemben is egy hihetetlen érték lesz a városban, ha a rekonstrukció befejeződik.

Elkerülő út

Ami az elkerülő utat illeti, itt a részemről az a kérés fogalmazódott meg: a kialakult helyzetet figyelembe véve a város mutassa be, terveztesse meg azokat a terv-variációkat, hogy merre menjen a kiváltó út. Ha már ilyen létezik, és ebben konszenzus van a testület tagjai, a szakhatóság és mindenféle más állami szerv között, akkor azt, azokat eljuttatom a kormányhoz. Ott megvizsgálják, hogy ahhoz milyen pénzügyi forrást tudnak biztosítani. Én ezt az utat vázoltam fel, mindig is így nyilatkoztam, bárki is kérdezett erről. Most is azt tudom nyilatkozni - megértve a városlakókat, akiknek zegzugos utcákon kell közlekedni, szűk utakon átjárni a város egyik részéből a másikba az eddig szokásos műút felszámolása miatt, még egyszer mondom, együtt érezve velük – nem tudok mit tenni, amíg nem kapok olyan végleges, az önkormányzat által jóváhagyott tervet, terv-variációt, amellyel a kormányhoz, a beruházási tárcához, Lázár miniszter úrhoz lehetne fordulnom. A képviselők és a „hétköznapi emberek” vitájáról természetesen hallottam, de végeredményről, konszenzusos elképzelésről nem, ilyen az én kezemben nincsen.

MVM ügyfélszolgálat iroda

Az MVM ügyfélszolgálati irodájáról tudok, de annak nyitva tartásáról és az ottani állapotokról őszintén mondom, nincsen elképzelésem. Sokan megértették, hogy augusztustól a havi elszámolásra kellene áttérni a gáz és a villany esetében, mert az egy sokkal jobban követhető, és valószínűleg sokkal olcsóbb fizetést eredményez. Óriási roham kezdődött mind személyesen, mint elektronikusan (telefonon, online), olyannyira, hogy lefagyott a rendszer. Ha ez állandósult a kalocsai és a környékbeli településekről is idejáró emberek esetében, akkor én megkeresem az MVM új vezérigazgatóját, hogy adjon egy jelentést a kalocsai helyzetről; hogy látják ők ezt, hányan vannak itt, milyen a nyitvatartási idő, milyen az ügyszám, milyen az ügyfélforgalom, milyenek a körülmények. Ezt most feljegyeztem

- zárta a válaszát Font Sándor.

Király Róbert képviselő a konkrét kérdései előtt elöljáróban megköszönte, hogy Font Sándor beszámolt a munkájáról, amelyhez sok sikert, erőt, egészséget kívánt, majd a következő kérdéseket tette fel:

Hunyadi kollégium

Kalocsa városban van egy több, mint 100 éves épület, a Hunyadi kollégium, melynek a sorsa egyelőre a testület előtt lebeg. Kérdésem: ha az épület hasznosításában van elképzelése a városnak, ahhoz tud-e esetleg a kormányzattól valamiféle segítséget kérni?

Víziközmű átadása

Másik kérdésem a víziközmű államosítására irányul, amiről ön is tárgyalt a települések vezetőivel, és ezt a legtöbb képviselő-testület megszavazta. Ennek ellenére időközben azt hallottuk, hogy ez a folyamat egyelőre megállt, de az új központi költségvetésben sem látunk erre semmiféle pénzügyi forrást. Tud-e abban segíteni, hogy a Kiskunsági Víziközmű az energia árak emelkedése miatt ne kerüljön válsághelyzetbe, illetve mit tesznek ennek elkerülése érdekében?

51. számú főút

Az 51. számú út felújításának 2010 óta már harmadszor futunk neki. Ha ez csak arra vár, hogy az uniós források megérkezzenek, akkor ez mikor folytatódhat. Esetleg már az év második felében, vagy áthúzódik a következő évre? Tud-e várható időpontot mondani?

Foktői úti laktanya

A foktői úti laktanya hasznosítása nagyon sok kalocsai embert érdekel. A PIP Kft. ezt annak idején hasznosításra átvette, de csak annyit látunk, hogy nőnek benne a fák, az üres laktanyát őrzik. Ezzel kapcsolatosan vannak-e újabb hírei attól függetlenül, hogy a Paks II. beruházás kicsit megtorpant, megállt.

Uszoda, gyógyfürdő

Az uszoda beruházás előrehaladásában eddig csak annyi történt, hogy készíttettünk, és a testület megszavazott egy látványtervet – amit ugyan én személyesen nem láttam, de az kész. Ha kivitelezési terveket szeretnénk készíttetni, akkor erre tud-e pénzügyi segítséget kérni a kormánytól? Ugyan erre a célra Kiskőrös 500 millió forintot kapott.

Önkormányzatok kormányzati rezsitámogatása

Kalocsa 107 millió forint kormányzati rezsitámogatást kapott. Úgy tudom, az energetikai miniszter egy új tárgyalási szakaszt nyit. Kalocsa városát is jelentősen érinti az árnövekedés. Számításaim szerint ez 400-500 millió forintos áremelkedést jelent a városban, így aztán a 107 millió forint nem lesz elég. Lát –e esélyt arra, hogy a fennmaradó összeget is megkapja a város?

Font Sándor Király Róbert képviselő kérdésire válaszolva elmondta:

„A kormány az önkormányzatok vagyongazdálkodásába nem szokott sem támogató, sem elvonó jelleggel beleavatkozni, azt az önkormányzatnak kell eldöntenie, hogy valamit szükséges-e eladni, vagy hasznosítani. Ez egy testületi döntés lehet, ezt önökön kívül más megmondani nem tudja. Nem tudok olyan támogatási módról sem, hogy a kormány csak úgy, minden nyomós indok nélkül ilyen támogatást nyújtson.
Ide kapcsolódik egy kicsit a rezsitámogatás újranyitására irányuló kérdése is. Úgy tudom, ennek lesz egy második, esetleg további fordulója is. Már az első tárgyaláskor be kellett nyújtani egy gazdálkodási kimutatást, például, hogy milyenek a közvilágítást biztosító lámpatestek, hány intézménye van az önkormányzatnak, el van-e látva megújuló energiával, stb. Ezek összességéből derült ki, hogy melyik település, milyen mértékű támogatást kapott. Tehát itt a szolgáltatott adtok voltak a lényegesek. Ön kevesli a 107 millió forintot, de ennek egy másik lába is van Kalocsa esetében. Amikor utána mentem – és persze hogy utána mentem – megtudtam, az önkormányzatnak pénzügyileg az év vége kicsit jobban sikerült, mint azt a borúsan látok vélték, jelezték. Különösen azért, mert egy komoly kalocsai vállalkozás, amelyik a legnagyobb beruházást végzi itt Kalocsán, az iparűzési adójából ide nagyobb részt tud befizetni. Több ilyen dolog miatt is szerencsésebb lett a kalocsai költségvetés végső állapota."

Víziközmű

Ugyan a Kiskunsági Víziközmű vállalat működési területén valamennyi önkormányzat a kalocsaihoz hasonló döntést hozott, de a megyében például Kecskemét nem adta át a vagyont, így tehát országosan sem egységes a helyzet. Ezért az állam még nem tudott dönteni ebben a kérdésben. A döntés február hónapban megszületik, és márciustól már maga az átvett vagyont működtető cég is az államhoz kerül. Mátyus Zoltán igazgató úr azt a tájékoztatást adta a múlt év végén, hogy a cég veszteségessé vált. Erre reagálva a Kiskunsági Vízközmű 498 millió támogatásban részesült, amit a kormány már át is utalt, hogy a cég a szolgáltatást el tudja látni. A szolgáltatást egészen biztosan2023 végéig a jelenlegi szolgáltatók és személyek végzik. A folyamatnak 2023 év végéig le kell zárulnia, és onnan indul az új rendszer. Ilyen még az ország történetében nem volt, de jó úton halad a folyamat, hogy mindenhol egységes, az állam által garantált közszolgáltatást - az esetleges veszteségek ellenére - stabilan biztosítsák.

51. számú főút

Ezt már érintettem, és mint mondtam, minden készen van, már a kivitelező is ki van választva, a fejlesztés a hídépítéssel volt szinkronban. A terv az volt, hogy 2022 őszén átadják a munkaterületet a kivitelezőnek. A már ismertetett okok miatt hazánkban minden ilyen esetben a szerződéskötést felfüggesztették. Az 51-es út felújítása ugyan magyar, és nem uniós forrásból történik, de az az uniótól várt pénzek megérkezésével mégis összefüggésben van, mert addig számos területet a kormány hazai forrásokból előfinanszíroz, azokat gyakorlatilag megelőlegezi. Pontos időpont nincs, de annyi biztos, erre egységes kormányzati döntés születik. Egyébiránt Bács-Kiskun vármegyében a legkevesebb mértékben függesztettek fel hasonló beruházásokat. Ahogy haladunk az időben előre, úgy tudunk esetlegesen pontos kezdőidőpontot mondani. Nagy felelőtlenség lenne részemről, ha most konkrét időpontot mondanék.

Foktői úti laktanya

Nekem sem tetszik, ami a Foktői úti laktanya esetében történt, de már Süli János úr minisztersége idején megtorpant ez az elképzelés. Annyit tudok mondani, hogy közbeszerzéssel már kiválasztották azt a tervező csoportot, amelyik a terület víz- és szennyvíz kérdéseivel foglalkozik. Ugyanakkor én is kapok olyan információkat: lehet, hogy már nem is lesz rá szükség, mert konténerlakásokat gyorsabban tudnak a túlparton építeni. Talán ezen a helyzeten változtatni fog, hogy a Paks II. Zrt-nek új vezérigazgatója van, akivel polgármester úr és én is egy körben már tárgyaltunk. Hamarosan lesz egy olyan megbeszélés, ami a Duna bal partján bizonytalan helyzetben lévő, úgynevezett kerítésen kívüli beruházásokat érinti. Azt szeretném, ha ennek a témának ezen az oldalon is lenne egy koordinátora, mert úgy érezzük, az itt kínálkozó lehetőségeket a túloldalról egy kicsit elhanyagolták. Eddig az volt a válasz, hogy amíg nincs híd, addig nem tudjuk a két területet összekötni, addig nem tudunk ezzel számolni, de ez legkésőbb a jövő évben (legkésőbb 1 év 4 hónap múlva), az új híd átadásával megoldódik. Én is mielőbb egyértelmű választ szeretnénk kapni a Foktői laktanya további sorsával kapcsolatban.

Csajda kert, uszoda

A Csajda kert és a benne lévő létesítmények helyzete, fejlesztése rendkívül összetett terület és feladat. Sokan tisztában vannak azzal, hogy az itt felhozott, majd tovább fűtött víz már nem felel meg a jelenlegi energiahelyzetnek, energiaáraknak, és a jövőbeni elképzeléseknek. Magyarul, ha a felszínre hozott vizet tovább kell melegíteni, plusz a létesítményt fűteni, ahhoz ilyen gazdaságtalan működés, kiadások mellett komoly szervezet, személy a kormányzat részéről a nevét biztosan nem adja. Most a legfontosabb a megfelelő hőforrású víz megtalálása. Egyedül ez lehet az alapja annak, hogy az előkészített tervek megvalósuljanak. És ha netalán ez a hőforrás meg van, még a többi szereplővel, például a turisztikai ügynökséggel is tárgyalni kell, mert csak akkor lehet látni, hogy ideális –e a hely, amely fejlesztéséhez a forrást igénylik. Amikor megkérdeztek, hogy a választókörzetben melyik az három terület, amelynek megvalósításához forrást kell találni, én a Csajda - kerti beruházást jelöltem meg. Már a tervezéshez is több százmillió forint kell, de csak akkor, ha a hőforrás meg van. Őszintén szólva, e mellett sokkal jobb esélyei vannak egy óvodai fejlesztésnek, az 51-es főút rekonstrukciójának, a Szentháromság teret elkerülő útnak mind technikailag, mind a pénzforrásokat illetően – mondta Font Sándor.

Dr. Vincze András

„Képviselő úr említette, és rögtön meg is ütötte a fülem, hogy Kalocsán jelentős beruházási hullám várható. Kérem, adjon erről részletesebb tájékoztatást, mert bennünket legjobban a kézzelfogható, valós dolgok, a konkrétumok érdekelnek."

Font Sándor válaszában kifejtette: amikor ezt mondta, Kalocsa helyzetére, a Duna mentén elfoglalt helyére, a híd várható, 1 - 1,5 év múlva történő átadására, az M6 autópályába való becsatlakozásra gondolt. A befektetők logikája szerint ugyanis itt minden adott lesz – élő munkaerő, a befektető számára kedvező bérszínvonal, a nagyvárosokéhoz viszonyítva kisebb telek árak. Kalocsa eddig a megközelíthetősége miatt volt majdnem, hogy kizárva a képzeletbeli befektetési térképről. Ha jó érzékeljük, Kalocsához közel indul egy gigászi beruházás, a Paks II. Ezek mind olyan vonzerők, amelyek „izgalmassá” teszik Kalocsát és a környező településeket. Kalocsán éppen az önkormányzat biztosított helyet az egyik legnagyobb helyi cég további fejlődéséhez. Jó esélyt látok a város további fejlődéséhez – mondta válaszában egyebek mellett a képviselő.

Font Sándor végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy valamennyi, a képviselői munkájával kapcsolatos adat számszerűsítve fenn van az Országgyűlés honlapján. Ezekről azért nem beszélt, mert tapasztalata szerint nem ez, hanem a nagyobb összefüggések és azok helyi vonatkozásai érdeklik a hallgatóságot.

Font Sándor beszámolója és a teljes képviselő-testületi ülésről szóló videó dr. Filvig Géza polgármester politikus Facebook oldalán megtekinthető.

„