Olvasgassunk lakossági véleményeket a főutcai fasor rekonstrukciós terveiről!

Január 9-én tartották meg azt a lakossági fórumot, amelyen a főutcai fasor kiváltásáról, illetve felújításáról hallgatta meg a képviselő-testület a polgárok véleményét.

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

A főbb csapásirányokat már összefoglaltuk, korábban pedig ismertettük a terv részleteit, illetve tudósítottunk a december 6-ai képviselő-testületi ülésen történt vitáról is, amelynek során végül elnapolták a fasor-rekonstrukciót megalapozó koncepció elfogadását, hogy meghallgassák előbb a lakosság véleményét is.

A fórumon elhangzottakat azóta fölhasználták a módosított, a ma délutáni testületi ülésen előterjesztendő tervhez is, amelyet külön cikkben ismertetünk.
Mi is utánanéztünk egy két dolognak, helyszíni szemlénkről videóval illusztrált cikkben számolunk be.

Most az elhangzott hozzászólások foglalatát közöljük, de tekintve, hogy a rendezvény háromórás vitát hozott, csak a lényeget kiemelve, nagyjából az elhangzás sorrendjében.

Hogyan és miért nem lehet…

Varajti László szerint az előadás csak arról szólt, hogy hogyan, és miért nem tudunk a jelenlegivel azonos a városképet adó fasort telepíteni, megőrizve Kalocsa 120 éves utcaképét, helyeselte viszont, hogy a Városháza előtt megtartják azt a 10-12 fát. [Valójában azonban csak hatot javasol megtartani a terv – A szerk.] Szerinte ezt a sort mindkét oldalon folytatni lehetne, megtartva a főutca teljes hosszában az arra alkalmas fákat. Amint elmondta,

EZT A KÉRDÉST ÉRZELMEK NÉLKÜL NEM LEHET KALOCSÁN KEZELNI.

Arra is fölhívta a figyelmet, hogy a kimutatás szerint van ötvenegy darab 10 cm-nél kisebb átmérőjű fa.

Van lelkünk azt kivágni? Semmi baja nincs!”Víz, víz!

A felszólaló azt javasolta, hogy kezdjék meg szisztematikusan a legveszélyesebb, legbetegebb fák kivágását és cseréjét ugyanilyen fajú, előnevelt példányokra, a húsz évvel ezelőtti, a sétálóutca kialakítása kapcsán, illetve öt éve folyt fapótláshoz hasonlóan, hiszen azok is egészségesek.

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

A városvezetést arra sarkallta, hogy a hárommilliárdos költségvetéséből minden évben fordítson hárommillió forintot erre a feladatra, így tíz év alatt a terv szerinti 50 milliónál sokkal kevesebbért föl lehet újítani a fasort.

Pfliegel Tibor kertészmérnök válaszában a fasor egységességének elvárását emelte ki. Szerinte ostorfák telepítésével nem oldható meg a probléma, mivel e fák nem ilyen szűk helyre valók, metszeni kell őket, és a sebeken a betegségek újrafertőzik.
Rámutatott:

A 120 ÉVVEL EZELŐTTI IDŐ ÓTA MEGVÁLTOZOTT A KLÍMA, MELEGEBB ÉS SZÁRZABB LETT, A BURKOLT FELÜLETEK MIATT IS ROSSZABB A TALAJ VÍZGAZDÁLKODÁSA, AMIT EZ A FAJ NEM VISEL EL.

A vízigény problémájára egy másik hozzászóló a száraz éghajlatú Róma pompás platánfasorainak példáját hozta föl:

RÓMÁBAN A CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETŐ RENDSZERT HASZNÁLJÁK FÖL A FÁK VÍZHEZ JUTTATÁSÁHOZ – HASONLÓ RENDSZER KIÉPÍTÉSÉRE ITT IS VOLNA LEHETŐSÉG.

Erre válaszul a mérnök a mediterrán országokban elterjedt gyakorlat költségvonzatát emelte ki.

Közműkérdések

Juhász Antalné a fák leromlott állapotára utalva azt mondta:

nem a fák bűne, hogy így néznek ki”Szerinte az a baj, hogy hozzá nem értő munkások metszik a fákat. A tervről szólva kevesellte az abban javasolt fák által adott árnyékot. Úgy vélte, ebben a városban a tervben javasolt oszlopos kőris faj nem lesz népszerű. Emlékeztetett a szomorú történelmi emlékekre is – utalva a ’19-es vörös terrorra –, és kérte a képviselőket, hogy nagyon gondolják át a döntést, aminek szerinte „nem volna jó hozadéka”. A felszólaló arra is emlékeztetett, hogy a vízvezetékek szinte havonta durrognak szét. Ennek kapcsán fölvetette, mi lesz, ha az új fasort eltelepítik, majd később azok a csőtörések miatt útban lesznek.

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

Bálint József elmondta: az ivóvíz vezeték rekonstrukciójára pályázni fognak, mert végre nyílt rá lehetőség – bár nem világos, hogy ezzel ellenérvet akart-e hozni, vagy egyetértett a felszólalóval, illetve, hogy a fasor ügyére, vagy a vízvezetékek kérdésére reagált-e.
A tervező pedig elmondta: a vízművek szerepelnek a terveken is, amiről a szolgáltatókkal is egyeztettek.

Ezzel kapcsolatban egy későbbi hozzászólás azt feszegette, hogy – mivel a város rendezési terve is a légvezetékek kiváltását javasolja, a belvárosban pedig a vízvezeték is elöregedettek az elhangzottak szerint – nem volna-e célszerűbb, ha az utca közmű-rendezésével egységes koncepcióban terveznék a fasor kiváltását. Ez a munkálatok költségei és a végeredmény szempontjából is előnyösebb lehetne, ugyanis a közművekkel való munka később az új fáknak okozhatnak sérülést, míg a fasor akadályozná a talajmunkákat.

Tartsuk meg Kalocsa régi, hagyományos képét!

Simon Zoltán fölidézte a december 6-ai testületi ülést, amikor a vonatkozó előterjesztésről tárgyaltak. Amint elmondta, ő azért tiltakozott, mert nem kérdezték meg a lakosságot, és amint ott elhangzott: ha akkor döntöttek volna, az a későbbiekre kötelező érvényű lett volna.

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

Az anyagot akkor azért nevezte előkészítetlennek, mert a lakosság véleményének megkérdezése nélkül döntöttek volna, ezért javasolta – nem vonva kétségbe a kertészmérnök által készített anyag szakmaiságát –, hogy vegyék le napirendről ezt a pontot, és hívjanak össze a fórumot, amivel a testület többsége szerencsére egyetértett, a fórum létjogosultságát pedig a résztvevők nagy számát látva bizonyítottnak látta.

Most már Bálint József is fontosnak tartotta a fórumot, és kérte a lakosokat, hogy mondják el a véleményüket, hogy a képviselő-testület a vélemények figyelembevételével hozhasson döntést. Bálint József szerint szakmai kérdésről van szó, de természetes, hogy felvet érzelmeket, benne is. Amint elmondta, amikor először fölvetették ezt a témát, azt mondta, hogy

Szó nem lehet róla, hogy ezek a fák kikerüljenek innen.Ő azonban nem szakember, így fölkért a szakembereket, hogy tegyenek javaslatot.
A hallgatóság nagy létszámán nem lepődött meg – amint mondta:

Azóta nem csinálunk mást, csak hirdetjük, pörgetjük, Facebookon, rádióban, tévében, hogy jöjjenek a lakosok, és mondják el a véleményüket. Sokat dolgoztunk azon, és örülök hogy ennyien eljöttek.”[A témában indított szavazásunk szerint az érdeklődők túlnyomó hányada csak portálunkról értesült az eseményről.]

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

A mérnök azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy fontos a tájba illesztés, hogy ne hébe-hóba pótoljanak vissza fákat a sorfák közé, mert úgy az egységes fasort nehezen fogják tudni kialakítani. Szerinte épp azáltal tudják a hagyományos utcaképet fönntartani, hogy egységes legyen a fasor, nem szedett-vedett, különböző korú fákból álló.

Inkompetencia és „Zsiráfnyakak”

Schpuller György szerint a karbantartás hiánya, illetve a nem megfelelő volta miatt jutott idáig a fasor. Úgy vélte, attól még, hogy a fák belül üregesek, nem kell őket kivágni, hiszen kívül a kérgük él. Egy stockholmi példa szerint embert befogadó méretű odvakkal is lehet parkokban látni fákat.

Ő is féltette az árnyékot, szerinte a bemutatott kőris és galagonya fák nem árnyékolnak eléggé. A fák állapota miatt a szakszerűtlen metszést okolta:

Ide vezet az inkompetencia, most már ki kell mondanom. Zsiráfnyakakat nevelünk!A felszólaló úgy vélte, először a meglévő fák közé kellene új csemetéket telepíteni, és amikor azok kezdenek megerősödni, akkor kellene ezeket kivágni.
Azt kérte:

TARTSUK MEG KALOCSA RÉGI, HAGYOMÁNYOS KÉPÉT!

A mérnök elmondása szerint a fák közé ültetéssel az a gond hogy ott közmű lehet, annak a kiváltása pedig borsos költséggel jár. Meg kell tartani a védőtávolságot is, és szűk az utca is, ami behatárolja a lehetőségeket.

Mentsétek meg az ostorfákat!

Váczi Attila ötvenöt éve él már Kalocsán. Amikor meghallotta, hogy lesz ez a közmeghallgatás egy erdészmérnök ismerősével beszélte meg a témát. Utánanézett a fasor történetének is, ő a telepítésére 1897-es adatot talált, amikor is

HAYNALD LAJOS ÉRSEK JAVASLATÁRA TELEPÍTETTÉK EZEKET A FÁKAT, AKI VISZONT NEM ÉRSEKKÉNT TETTE JAVASLATÁT, HANEM MINT AZ AKKORI TUDOMÁNYOS AKADÉMIA BOTANIKAI TÁRSASÁGÁNAK ELNÖKE.

A felszólaló úgy vélte, ha e faj eddig megfelelt, ezután is megfelel majd, amiről abban is bizonyítékot látott, hogy

AZ UTÓBBI IDŐSZAKBAN BEÜLTETETT FÁK ERŐSEK, EGÉSZSÉGESEK, ÉS SZÉPEN NŐNEK.

Fölhívta a figyelmet arra a famentési, azaz élettartam-hosszabbítási módszerre, amely szerint fertőtlenítés után betonnal kiöntve és ezután a fa még akár évtizedeken át életben maradhat.

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

A fák kivágását ő sem javasolta, szerinte csak azt kell kivenni, amelyik nagyon beteg, amelyiket lehet, azt meg kell menteni.

A kibetonozással kapcsolatos kérdésre válaszolva a mérnök elmondta, ismeri ezt a famentési eljárást, ellenérvként statikai megközelítésre mutatott rá, hiszen a fákon sokszor két méteres magasságban van az üreg, amit,ha kibetonozunk, azzal magasra kerül a súlypont, és az esetleg a közművesítés során történt gyökérátvágások miatt meggyengült tövű fák még sérülékenyebbek, kevésbé állékonyak lesznek. Ez az eljárás inkább alul a gyökerek fölötti törzsrészen javasolt.

Az orvos válaszol kérdez

Körmendy Szabolcs a saját orvos szakmájának szempontjai szerint közelítve meg a kérdést szintén a fák gyógyíthatóságát firtatta. Azt kérdezte, létezik-e olyan karbantartási módszer, amellyel ezeket a fákat meg lehet gyógyítani, hogy még tovább élhessenek, ami azért is sarkalatos, mert

A BELVÁROSBAN MÉG RENGETEG ILYEN OSTORFA VAN, ÍGY A KÖVETKEZŐ ÉVEKBEN TÖBB MÁS UTCA UGYANÚGY SORRA KERÜL MAJD.

Azt is kérdezte, hogy föltétlen szükséges-e a 322 fakivágása, vagy lehetne-e csak a 80 veszélyesnek mondott fát kivágni és pótolni. Igaz, hogy egy ideig nem lesz egységes a fasor képe, de tíz-tizenöt év múlva már kiegyenlített képet mutatna.

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

A javasolt kőrisfák helyett a felszólaló a juhart javasolta, mert annak árnyékolása és lombfelülete jobban hasonlít az ostorfáéhoz.
A mérnöki válasz szerint a hegyi juhar síkvidéki területre nem alkalmas, mert bár megél, viszont a mind szárazabbá váló éghajlatot egyre kevésbé viseli el. Választásuk épp a szárazságtűrés miatt esett a kőrisre.

Végül ő is fölidézte a ’19-es vérengzés gyászos emlékű fáit, amelyekről azt kérdezte, nem lehetne-e őket valamiféle emlékmű készítéséhez felhasználni, például Farkas Tibort megkérve, illetve a területet emlékparkká nyilvánítani, mert ugyan fájdalmas, de történelmi emlék fűzi azokhoz a fákhoz a kalocsaiakat. Bálint József ehhez azt fűzte hozzá, hogy Bábel Balázs információi szerint a kivégzések máshol történtek, amiről állítása szerint írásos dokumentuma is van az érseknek.

Szabó István hatáozottan úgy vélte, hogy ezeket a szép fákat nem szabad bántani:

A nóta is azt mondja, hogy „Ne vágj ki minden fát!”Millenniumi fasor, fővárosi mintára

Romsics Imre szerint 1891-ben ültették a fákat, miután 1874-ben már akácfákkal fasort létesítettek itt. Abban az időszakban készítették föl Budapestet a millenniumra, és ezt a fasort az ottani millenniumi fasor mintájára alakították ki: a Szent János tértől (a buszmegállótól) indulva a városházáig egysoros fasorral, majd az egyik oldalon dupla a másik oldalon szimpla fasorral, végül az Asztrik térig és az Érsekkertig kétoldalt dupla fasorral szegélyezve az utat. Ennek Budapesten a Bajcsy Zsilinszky úttól az Oktogonig, illetve onnan a Városligetig vezető allé felel meg. A felszólaló azt kérte, hogy a fasornak e jellegét a millenniumi hagyományokra tekintettel mindenképp tartsák meg.

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

Romsics szerint annak idején rossz helyre ültették a fákat, mert túl közel vannak a házakhoz, ezért kellett őket vágni. Azt is javasolta, hogy az út két oldalán lévő sövényt is távolítsák el, mert már nem tölti be eredeti funkcióját, hogy a kocsik által felvert sártól védje a házakat – így az épületektől távolabb jöhetne létre az új fasor.

Emellett ő is kiemelte az árnyékoló képesség fontosságát, utalva a háromévente esedékes folklórfesztivál menettáncosainak kímélésére is.
Ezért jobban árnyékoló faj választását javasolta, de azt elismerte, hogy a celtis nem való ilyen szűk helyre, aminek bizonyítékát az Esze Tamás utcán a nagyobb tér miatt metszetlenül álló, ezért egészséges fákban látta.

Szabó Balázs később azt kérdezte, hogy a fasor fáinak hány százaléka eredeti, 120 éves fa és mennyi a pótlás. A mérnök szerint 85 százalék eredeti. Szerinte a kisebb fák azért nem nőttek meg akkorára, mint a társaik, mert nem jutottak úgy vízhez, tápanyagokhoz, de egységesen voltak ültetve.  [Ennek ellentmond, hogy a fák körülbelül pár évtizeddel ezelőttig egységesen vastagok voltak, bár tény, hogy a tágasabb teret nyújtó Kossuth Lajos úton már akkor is vastagabb törzsük volt a fáknak– A szerk.]

Karbantartási problémák

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

Kati Lászlóné belvárosi lakosként azt az észrevételt tette, hogy buszmegállótól a gyógyszertárig terjedő szakaszon a fasor „kritikán aluli módon van megnyírva” véleménye szerint, amivel valamit kezdeni kell, mert ilyen formában rontja a városképet. Ugyanakkor azt is kérdezte, hogy a talaj fertőtleníthető-e valamilyen módon, hogy ugyanilyen fajt lehessen telepíteni.

A mérnök felelete szerint erre azért nincs lehetőség, mert a régebben használatos, akkor hatékony talajfertőtlenítő szerekre sok kórokozó már immunis. Így marad a talajcsere, ami nagyon költséges, mivel egy-egy fa esetében húsz köbmétert jelentene, pedig anélkül is épp a talajmunkák jelentik a legnagyobb tételt: 60-65%-át vagy annál is nagyobb hányadát teszi ki a költségeknek.

Kőszegi Ferenc szerint a karbantartásra kellene jobban odafigyelni ami által sokkal hosszabb ideig meg lehetne védeni a fákat, nem csak itt, hanem a város többi utcájában is, ahol sok helyen derékban vágják el a fák törzsét a lakók. A mérnök megjegyzése szerint viszont célszerűbb volna olyan fajt választani, ami nem igényel metszést.

Mégis rendbe lehet tenni pótlással?!

Török Ferenc úgy vélte, már a munka megrendelésekor is azt a kérdést kellett volna föltenni, hogy hogyan lehet elérni hogy ugyanez a városkép fönnmaradjon. Nagy örömmel hallgatna olyan előadást, amely arról szól, hogy miként lehet megőrizni vagy a jelenlegi állapotot, vagy még legalább néhány évtizedig fenntartani.

A terv profi munka, ha nem kalocsai volnék, akkor nem is érteném, mi a bajuk a kalocsaiaknak ezzel.”– mondta Török, akinek emlékei szerint a 2011-es, a Soproni Egyetem szakemberei által készített munkában nem az volt a végkicsengés, hogy vágjuk ki a fákat, és ültessünk helyette más fafajt. Úgy vélte, a beteg fák kivételével és kiváltásával, az egészségesek meghagyásával lehet, hogy pár évig kuszaság lenne, de később egységessé válna a fasor képe.

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

Ő is fölvetette, hogy ha a házaktól távolabb ültetve nagyobb teret hagyhatnánk a fáknak. Rosszallotta, hogy noha Kalocsán a törzsmagasságok az utcai fáknál egységesek voltak, de valami oknál fogva „zsiráfnyakakat” neveltünk rájuk, mondván, hogy a nagyobb magasságból növő hajtások nem lógnak majd le olyan szintig, hogy vágni kellene. Az így megmagasított fák viszont pont az építészeti szépségeket takarják el.
A képviselő rámutatott, hogy

HÚSZ ÉVVEL EZELŐTT LECSERÉLTEK FÁKAT, ÉS AZOK MOST GYÖNYÖRŰEK, EGÉSZSÉGESEK.
ÖT ÉVVEL EZELŐTT AZ ÖNKORMÁNYZAT ELŐTT AZ Ő IDEJÜKBEN IS 10 CM ÁTMÉRŐJŰ, ELŐNEVELT KISFÁKAT ÜLTETTEK, ÉS SEMMI BAJUK, SZÉPEN NŐNEK.

Már el kellene kezdeni metszeni őket, de szakszerűen, nem derékba vágva a törzsön, ha vastagabb ágakat el kell távolítani, azt pedig sebkezelővel kezelni.
Török arra is emlékeztetett, hogy Kalocsa több száz éves épületeinek a nagy része már itt állt, amikor a celtiseket ültették, mégis úgy gondolták, hogy ezek jók lesznek majd ide. Most ő is azt szeretné, hogyha ezek a fák Kalocsának még évtizedekig a jelképei maradnának. Mint mondta:

Azt szeretném megvizsgáltatni, hogyan lehetne megmenteni, megtartani és hogyan lehetne elérni, hogy tíz-húsz év múlva a fasor egységes képet mutasson"Bálint József viszont úgy emlékezett, hogy a soproniak tanulmánya több megoldást is javasolt: nyolc fát soroltak fel, amelyet alkalmasnak tartanak a telepítésre, de a celtist nem javasolták.
Azt is firtatta egy kérdés, hogy van-e olyan munkarész, amely megkülönbözteti balesetveszély miatt azonnal kivágandó fákat azoktól, amelyek még évtizedekig balesetveszély nélkül fönntarthatóak volnának – erre nem érkezett konkrét válasz.

A belvárosiak nem szeretik?

Bolvári Ferdinánd belvárosi képviselőként szólalt fel. Ő már harmadszor hallotta az előadást, és először ő is kétségekkel érkezett. De képviselői munkája a jelentős részét a celtisek emésztik föl – mivel körzetében van a kalocsai celtis állomány 90 százaléka, gyakran keresik meg több utcából, mert a fák belenőnek a házakba, a lombozatukat a csatornába hullajtják, nagy a karbantartási igényük.

A belvárosi lakosok nem szeretik a celtiseket”– jelentette ki Bolvári, majd annyiban módosított: a látványát igen, de a házuk előtt nem szívesen látják, és sokan önkényesen megölik a fákat, derékba vágva a törzsüket.

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

A Rákóczi utcában már kiváltották a celtiseket, gömbszivarfával, ami szerinte nagyon elhibázott döntés volt. A látványterv alapján neki ezek a fák sem tetszettek, mert ő is hiányolja az árnyékot.

BOLVÁRI AZT SÜRGETTE, HOGY A KÖRNYEZETBE ILLŐ, DE A CELTISEKNÉL OLCSÓBB FENNTARTÁSÚ FÁKAT VÁLASSZANAK.

A mérnököt arra kérte, hogy ismertesse a frissen telepített celtisek vegyszerigényére vonatkozó kecskeméti tapasztalatokat, Kissné Vén Szilviát, a Parkgondozó Kft. igazgató helyettesét pedig arra, hogy ossza meg tapasztalatait a fák gondozásáról, hiszen ő irányítja ezeket a munkákat.

A huszonötödik órában…

A megszólított Kissné Vén Szilvia utalt a fák alakítására, metszésére vonatkozó kritikákra, amelyekből több is elhangzott, mondván, hogy az viszont nem hangzott el, hogy hogyan kellene csinálni.

A celtiseket nem lehet visszavágni sebek okozása nélkül, de amikor vastagabb ágat vágatott le, akkor mindig sebkezelőt használtak, ennek ellenére pusztulnak a fák.
Úgy vélte ezek a fák a huszonötödik órában vannak:

ha a nyári vihar szele a Szent István király utcában csapott volna le, akkor már csak arról kellene beszélni, hogy milyen fát telepítsünk.”Mint mondta, elsődleges szempont az emberek biztonsága, ezért az nem megoldás, hogy megvárjuk, míg lábon meghal a fa, ez nem megengedhető egy városi utcában.

Németh József szerint ez a fasor Kalocsa egyik jelképe, ugyanakkor az ő kávéháza előtt is van olyan fa, amelyikben akkora odú van, hogy már retteg tőle, hogy kidől, és nagyon várja, hogy kivágják. Arra is mondott viszont példákat, hogy máshol sok fát meg mentenek, itt is esetleg volna olyan, amelyik érdemes rá, de a kivágandó fákkal ne húzzuk az időt, minél előbb cseréljük le őket.

Cserebogár, sárga zöld cserebogár!

Bolvári Ferdinánd kártevőkkel kapcsolatos kérésére Pfliegel Tibor fölidézte a testületi ülésen is emlegetett, Kecskemétről hozott példát. Kifejtette, hogy néhány éve van a fáknak egy új kórokozója, pontosabban kártevője, az ellene való védekezés pedig jelentősen megnöveli az ápolási költségeket. Később munkatársunk kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy ez a kártevő a cserebogár. [föltehetőleg a homokos vidékeken nagy tömegben rajzó zöld cserebogár].

Amint Pfliegel Tibor elmondta, ez egyelőre nem állandó, és nem mindenütt egyaránt föllépő probléma. Kecskeméten egyes városrészekben, ahol homokos a talaj, fertőzésszerűen ellepik a fákat, míg más városrészekben, például a Széchenyi-városban nem jelentkezik a kártétel. Egy másik kártevő, egy pajzstetűfaj szintén károkat okoz Kecskeméten.

Helyszíni tudósítónk azt is tudakolta, hogy foglalkoztak-e azzal, hogy az antik padokat megtartsák – ám e fölött elsiklott a válaszadó.

Érzelmektől a hűvös racionalitásig

Skultéti Csaba kalocsai ingatlantulajdonosként nyilatkozott. Szerinte ezek a fák így megmetszett állapotban, és még utána jó ideig nem adnak kellő árnyékot, és turistacsalogató szépségük sincs. Ugyanakkor a döntést a testületnek kell meghoznia, és nem szabad a felelősséget a lakosságra hárítani.

Azt viszont üdvözölte hogy szakembereket vonnak be a döntésbe, hogy ők döntsék el, tisztán szakmai alapon, de szerinte is gondozásmentes fát kell ültetni. Tréfásan megjegyezte, hogy 3D nyomtatóval kellene nyomtatni őket, mert azok teljesen gondozásmentesek.

Kovács János azt kérte, hogy gondolják át alaposan, és hozzanak hosszú távú döntést. Szabó István meggyőződése szerint, ahogy anno egy év alatt beültették a fákat, most sem toldozgatásról kellene dönteni, hanem egységes fasort létrehozni. Úgy vélte, nincs más megoldás, mivel a fák sajnos kiöregedtek, azokat „generális módon” ki kell cserélni, és újraültetni.

Boromisza Viktornak, mint mondta, nehéz pártatlannak maradnia, hiszen részt vett a tervezési munkában. Hangsúlyozta, hogy amikor a megbízást a tervezésre megkapta a tervező, szakmai oldalról közelítettek a kérdéshez, sem hagyományokkal, sem érzelmi kérdésekkel nem terhelték a tervezés folyamatát, hanem szabad kezet adtak a tervezőknek, bár nem titkolták el, hogy Kalocsa népe számára e fasor érzelmi kérdéseket vet föl.

Képgaléria megtekintése (16 db kép)

Ezekkel szembe a szakmaiságot és észszerűséget helyezte. Példaként egy százéves, megörökölt ház említette, amelyről döntést kell hozni: jelentős karbantartást igényel, ami igen komoly ráfordítással jár, mert költség oldalról is meg kell vizsgálni mindig a kérdést. Végül a fenntartás már nem minden esetben racionális, kellő megfontolás után sokan döntenek úgy, hogy a házat elbontják és sokkal gazdaságosabban újat építenek helyette. Nem az eredeti épületet építik vissza, de úgy teszik, hogy az utcai környezetbe illeszkedjen az új. Ez fájó döntés, de föl kell vállalni, az újat pedig a mai igényeknek megfelelően, korszerű építési technológiákkal megépíteni. Itt is az a cél szerinte, hogy az érzelmi alapokat félretéve, józan ésszel átgondolva élő tömegében, arányaiban, megjelenésében esztétikus utcaképet hozzunk létre, ami hasonlít a korábbi utcaképhez.