Újabb repeta a „heti diétán” – Elhasalt a negyedéves költségvetés-módosítás

A költségvetést január 31-én fogadták el, így annak három hónaponként esedékes módosítása már így is közel egy hónapos késedelmet szenvedett, amikor a kérdést napirendre tűzte a kalocsai képviselő-testület a kedd délutáni ülésen. Legalábbis az addigiak alapján úgy tűnt. A módosítás elfogadása indokolt, ugyanis a költségvetés előirányzatinak terhére számos döntés született az eltelt időszakban, többnyire különböző pályázatok önrészéhez szükséges támogatások kapcsán, illetve önkormányzati pályázatokhoz kapcsolódó tervezési és önrészköltségek elszámolása végett, és ezeket szerepeltetni kell a költségvetésben is.

Másrészt több ingatlanvásárlás és számos vagyonértékesítés történt az utóbbi időszakban, amelyeket szintén föl kell tűntetni a pénzügyi tervekben.

Emellett több évközi kormányzati támogatás is érkezett városunkba, amelyekhez hasonló más években is történt, de az ilyen bevétel ennek ellenére sem tervezhető, így ezeket a forrásokat az esedékes költségvetés-módosítások alkalmával kell a megfelelő előirányzatok közt szerepeltetni.

Konszolidált szinten az előző évi költségvetési maradvány 95.153 ezer forint összege fedezi a tárgyévre tervezett 50.229 ezer forint összegű költségvetési hiányt, a 2016. decemberben kapott 30.367 ezer forint összegű MÁK támogatási előleg visszafizetését, továbbá a hosszú lejáratú fejlesztési hitelek tárgyévet terhelő 14.557 ezer forint összegű tőketörlesztéseit – indokol az előterjesztés részét képező hatástanulmánynak a rendelet társadalmi, gazdasági, költségvetési következményeit elemző fejezete.

Másfelől a módosítás napirendre tűzésének indoklása szerint a felülvizsgálatot a költségvetésre módosító hatású események függvényében, de legalább negyedévente szükséges elvégezni. Ez a határidő tehát április végén lejárt.

A helyszínen az előterjesztést készítő Molnár Gábor ezt a következőképpen árnyalta, bár nem a napirendi pont tárgyalásakor, hanem az ülés végén, a polgármesteri tájékoztatóhoz kapcsolódva:

Elnézést, egy szót kihagytam [az előterjesztésben] a törvény beidézéséből. Az van a törvényben, hogy „szükségszerűen, döntése szerinti időpontokban, de legalább negyedévente. Ezt Molnár úgy értelmezte az általa elmondottak alapján – és amint emlékeztetett, az eddigi gyakorlat is az volt –, hogy nem naptári időpontokhoz, tehát a költségvetés elfogadásának idejétől számított negyedév elteltével esedékes dátumra utal a törvény, hanem azt az elvárást fogalmazza meg, hogy

a rendelet felülvizsgálatára az önkormányzat által meghatározott időpontban egy-egy negyedév során, ez esetben a második negyedévben kell megtörténnie.

Így évente összesen legalább háromszor kerül rá sor, hiszen az első negyedévben magát a rendeletet alkotta meg a testület.

Miután képviselői kérdés fogalmazódott meg arra vonatkozólag, hogy a módosítás elfogadásának elmaradása milyen következményekkel járhat, azt is elmondta:

a kincstár által megküldött dokumentumok, illetve a testület által már meghozott önkormányzati határozatok szerinti módosítások élnek, lekönyveltük, teljesen szabályosan, legálisan, számla bizonylatnak minősülnek abban az eseten is, hogyha a testület nem szavazta meg, hogy ezek a döntések rendeleti formában egységesüljenek. Az osztályvezető hozzátette, amiről testületi döntés nem volt – intézményvezetői kérések, főkönyvi nyilvántartás szerint javasolt módosítások –, azokat nem könyvelik le, így „azok nem élnek”, azonban a kincstári döntések és hatályos testületi határozatok szerinti módosulások élesek a főkönyvi nyilvántartásokban, függetlenül a rendelet elfogadásától.

Hogyan történhetett ez?

Hogy a városházi matek szerint hogyan kerülhetett elutasításra a javaslat, arról már írtunk. A lényeg röviden:
Szabó Balázs (kisebb baj) és Kati László (nagyobb baj – mármint távolmaradásuk az eredményes elfogadás szempontjából) hiányzása mellett szavazott a testület, és kettejük közül Kati László borítékolhatóan az igen gombot nyomta volna meg. A szavazata annál inkább is fájóan hiányzott, mert meglepetésre

DR. ANGELI GABRIELLA IS NEMMEL SZAVAZOTT, ÍGY A FIDESZ-KDNP NÉGYESFOGAT MELLÉ ÖTÖDIKKÉNT CSATLAKOZVA ELUTASÍTOTTA A MÓDOSÍTÁS ELFOGADÁSÁT.

Szépen, sorjában

A költségvetés esedékes, a keddi testületi ülés első rendes napirendjének első pontjaként tárgyalt módosításának elfogadásáról szóló vita fölvezetésében dr. Bálint József polgármester rámutatott: a rendeletmódosítás elfogadására törvényi előírásoknak való megfelelés érdekében van szükség, és abban tartalmát tekintve a már meghozott döntések költségvetési hatása kerül átvezetésre.

A vitában először Simon Zoltán kért szót, aki visszaigazolva látta az egy hónapja általa elmondottakat, amikor a költségvetést – véleménye szerint a törvényi követelményeknek való megfelelés érdekében – alultervezettnek minősítette.

A képviselő úgy vélte, a költségvetés-módosítással voltaképp a hiányzó tételek átrakosgatása történik meg.

Furcsa és elgondolkodtató, hogy honnan hova. Általában dologi és működési célokra történik a pénz átcsoportosítása, a forrás továbbra is az ingatlaneladás és hasonló dolgok, amihez úgymond már hozzászoktunk, sajnos. Azt is fölrótta Simon, hogy az átcsoportosítás olyan helyekről történik, mint a szociális bizottság forrásai, amely civil szervezetek és szociális célú felhasználásra szolgálna.

Az előző évi költségvetési maradványának az előterjesztés által javasolt igénybevétele kapcsán arra is rámutatott, hogy

mindannyian tudjuk, hogy az előző év költségvetési maradványa az a KalocsaKOM árából maradt utolsó morzsa, amely ebben az évben el is fogy. Úgy vélte, hogy rossz szervezeti átalakításból fakadó rossz gazdálkodás, rossz döntések sorozata miatti pazarlás teszi szükségessé az ilyen módosításokat, és szerinte sok ilyen jön még. Hiányolta a jövőképet, úgy vélte, a város a túlélésre játszik, miközben „addig költik a pénzt, amíg van mit”. Simon várja a polgármester bejelentését arról, hogy az idei év finanszírozhatatlan, ugyanakkor kijelentette:

A VÁROS EGYETLEN VALAMIREVALÓ BEVÉTELI FORRÁSA AZ INGATLANELADÁSOKBÓL SZÁRMAZIK, ÁM MÁR ALIG VAN ELADHATÓ VAGYON, EMELLETT AZ ADÓEMELÉSEK, VALAMINT A BÍRSÁGOK NÖVELÉSE.

Később erre Molnár Gábor pénzügyi osztályvezető azzal reagált, hogy közölte a vagyonleltár szerinti önkormányzati vagyonelemek összértékét, elkülönítve a forgalomképes, és a nem, vagy csak korlátozottan piaclépes vagyonelemeket, milliárdos nagyságrendű vagyonról számolva be.
Simon Zoltán felszólalása után azonban Molnár Gábor a képviselőnek csak a költségvetést érintő fölvetéseire reflektált, több ponton korrigálva a Simon által elmondottakat.

A költségvetés-módosítás tartalmazza a kincstári okiratok alapján, év közben tervezendő, pótlólagos támogatásokat, eredeti előirányzatként tilos tervezni, ennek van kiadási oldala is, amire az állam adja a pénzt  – mondta az osztályvezető, példaként a kulturális illetménypótlék, szociális ágazati összevont pótlék, bérkompenzáció fedezésére szolgáló, most beépítendő tételeket említette.

Ez nem azt jelenti, hogy a költségvetés szándékosan alul lett volna tervezve e tekintetben, hanem tilos ezeket előre beépíteni. Másrészt beépítésre, átvezetésre kerültek a testület által már meghozott döntések pénzügyi következményei. A vagyonértékesítések kapcsán Molnár nem emlékezett olyan esetre, amikor azért kellett volna vagyonértékesítési előirányzatot emelni, hogy abból működési költséget, kiadást finanszírozzanak. Csak korábban nem tervezett, új fejlesztések forrásoldalának fedezésére emelkedett ez az előirányzat, azonban ezek is megalapozottak voltak a különböző vagyonértékesítési döntések alapján, amelyek esetében a vevő pályázat útján már visszaigazolta vásárlási szándékát.

A bírságok kérdésére Molnár elmondta:

A bírság a miatt került technikai okokból plusz bevételi előirányzatként beépítésre, mert a Parkgondozó Kft.-re kirótt környezetvédelmi bírság 30%-a Kalocsa várost illeti meg, amit a bevételi oldalon, bár nem kötelező, de javasolt beépíteni a költségvetésbe.

Dr. Filvig Géza azonban, elismerve a válasz tényszerűségét, a költségvetési folyamatok mögött a politika felelősségét firtatta.

Polgármester Úrnak voltak olyan stratégiai és politikai döntései, amelyekkel egy bizonyos irányba fordította a városvezetést. Ezeknek a hibás döntéseknek most nagyon súlyos anyagi kihatásai vannak – mondta Filvig, azzal kapcsolatban pedig, hogy most „könnyedén átadja a szót a hivatali apparátusnak, hogy válaszolják meg” így fogalmazott:

Nyilván, ő mit tud csinálni? Azoknak az elvárásoknak próbálnak megfelelni, azokat a feladatokat próbálják elvégezni, amelyeket Önök, városvezetési többség, illetve Ön, polgármester Úr, meghatározott. Képviselőtársam arra hívja föl a figyelmet, hogy ezek a lépések nem voltak jó lépések, és nem lehet [őket] finanszírozni. Filvig szerint tehát nem jó az irány, mert fölélik a vagyont, elfogy a pénz, és ez látszik a jelen módosításban is.
Elismerte, hogy a módosítás megalkotása törvényi követelmények miatt szükséges, ám ezt féligazságnak vélte, ugyanis a tárgyalt dokumentumban sok olyan módosítás is van, amely nem törvényi kötelezettség.

Végül Katus Attila a pénzügyi bizottságnak a módosítás elfogadását javasló álláspontját ismertette, majd a polgármester fölolvasta a költségvetés-módosítás főszámait:

2.778.292 forint költségvetési főösszeg,
2.443.239 forint költségvetési bevétel,
95.153.000 forint finanszírozási bevétel,
200.000 forint külső finanszírozási bevétel,
2.493.468 költségvetési kiadás,
244.924.000 finanszírozási kiadás,
50.229 költségvetési hiány,

A módosítás külső finanszírozási hiánytól mentes, a törvényeknek tehát megfelelt a módosítás, a testület szükséges többségének azonban nem, mert így 5 igen szavazattal 5 nem ellenében nem szavazták meg a módosítást, amit a polgármester így kommentált:

Következő alkalommal újból kell tárgyalni a költségvetési rendeletet, nem lehet függőben hagyni. Ennek egyelőre nincs következménye, ha meghatározott időpontig nem fogadja el a képviselő-testület, annak van következménye. Úgyhogy mindenkit megkérek, hogy a józan eszére hallgasson, és úgy szavazgasson!