„Szép nyári nap” –Zenés időutazás Neoton slágerekkel, pajzán humorral és a Magyarock Dalszínházával

Érthető módon az idősebb, főképp ötvenes-hatvanas generációt mozgatta meg a szabadtéri színpadon tegnap este nyolc órai kezdettel megtartott, Szép nyári nap című dalmusical előadás, de annál idősebbek és fiatalabbak is szép számmal vegyültek a nézőteret csaknem megtöltő közönség soraiba. A darab mindenestre azoknak nyújtotta a legtöbbet, akik a ’60-as, ’70-es években voltak fiatalok, hiszen a musical zenei anyaga a Neoton Família dalaira épült, amely zenekar akkor élte fénykorát.

Ehhez illeszkedően a sztori is azt a korszakot idézte meg, és ennek megfelelően az egyébként minimalista díszlet kevés tartalmi eleme is az „érett szocializmus” hétköznapi tárgyai közül került ki.

Képgaléria megtekintése (27 db kép)

Mindez nyomasztó sivárságot is jelenthetett volna, hiszen a korszakra a kádári diktatúra nyomta rá a bélyegét – amely szintén ekkor élte fénykorát –, ám ezt

A DÍSZLETET AZ ÖNFELEDT FIATALSÁG, A SZERELEM, A MINDENKORI IFJÚSÁG SZÁRNYALÓ ÉLETÖRÖME TÖLTÖTTE MEG ÉLETTEL.

A fiatalok jó kedvű hétköznapjai, szerelmi vágyai, kalandjai és konfliktusai, a férfi és nő közt feszülő, vibráló vonzalom izgalmas összetevői voltak annak az édeskés, egzotikus koktélnak, amelyet a nem kifejezetten Neoton-rajongók számára is jól ismert, az előadást könnyeddé tevő ritmusban adagolt slágerek tettek igazán behízelgővé.
Például a „Szerelmes dal” – nézzék, hallgassák meg az alábbi videón!

A SZEREPLŐK SZÁJÁBA ADOTT SZÖVEGEK ALKALMASINT VASKOS, EROTIKUS UTALÁSOKKAL ÉS PAJZÁN SZÓJÁTÉKOKKAL, HADD NE MONDJUK, ALTESTI HUMORRAL SPÉKELTÉK MEG A ROMANTIKUS FELHANGOKTÓL SEM MENTES KOMÉDIA CSELEKMÉNYFOLYAMÁT,

egy pillanatra sem engedve el a nézőket, akik váltakozva hol harsány nevetéssel, hol lúdbőrző háttal élhették át a szereplőkével együtt egy kicsit a saját ifjúságukat is.

Képgaléria megtekintése (27 db kép)

Még az akkori felnőttek világát is szerelmes ifjúságuk emlékeivel együtt láttatja a darab, miközben nemcsak a díszlet, hanem úgy a karakterek, mint különböző verbális és vizuális utalások folyamatosan ébren tartják a korszellem adta társadalmi keretet, amelyben a cselekmény játszódik.

Ezzel mintegy bizonyságát is adja az ilyesfajta nosztalgia létjogosultságának azok számára, akiknek e felől kétségei lennének – megmutatja, hogy

A FIATALSÁG ÉS A SZERELEM ÖRÖK: MINDEN KORBAN, MINDEN TÁRSADALMI VISZONYOK KÖZT AZ ÉLETÖRÖM FORRÁSA ÉS KITELJESEDÉSE,

aminek emléke az embert – úgy a darab karaktereit, mint a közönség soraiban ülőket – végigkíséri élete során, függetlenül a történelmi korszak milyenségétől.
Az alábbi videón ízelítőül kis zenei intró után egy rövid prózai jelenet látható a darabból:

A MUSICAL LENDÜLETESSÉGÉT A DALBETÉTEK ÉS A SOK HUMORRAL ÁTSZŐTT PÁRBESZÉDEK ÉS TÁNCOS JELENETEK RITMUSA ADJA MEG.

Zárásképpen hallgassuk meg még egy ilyen zenei betétet, mégpedig egy duettet: a „Bye-bye kedvesem” című dalt!