Régi adósságot törlesztünk mind a környékbelieknek, mind a távolabb lakóknak, akik közül sokan elismeréssel, saját településüket tekintve talán kicsit irigykedve néznek mindarra, ami Dunapatajon, a városiasodás lépcsőfokait nagy léptekkel járó nagyközségben és a hozzá tartozó Szelid üdülőfaluban az épített környezet, az infrastruktúra és a szolgáltatások fejlesztése területen történik. Az ide látogatók mellett a járás, más járások polgármesterei mondják: a lendületesen fejlődő nagyközségnek a kedvezőnek nem mondható településszerkezete ellenére sikerült olyan a régit őrző új arculatot teremteni, ami egyszerre jellegzetesen pataji, értékes és hagyományt őrző, ugyanakkor a megvalósítás színvonalát tekintve is mintaként szolgálhat más településeknek. A negyedik ciklusát múlt év október 12-én, kihívó nélkül kezdő Dusnoki Csabával, a statisztikák szerint a térség egyik legkevesebbet nyilatkozó polgármesterével a minap ültünk egy asztalhoz, hogy a koronavírus-járvány okozta nehézségek közepette is töretlenül folytatódó fejlesztésekről, Dunapataj jelenéről, jövőjéről beszélgessünk.
Nagyinterjú
Polgármester úr! Azt rögtön az elején leszögezhetjük, ha sajtóról, nyilvánosságról van szó, nem könnyű Önnel időpontot egyeztetni.
Vélhetően igaza van, de ez nem valami ellenérzés az újságírókkal, a nyilvánossággal szemben, hanem abból a meggyőződésemből fakad, hogy inkább az elvégzett munka, mint én beszéljek. Az azért ide tartozik, ha konkrét fejlesztésekről, azok paramétereiről, a képviselő-testület jelentősebb döntéseiről, nagyobb ünnepeinkről, rendezvényeinkről van szó, mindig fontosnak tartom, hogy arról a lakosság széles körben értesüljön. Helyben sokan ismerik azt a mondásom, amit tavalyi újraválasztásomkor is megismételtem: inkább a tettek, mint a szavak beszéljenek a településről, és nem csak a polgármester, hanem miden egyes dunapataji lakos lehet, legyen a nagyközség „diplomatája.” Azt vallom, az elvégzett munka, a kézzel fogható eredmények a legolcsóbb és leghatékonyabb települési PR és marketing. Ezzel arra akarom felhívni a figyelmet, hogy mindenki a saját portáját, az intézményt, a munkahelyét ahol dolgozik tartsa rendbe, építse, szépítse, csinosítsa a környezetét.
Örömmel tapasztalom, hogy egyre több „diplomatája” van Dunapatajnak, az önkormányzat erőfeszítései mellett a lakosság, a helyi cégek, vállalkozások is sokat tesznek településünk fejlődéséért, építéséért, szépítéséért."
Ha szükséges, az elesetteknek is segítő kezet nyújtanak, és ettől vagyunk szerintem mi patajiak egy jó, alapjában összetartó közösség.
Azt még a kritikusai is elismerik, hogy a nagyközség és az üdülőfalu látványos és nagy értékű beruházásokban is megmutatkozó sikeréhez a polgármester rátermettsége, határozottsága, következetessége, az új ötletekre való nyitottsága, nem utolsó sorban az évtizedek alatt kiépített kapcsolati tőkéje is nagyban hozzájárul. Egyesek szerint ha Dunapatajról van szó, ha kidobják az ajtón, bemegy az ablakon. Osztja ezt a véleményt?
Inkább kommentálnám, ha megengedi. Azt a visszajelzésekből érzékelem, hogy akár az országgyűlés választókerületi képviselőjével, akár a megyei, minisztériumi fejlesztési ügyekben illetékes emberekkel beszélek, az őszinteséget, a jó partneri viszonyra való törekvést, tárgyalókészséget, a helyzethez való rugalmas alkalmazkodást értékelik. Kár lenne tagadni, hogy adott esetben a kapcsolati tőkének is fontos szerepe van, lehet, ha az azonos feltételeknek sokan megfelelnek.
Mindemellett azt gondolom, ugyan egy polgármesternek sok valós vagy ráragasztott erénye, hibája lehet, de gyakorló településvezetőként nem feledkeznék meg az egyik legfontosabbról, az időbeosztásról és a felelősségről sem.
Egy olyan szerteágazó feladatkörnél, közmegbízatásnál, amelynek szinte egyszemélyi politikai és jogi felelőse a polgármester, jól be kell osztani az időt és nem lehet a felelősséget másra, a jegyzőre, intézményvezetőre, bárkire hárítani. Mégpedig ezért nem, mert a polgármesternek még személyi ügyekben is kulcsszerepe van: munkáltatója a jegyzőnek, ellenjegyzése, egyetértése nélkül nem történhet kinevezés, elbocsátás, és vezeti a testületet. Magyarul jó és rossz egyaránt az ő fejére hullik vissza, kedvező esetben az első fordulat a döntő.
Ami „ha az ajtón kidobják, az ablakon bemegy” jellemzést illeti, azt inkább dicséretként, mint elmarasztalásként élem meg. Akik ezt mondják, nyilván arra a ciklusokon átívelő „harcomra” is gondolnak, amit azért vívtam, hogy közel negyed század után Dunapataj is részesüljön a törvényben rögzített fejlesztési forrásokból, amelyekből mások nagyon is érthető, de szerintem nem korrekten összezáró, kicsinyeskedő döntéseik miatt kizárták azt a Dunapatajt, amely éveken át például a saját településükön élőknek is komoly közszolgáltatásokat, nyaralóhelyet biztosított. A dunapatajiak nem azért választottak polgármesternek, hogy parádézzak, a funkcióban sütkérezzek, hanem ha kell, kiálljak a saját községem érdekében. Konfliktus esetén merjek konfrontálódni azokkal, akik esetleg keresztbe tesznek a jogos kérésüknek. Sajnálatosnak tartom, hogy amiről beszélek, a TEIT-be való bekerülésünk minden törekvésem ellenére nem a jó szomszédi, jó partneri viszonyon, hanem a törvénynek magasabb fórumokon keresztül való érvényesítésén múlott. Más településekkel ellentétben az RHK-tól még mindig nem kapunk támogatást, tehát van még mit tenni ezen a területen.
Azt Dunapataj polgármestereként nehéz lenne elfelejtenem, hogy ez idő alatt a településünk jelentős fejlesztési forrástól esett el. Ám ez már a múlt, lépjünk tovább, legyünk a korábbinál jobb partnerei egymásnak mi itt, a kalocsai járásba tartozó, sok kérdésben egymásra utalt települések és polgármesterek.”
Azt vallom, ne egymás kárára, ne egymásra rászervezve, hanem egyeztetve, egymást segítve, hol egyik, hol a másik javára való lemondással, jó szomszédokként haladjunk előre. Mindez kellő intelligenciával, megértéssel, a másikra való odafigyeléssel biztosan lehetséges. Én partner szeretnék lenni ebben.
Aki nem járja a nagy átmenő forgalommal rendelkező Dunapataj utcáit, elég ha rákattint a nagyközség honlapján kötelezően megjelenő pályázati leírásokra és látja: szinte se szeri, se száma a már befejezett és a folyamatban lévő beruházásoknak. Ezekről mit érdemes tudni?
Szinte nincs olyan szegmense a fejlesztési forrásoknak, amelyből nem lenne már megvalósult, vagy folyamatban lévő a településünkön. Már csak azért sem, mert Dunapatajnak szerves részét képezi a megye turisztikai vonzerejének sodrába tartozó, országos ismertségű Szelidi-tó, Dunapataj-Szelid üdülőfalu, amelynek fejlődése a nagyközséghez hasonló lendületet vett. Ez utóbbinál azért elmondom: ahol arra panaszkodnak, hogy mekkora zöldterületeket kell rendbe tartani, jöjjenek el hozzánk, és meglátják, mi a nagy, és még ott van a Szelidre vezető, több kilométeres kerékpárút melletti zöldterület. Ez nagy és folyamatos erőfeszítést kíván a község üzemeltetésében résztvevő dolgozóktól, amelyért ezúton is kifejezem a köszönetem.
Inkább csak példálózó, mint felsorolás jelleggel: múlt évben befejeződött a Hartával közös szennyvíz-fejlesztési projekt. Mintegy 150 millió forint, részben saját forrásból elkezdődött a belterületi utak korszerűsítése, amelynek második üteme június közepétől, mintegy 120 milliós összeg ráfordításával folytatódik. Múlt évben adtuk át az új bölcsődénket. Szelid üdülőfaluban felújítottuk a belterületi főutat, megtörtént az oda vezető és az azon belüli, megvilágított kerékpárút, valamint a tó-part fejlesztése. Ugyancsak Szeliden befejeződött a járvány miatt még az ünnepélyes átadásra váró, a turisztikai vonzerőt erősítő vízparti turisztikai központ, fogadóépület kivitelezése, benne a járás első, de a megyében is ritkaságszámba menő fedett nézőterű színpaddal. Részben a szennyvíz- csatorna kiépítése miatt megújult a nagyközségen átmenő 51-es számú főút. Ez mind betonba és építőanyagba öntött fejlesztés, de ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Dunapataj nagyközségben hagyományosan magas az oktatás és a kulturális élet színvonala, jó az egyesületi - és sportélet.
Útfejlesztések. Ezzel bizony rosszul áll a járás szinte valamennyi települése, de itt ahogy látni és hallani, idén valamennyi belterületi út megújul. Mi a titka ennek?
Június közepe tájékán, ahogy ide tud érni a vállalkozó, folytatódnak az útkorszerűsítési munkálatok, legyen szó melegaszfaltos, vagy martaszfaltos utakról. A martaszafalt azt jelenti, hogy a meglévő útra egy 10 centiméter vastag martaszfalt-réteg kerül. Ennek történik meg most a beitatása, felületzárása, ami a kis pólusokat kitömíti, ugyanis a martaszfalt nem egy egységes anyag, kisebb-nagyobb szemcsék vannak benne. Hogy ne szivárogjon be a víz, ezeket felületzárással látjuk el. Ez egy lakóövezeti útnak teljesen megfelel, mert ott nincs olyan nagy terhelést jelentő járműforgalom, ami tönkretenné. A településszerkezetből adódóan vannak olyan útjaink, ahol négy-öt ház van összesen, oda ez a megoldás tökéletesen megfelel. A gyűjtőútjaink pedig melegaszfaltosak, ezek a nagy terhelést is bírják. Mindez most folytatódik, és az idei év végére talán elmondhatjuk: két év alatt az összes utunkat megújítottuk. Ha egy-egy rövid szakasz esetleg elmaradna, a munkát majd ott is elvégezzük.
A martaszfalt sokkal olcsóbb, mint a meleg, utóbbinak csupán egyharmada-egynegyede. Ez azért is lényeges, mert annyi pénzünk nincs, hogy az összesen 27 kilométer belterületi utat, és ebben Szelid üdülőfalu úthálózata nincs benne, a drágább melegaszfaltos úttal lássuk el.
Az útfejlesztéseket évek alatt úgy raktuk össze, hogy a kiemelt útvonalak, gyűjtő-utak, a közintézményekhez vezető utak melegaszfaltos, míg a többi településrész, utca martaszfaltos úton legyen megközelíthető. A tavalyi 150 milliós útfejlesztés után most közel hasonló nagyságrendű összeget fordítunk útfejlesztésre Ennek a részét képezi most a Szelidre vezető út, illetve a Húsfoka, Bodzás üdülőterületi utak martaszfaltos fejlesztése. Pályázati források híján is fontosnak tartjuk az utak állapotának folyamatos javítását, ezért ezek a fejlesztések saját forrásból is történnek.
A járásban talán Dunapatajon változott legnagyobbat a településkép. A középületek kivétel nélkül megújultak, egyre jobbak az utak, de a vállalkozások ingatlanjait, a magánházakat is jelentős mértékben korszerűsítik. A térségben itt épül a legtöbb új épület. Mit a tapasztalat, nő a település vonzereje?
Ha mindenki pozitív dolgokat tesz, ha nem csak az önkormányzat, de a privát szféra is rendben tartja az ingatlanjait, költ a házára, hogy az igényes legyen, akkor a település már vonzó, akkor ott már azt mondják, milyen jó itt, milyen jól néz ki, ide érdemes eljönni. Sok még a tennivaló, de kétségtelen, hogy akik mondjuk Debrecenből, Szegedről, vagy nagyon sokan Kecskemétről jönnek Szelidre nyaralni, horgászni, és bejárnak a nagyközségbe, azok mondják: szép a település, jó idejönni. Szerencsére egyre inkább ez uralja a rólunk szóló közbeszédet, ez a hírünk erősödik a közösségi médiában, az elektronikus felüeteken, az írott sajtóban, pedig csak a legszükségesebbeket költjük erre.
Arra építünk, helyettünk a munkánk eredményei beszéljenek, azok vigyék, terjesszék a jó hírünket. Azt az ide költözők arányában látjuk, hogy sokan vesznek Dunapatajon ingatlant.”
Ez egy nagyon halvány, nem hangsúlyozott mondat: ott tartunk Patajon, még csak kórházba kerül az idős ember, már akkor óvatosan mondják, ha esetleg eladó lesz a ház, szóljatok! Ettől jobban aligha tudnám érzékeltetni, hogy nem az elvándorlás, hanem annak az ellenkezője jellemző Dunapatajon. Emellett a nagyközség lélekszáma is lassú növekedést mutat, ami úgy 5-10-el több újszülöttet jelent évente, mint a korábbi esztendőkben. Ám a mai világban ez is eredmény, ennek is örülünk.
Gondolom nem csak az épített környezet miatt gondolkodnak így az itt otthonra lelő, vagy itt otthont kereső emberek?
Tény, hogy egyébként is van most egy felpörgött ingatlanpiac, amit generál a CSOK, a fejlesztéseknek köszönhetően a Szelidi-tó, az üdülőfalu iránti érdeklődés. Azonban Pataj infrastrukturális ellátottsága mellett ne feledkezzünk meg a humánszolgáltatások színvonaláról sem. Ugyan Kalocsa csak 13 kilométer távolságra van, arról számolhatok be, hogy van négy orvosunk, két házi, egy gyerekorvos, egy fogorvos. Helyben van foglalkozás-egészségügyi orvosunk. Gyógyszertárunk, védőnői hálózatunk, családsegítő szolgálatunk, gyermekjóléti szolgálatunk. Bölcsődénk, óvodánk, jó iskolánk, évfolyamonként több osztállyal. Olyan intézményhálózatunk, kommunális cégünk, ami már inkább egy városra, mint egy nagyközségre jellemző. Több olyan boltunk, üzletünk, benzinkutunk, bankunk, bank automatánk van, amelyek közül számos 14-16-24 órás nyitva tartással működik. Közkedvelt éttermeinket is ide sorolhatom, mint ahogy a Bakod-pusztai idegenforgalmi centrumot is, amely szintén Dunapatajhoz tartozik.
Talán nem túlzás, ha azt mondom, gyakorlatilag minden olyan szolgáltatást tudunk biztosítani az itt élőknek és az ide érkezőknek, amit egy kisváros tud, de talán barátságosabb környezetben, parkolási gondok nélkül, és sokkal közvetlenebbül.”
És még nem beszéltem arról, hogy több száz négyzetméteres, fedett, oldalról sem nyitott, télen-nyáron kulturált vásárlási körülményeket biztosító piaccsarnokunk van, ami egyedülálló a járásban. Tehát minden olyan infrastrukturális és intézményi szolgáltatás, háttér, rendelkezésre áll, ami szükséges a települési jó életérzéshez, a jó komfortérzethez. Ha helyben meg tudom kapni, amire szükségem van, helyben olyan szolgáltatásokat tudok igénybe venni, ami pozitívan befolyásolja a mindennapi életem, akkor az tapasztalataink szerint nem az elvándorláshoz vezet.
A sor persze itt még nem ér végét, hiszen van egy korrekt konyhánk, ami kiszolgálja nem csak a gyermekétkeztetést, nem csak az idősek étkeztetését, hanem gyakorlatilag a lakosságot is, és még rendezvényeket is vállal.”
Vannak olyan közösségi helyiségeink, ahol családi rendezvényeket lehet tartani. Ehhez teljes körűen tudjuk biztosítani az infrastrukturális hátteret. Nem kell elmenni Soltra vagy Kalocsára, hanem mindez Dunapatajon, helyben igénybe vehető. Vannak olyan vállalkozóink, mint például a Kollár Gyula vezette Tanya Bisztró, ami egy újabb színfoltja, vonzereje a településnek.
Újra divatba jött, hogy kiugrunk Patajra ebédelni, vacsorázni, egy jó pacalt enni, vagy Szeliden szórakozni. Nem csak az étel megfelelő, hanem maga a kiszolgálás is, ami szintén komoly vonzereje lehet a településnek. Szerencsére más területeken is olyan lokálpatrióta vállalkozókkal vagyunk körbe véve, aki az igényességüket is a szolgáltatás mellé teszik; hozzánk gyere, mert itt minden körülményt biztosítunk ahhoz, hogy jól érezd magad a vendégeiddel.”Ez nem csak komoly megtartóképességet jelent a falunak, hanem folyamatosan az érdeklődés homlokterébe állítja; érdemes elmenni Patajra, ahol van egy turisztikai pont, ahol a szabadidőt tényleg jól el lehet tölteni. Ráadásul egyre inkább, akár a kerékpárút-hálózatot, horgászatot, vadászatot, gyermektáborozást, lovas programot nézem, hiszen ne felejtsük el, Szelid mellett a Bakod-pusztai idegenforgalmi centrum a másik turisztikai szegmense a településnek.
Szelid a szezonalitása miatt is nagy kihívás, de természetesen fontos része a településfejlesztésnek. Dunapataj 333 milliós TOP pályázati forrást kapott a Szelidi-tó fejlesztésére, ami nagyon meglátszik, különösen, ha a 15 évvel ezelőtti állapotokat nézzük. Nem összehasonlítva más hasonló adottságú üdülőhelyekkel, de állítom: a mi üdülőfalunk infrastruktúrája, adottságai jobbak, a vendégeink szerint is vonzóbbak, mint másutt, ami a járvány lecsengése után remélem a látogatók számában is megmutatkozik majd.
Június közepétől a COVID 19 vírus miatt feltett lakat lekerül az új turisztikai fogadóépületről. A büfét vállalkozás, az épületet az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő településgazdálkodási intézmény üzemelteti.
Ha már említette az egész világot megrázó vírust. A járvány miatti központi elvonások, helyi többlet kiadások, a kevesebb adóbevétel mennyire érinti Dunapataj idei költségvetését?
Még mielőtt a konkrét kérdésre válaszolok, fontosnak tartom elmondani: a járásban Dunapataj különített el először 5 millió forintot a vírus elleni védekezésre, de ezt semmilyen fórumon nem hangoztattuk. A veszélyhelyzetet 12 -én rendelték el, mi minden központi intézkedés nélkül már 11-én elkülönítettük az 5 millió forintot. Nem reklámoztuk, nem az volt a lényeg, hogy az emberek erről olvassanak, hanem hogy minden zökkenőmentesen működjön. Természetesen a dunapataji vállalkozók is oda tették magukat, de egyetlen egy nem kérte, hogy ezt a nagyobb nyilvánosság is megismerje. Nem ez volt a lényeg, hanem hogy akinek szüksége van a segítségre, ahhoz időben odajusson. Úgy gondolom, ahová kellett, oda eljutott, a község összetartó ereje a bajban is megmutatkozott.
A COVID 19 miatt elvett gépjárműadó 10 millió forint bevételkiesést jelent Dunapatajnak. Ha a beruházásokat is hozzá számolom a költségvetéshez, akkor ez a büdzsé 1 százalék alatti része. Ha csak a működésre fordítható sarokszámát vizsgálom, akkor is a költségvetés mintegy 2 százalékáról beszélek, gépjárműadó-elvonás címen.
A mérleg majd a többi adónemtől is függ, illetve attól, hogy azokból mennyi folyik be. Az idegenforgalmi adó Dunapatajnak éves viszonylatban 5 millió forint bevételt jelent. Ez a költségvetésünket közvetlenül érinti. Közvetett kiesés mutatkozhat még a gyermekétkeztetés területén, mert az iskolások, óvodások, bölcsődések nem a korábbi számban vették igénybe a biztosított gyermekfelügyelet, illetve az ezzel járó étkezést. Ugyan megtakarítás jelentkezik az étkezési nyersanyag területén, ugyanakkor a bér és egyéb költségek fennmaradtak. Ezen a területen pontos számot még nehéz lenne mondani, de itt inkább mínusszal számolunk.
Dunapatajon azt tudjuk mondani: ami biztos, az a gépjárműadó, idegenforgalmi adókiesés, és az említett gyermekétkeztetés területén mutatkozó hiány. A házi segítségnyújtás, szociális étkeztetés maradt, sőt, ott még egy picit több is lehet a bevétel, mert a szolgáltatást a 65 év feletti korosztályból többen vették igénybe.
Leginkább Szelid esetében látom azt a problémát, hogy a strand megnyitásának bizonytalan időpontja, és hogy milyen korlátozások mellett működhet, egyelőre kalkulálhatatlanná teszi a bevétel tervezését. Ha a strandnál létszám, vagy egyéb korlátot írnak elő, akkor a bevételkiesés biztos. Csak emlékeztetőül: egy felnőtt egész napos belépőjegy ára 1000 forint, a gyermeké 600 forint, amiért immár az egész felfejlesztett infrastruktúra igénybe vehető.
Most úgy látom, a nagyközség költségvetése 10-30 millió forint közötti kiesést szenvedhet el a bevételi oldalon. Ha nem lesznek korlátozások a strandszezon indulásakor, akkor a hiány a 10 millió irányába mozdul el.
A szálláshelyeink kiadásánál is úgy további 5-10 millió forint közötti bevételkieséssel számolunk, hiszen korábban májusban, júniusban már a jelenleginél sokkal többen foglaltak, a foglalások legalább 90 százalékon álltak. Most igazából foglalás sincs, mert senki nem tudja, ki, mikor, milyen feltételekkel veheti igénybe az egyébként jó színvonalú szálláshelyeket.
Szelid esetében tehát azt látjuk, hogy a korlátozások függvényében vélhetően úgy 30-50 millió forintos veszteséget fogunk elszenvedni, és ez még a kedvezőbb forgatókönyv.”Abban bízom, a járvány miatt az érdeklődés a belföldi turizmus, így Szelid felé is fordul. Rengeteg pénzt, energiát beletettünk a fejlesztésbe. Meg kell nézni a strandunkat, ha bármelyik balatoni strandra elmegyünk, nem biztos, hogy különb szolgáltatást kapunk, ráadásul nem ilyen vendégbarát áron.
Ha a Duna-menti Fejlesztési Térség úgy beindul, mind a Dunán-túli, és a Szelidi - tót magáénak vallja, akkor adott a lehetőség, amit Dunapataj polgármestereként nagyon szeretnék elérni: a Szelidi-tó Bács-Kiskun megye Kis-Balatonja legyen.
Mi a fejlesztés további iránya? A fejlődés ütemét látva sokan azt találgatják, Dunapataj nagyközségből mikor lesz város? Szerepel ez a tervek között?
A fejlesztések további irányát illetően egyetértés van a testületben: orvosi rendelő korszerűsítése, orvosi eszközök beszerzése. Folytatódnak az útfelújítások, továbbá minél több közterület-fenntartó gép beszerzése történjen meg – egyelőre ezek a legfontosabb célterületek.
Talán nagyképűen hangzik, de azt vallom: inkább tartozzon Dunapataj az első 10 nagyközségbe, mint az utolsó nyolc városba. Nekem sokkal jobb érzés, amikor azt írom alá, hogy nagyközség polgármestere, mely címnek, funkciónak mindenben meg tudunk felelni, mintha ha azt írnám alá, hogy a város polgármestere, de lehet, hogy a városi léthez sok minden hiányozna még.
Ez lelkileg is kényelmetlen volna, de ha mások kívülről így látják, a nagyközség valamennyi lakója nevében mondhatom, örömmel tölt el bennünket a felvetés.