Már szinte unalmas évről-évre ugyanazt írni erről a buliról, de ez az igazság: egyre több, egyre jobb, a tömeg is egyre nagyobb, de a baráti, családias hangulat maradt. A foktői Pirates Family MC már jó néhány éve a Szelidi-tónál, az Árnyas Kempingben megtartott gyülekezője mára már nem egy motoros találkozó, hanem a hazai rock-élet egyik legrangosabb rendezvénysorozatává nőtte ki magát, amelyen minden napra jut egy-kettő a legnevesebb zenekarok közül, mellé pedig jó érzékkel kiválasztott, ma még kevésbé neves, de kiemelkedő színvonalú együttesek is bemutatkozhatnak itt, az ország minden részéről és külföldről is szép számmal érkezett közönségnek. A határon túlról nem csak magyarlakta vidékekről jöttek motorosok a találkozóra, hanem német, sőt nagybrit rendszámú járgányokat is láttunk.
A foktői kalózok szelidi találkozójáról már jó pár éve tudósítunk.
Az idei bulit idejében Olvasóink figyelmébe is ajánlottuk, az első tapasztalatainkról pedig egy külön cikkben is írtunk.
MOST, A HÁROMNAPOS RENDEZVÉNY LEZÁRULTA UTÁN BÁTRAN KIJELENTHETJÜK, HOGY VIDÉKI MOTOROS TALÁLKOZÓBÓL IMMÁR FESZTIVÁLLÁ AVANZSÁLT A RENDEZVÉNY.
Mi legalábbis így láttuk, még ha a hivatalos minősítés megszerzését egyelőre nem is lépték meg a szervezők.
Mindenesetre idén azt tapasztaltuk, hogy már a Family Étterem és az Éden Disco közti parkolót is birtokba vette egy különítmény, ott önálló kis sátorvárost építettek ki, ahol valamivel nyugisabb környezetben pihenhetik ki a napi fáradalmakat, miközben kiadó szálláshelyet alig lehet találni a parton, mivel azokat már jó előre lekötik.
Miután évről-évre egyre több érdeklődőt vonz a valóban színvonalas programfolyam, a szervezőknek most már komoly fejtörést okozhat, hogy a jövőben hogyan tudják tovább bővíteni, fejleszteni az önmagát már jócskán kinőtt rendezvényüket.
Talán: Hivatalos fesztiváli rang? Külsős helyszínen elhelyezett sátortábor? Wi-Fi?
EGY BIZTOS: DISCO-SÁTOR EGYELŐRE NEM LESZ.
Aki a hetijegyet megvette, körülbelül három disco belépő áráért (egy híján) tucatnyi remek koncertet láthatott-hallhatott, és a hasonló léptékű fesztiválok árfekvéséhez mérten kifejezetten baráti, lényegében kocsmai áron ehetett-ihatott helyben – ha volt türelme kivárni a sort, mivel anélkül már csütörtökön sem mindig sikerült hozzájutni az augusztus végén szokatlan hőségben életmentő nedűhöz (jellemzően sörhöz).
Erre nagyobb esély a koncertek alatt volt, akkor ugyanis a színpad köré gyűlt a tömeg nagyja. Érthető, hiszen a már évek óta bevált, nagyon jó hangosítás és látványos fénytechnika mellett hallgathatott a közönség igazán színvonalas koncerteket.
Csütörtökön, az Ismerős Arcok volt a fő műsorszám, a pénteki nap húzóneve Ganxta Zolee és a Kartel volt, szombaton a Tankcsapda lépett színpadra hatalmas érdeklődés mellett. Rajtuk kívül az utánpótlással is találkozhatott a rockrajongó közönség.
A zenei kínálatról külön cikkben is írunk hamarosan, videókkal és fotógalériával illusztrálva.
A találkozóhoz kapcsolódik a rendkívüli látványosságszámba menő motoros felvonulás, amelyen ezres nagyságrendben csatlakoznak az esetenként kiállításra való motorokkal, háromkerekűkkel.
A fölvonuló motorosok célállomása az Aldi parkolója volt, ahol – már hagyományos programelemként – Erdei Balázs, alias Balu és barátai a motoros-akrobatika fogásaiból tartottak bemutatót, úgynevezett streetfighter show-t.
Erre a programpontra minden évben szombat koradélután kerül sor. Idén valamivel két óra előtt indult a konvoj Szelidről, rendőri felvezetéssel, majd négy órától már újra a tóparton folytatódtak a programok.
Túl a látványos show-műsoron ez az program kiváló lehetőséget teremt, hogy egy rakáson csodáljuk meg a tömérdek szebbnél-szebb – és az alkalomra tekintettel nyilván kellőképp kicsinosított – motorcsodát. Ehhez ráadásul el sem kell hagyni Kalocsát!
Nekünk idén ez a tűzpiros, egyedi kivitelű, épített modell jött be leginkább, bár vele még Szeliden találkoztunk:
Tulajdonosától megtudtuk, ez a csudamasina két éve készült, és Ford motor hajtja. Külön felhívjuk a figyelmet a négy kipufogó különleges kialakítására!
Aki hétköznapi, szürke figurákat szeretne látni, az ne jöjjön ide!
Bár a jellemző színek, alapvetően a fekete, mellé kiegészítőnek a fehér és a vörös kissé egyszínűvé teszi a motorosok közösségét, de ebben a szubkultúrában mégis hatalmas respektje van az egyediségnek, a különbözésnek. Ezt számos módon – az egyedi motorok és az iparművészi kivitelű, díszes kézműves bőrdzsekik, nadrágok, kitűzők, felvarrók és egyéb kiegészítők mellett – testékszerekkel, különleges tetoválásokkal is kifejezik a közösség tagjai.
Az előbbiek széles választékát a tábor területén portékáikat kínáló árusoktól is beszerezhettük, az utóbbiak közt pedig művészi alkotásszámba menő tetkókat is lehet találni, és jó párról fotót is gyűjtöttünk – természetesen viselőik engedélyével.
Gyűjteményünk megér egy külön cikket, amivel hamarosan jelentkezünk!
A fesztiválhelyszínen – mi már megelőlegezzük ezt a minősítést – a koncertek kezdetéig, és azok között szórakoztató látványosságként különböző vetélkedőket tartottak, a kifejezetten motoros számok – például motoros lassúsági vetélkedő és motorszépségverseny – kivételével minden komolyság nélkül.
Ebben a komolytalanságban mind közül kiemelkedik a sörpörgő, avagy a „szalki fetrengős”. Ez annyira mókás, és akár a kertünkben is gyakorolható játék, hogy külön Napi Gyors cikkben részletesebben is megismertetjük vele Olvasóinkat!
Hogy az utolsó pillanatig csuda jó hangulatban szórakoztak a népek, azt a Forró Rágógumi által adott záró koncerten készült, alábbi videón is láthatjuk.
Ennyi vidám embert egy helyen régen láttunk.
Szerintem, ha tehetik, jövőre is itt lesznek!
(… és hozzák a cimborákat is…)