Tegnapra virradó éjjel a tizenhat halálos áldozat mellett számos sérülést követelő autóbusz-balesetet szenvedtek franciaországi sítáborozásból hazatérő magyar diákok Velence és Verona között. Városunkban reggel tízórai kezdettel engesztelő szentmisét mutatott be a baleset áldozatiért Fülöp Ernő Kalocsa-belvárosi plébános, együttérzést nyilvánítva a fölmérhetetlen veszteségeket szenvedő hozzátartozók felé.
Fülöp Ernő a kalocsai Nagyboldogasszony Főszékesegyházban bemutatott szentmisén az áldozatok hozzátartozóinak vesztesége érzékeltetésére idézte a kalocsai temetőben is föllelhető, gyermekek sírján megjelenő sírfeliratot:
„Kinek gyermekét nem födi sírhalom, nem tudja mi az igazi fájdalom!”
A plébános továbbá fölidézte, hogy ilyen súlyos tragédiák után sokszor róják föl Istennek, hogy miért engedte ezt. Az ember a világban található rosszért, tragédiákért Őt okolja, pedig gyakran nyilvánvalóan maga az ember, az emberi gyarlóság, haszonvágy a hibás a bennünket ért bajokért. Mi lenne, ha az Isten állna elénk, és kérdezné, „miért hagytátok ezt? Miért hagytátok elszennyezni a vizeket, a talajt, a levegőt? Én rátok bíztam a Földet”?!
Végül az együttérzés és részvét hangján szólt Fülöp Ernő, és erre bíztatta a híveket is. Arra kérte a megjelenteket, hogy
szakítsanak időt a nap folyamán az elcsöndesedésre, a világ zajának elcsitítására magunk körül, és imával, engesztelő fölajánlásokkal, böjttel, jócslekedetekkel kérjünk a szenvedőknek enyhülést!