Ma végleg bezár Kalocsa emblematikus, Magyar Örökség Díjjal kitüntetett kézműipari üzeme, amely 1971. óta népszerűsítette a kalocsai folklór motívumokat, és más, művészi kivitelű egyedi darabokkal is jelen voltak a dísztárgyak, emléktárgyak, étkészletek piacán, sőt, különböző innovációkkal, például kályhacsempe garnitúrákkal is színesítették a termékskálát. Minden igyekezetük ellenére a cég annyi adósságot halmozott föl, hogy nem tudja folytatni a működését. Az épületet eladják, a porcelánfestő hagyományait továbbvivő szakmai befektető jelentkezésére csekély az esély – derül ki a Világgazdaság cikkéből. Ezzel kapcsolatban korábban dr. Bagó Zoltán, Kalocsa város polgármestere már a későbbi hasznosítási elképzelsekről is szólt.
A Kalocsai Porcelán Manufaktúra végleg bezár, az üzem működése február végén megszűnik – írja a Bónusz Press közösségi médiás bejegyzésére hivatkozva a Világgazdaság.hu cikke, amely az egyik utolsó nagymúltú hazai porcelánfestő üzemként hivatkozik a kalocsai manufaktúrára, amelynek bezárása után már csak a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. marad talpon az egykor híres hazai porcelánüzemek közül.
A kalocsai üzem történetét fölidézve megírják:
A manufaktúra 1971. óta foglalkozott magas minőségű, kézi festésű porcelántermékek készítésével, és 1994-ben privatizálták. Azóta a festés mellett öntési eljárással saját maguk is állítottak elő porcelánt. Jelenleg már csak öten dolgoznak az üzemben, köztük olyan alkalmazott is, akinek fiatal korától kezdve ez volt az első munkahelye, de csak február végéig – elbocsátásukkal a térségben egy Kalocsa ismertségének növelésében is jelentős szerepet játszó szakma is eltűnik.
A cikk a cég korábbi ügyvezetőjére hivatkozva évek óta tartó anyagi nehézségekről ír, s bár a vezetés folyamatosan próbálkozott különböző megoldásokkal, igyekeztek több lábon állni, a Kalocsai Porcelán Kft. jelentős tartozást halmozott fel, ami a bezáráshoz vezetett.
A bezárás okai
A Bónusz Press szerint a bezárás oka talán az, hogy nem volt meg az állandó magyarországi piaca a termékeiknek, esetleg a külföldi sem, bár a posztjukban megjegyzik, hogy a japánoknak és a kínaiaknak is tetszenek a motívumaink, a menedzsment 2017-ben egy pályázatot is elnyert és lebonyolított a kalocsai porcelán külföldi piacokon való megismertetésére és népszerűsítésére, és rendszeresen érkeztek turistacsoportok is ide, üzemlátogatásra.
A turisták említése kapcsán itt megjegyezzük: hiába épül nagyszabású beruházás keretében az érsekség mindent megváltó turistacsapdája a város történelmi magjában, ha abba egyre inkább csak a vallási turisták, zarándokok sétálnak bele – a turisták gyakorlatilag évtizedekre eltüntek a városból, visszacsábításuk nehéz feladat lesz.
A korábbi ügyvezető szerint csoda, hogy eddig…
A Világgazdaság fentebb hivatkozott cikke meszólaltatja a társaság volt ügyvezetőjét, Szentesi Ágnest is, aki 1984-től évtizedeken át vezette a céget. A volt ügyvezető úgy fogalmazott, hogy csoda, hogy a nehéz gazdasági körülmények között 2024-ig folyamatosan működni tudott az üzem.
Fölidézte: a 90-es években eladták a kereskedelmi cégeket, amelyek népművészeti termékeket árusítottak, és később, a válság idején az amerikai bérmunka is megszűnt, amellyel a téli időszakot áthidalták. A vezetés mindent megtett, hogy több lábon álljon, és az új termékek és stílusok bevezetése segített egy ideig, de a probléma az volt, hogy a kisvállalkozások nem kaptak megfelelő támogatást.
A volt ügyvezető szerint a porcelángyártás bevezetése segített volna még tovább, de a kis szakmai stáb és a nehéz gazdasági környezet miatt nem tudtak elég versenyképesek lenni. Szentesi Ágnes a jövőre vonatkozóan reménykedik abban, hogy az üzemet egy olyan cég veszi át, amely képes talpra állítani a nagy múltú porcelánfestő manufaktúrát.
A hírek szerint azonban a Kalocsai Porcelán Kft. már jelentős tartozást halmozott fel, ami nem ad túl sok okot a bizakodásra – írja a portál, amelynek értesülései szerint a budapesti tulajdonos értékesíteni kívánja az épületet, ahol a mintabolt is található, amelyben még ma beszerezhetjük vadászmintás, a pillangós,vagy a kalocsai motvumokkal ékített dísztárgyakat.
Mi lesz veled, „Kultúr Maki”?
Az autóbusz-pályaudvarral szemben álló, eredetileg az Ipartestület székházaként használt épület az üzemmé alakítását megelőzően a Makarenkó Művelődési Háznak („Maki”, „Kultúr Maki”), későbbi nevén Petőfi Sándor Művelődési Háznak adott helyet.
Ez az utóbbi hasznosítási forma térhet vissza némileg, ha megvalósulnak dr. Bagó Zoltán erre vonatkozó elképzelései, amelyekről január 23-án a Városháza kis házasságkötő termében, Bolvári Ferdinánd önkormányzati képviselő választókerületi lakossági fórumán beszélt a polgármester, válaszolva egy az épület siralmas állagát, leromlott külső megjelenését kifogásoló észrevételre.
A polgármester már akkor arról beszélt, hogy a porcelánfestő tulajdonosa csődbe ment, árulja az épületet. Bagó Zoltán azokban a napokban tervezett találkozót egy lehetséges új befektetővel. Valószínűsítete, hogy a befektető együttműködik majd a várossal, és abbéli bizodalmának adott hangot, hogy az épületet eredeti állapotának megfelelően állítják helyre.
Ez esetben a kalocsai hagyományőrzők és a néptánc együttesek is birtokba vehetnék az épületet, színpaddal együtt. Az akkor elmondottak szerint ezzel kapcsolatban Bagó Zoltán napokon belül választ várt a partnertől, de az esetleges befektetőről az óta nem kaptunk újabb hírt.
A tegnapi, csütörtöki testületi ülés után azonban a polgármester – amint arra a költségvetés vitája kapcsán utalt – a fővárosba utazott, ahol potenciális befektetőkkel, talán épp a Porcelánmanufaktúra lehetséges vevőjével tárgyalt, azonban további részleteket nem közölt.