Negyvenhárom gyermeket támogat idén a Kék Madár – Öthónapos és tizenhárom éves is van a kedvezményezettek közt

Amint Asperján Istvánné a bábelőadás előtti, rövid bevezetőjében elmondta, idén 46 pályázat érkezett a Kék Madár Alapítványhoz, melyek közül hármat kellett elutasítaniuk a támogatás kritériumrendszere szerint, így

43 BETEG GYERMEK CSALÁDJA KAPHAT TÁMOGATÁST EBBEN AZ ÉVBEN A KÉK MADÁR FESZTIVÁL JÓVOLTÁBÓL.

Ők a támogatást később, postai úton kapják majd meg. Hogy pontosan mekkora összeget, az a teljes elszámolás után lesz bizonyosan tudható, de bíztató jel, hogy a Beszélgetős muzsika című, kötetlen program során portálunknak elégedetten nyilatkozott az első két nap látogatottságáról a fesztiváligazgató, Lakatos György.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

A pályázat eredményhirdetése után a veszprémi Kabóca Bábszínház előadása szórakoztatta a kicsiket és nagyokat, amely produkciónak annyiban kalocsai vonatkozása is volt, hogy a színház művészeti titkára a kalocsai származású Jakab Tekla, aki az előadás itteni bemutatásának fő szervezője volt.

Több éves szervezést igényelt az előadás

Jakab Tekla a bemutató után a KALOhíreknek elmondta, hogy pár éve Veszprémben találkozott Lakatos Györggyel, aki megtudván, hogy ő ennek a bábszínháznak művészeti titkára, azonnal meghívta őket a Kék Madár Fesztiválra.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

Itteni fellépésük megszervezése azonban nem volt egyszerű feladat, ugyanis a Kabóca Bábszínháznak is épp ilyenkor, nyár elején van a saját fesztiválja, ami nagyon leköti idejüket és erőiket egyaránt. Így több éven keresztül keresték az alkalmas időpontot, amit erre az évre sikerült összeegyeztetni.

Jakab Teklától azt is megtudtuk, hogy az előadás különlegessége, hogy szinte az összes bábszínházi technikát fölvonultatja, hiszen pálcás báb, kesztyűs báb, fejbáb. díszletbáb és hátul mozgatós báb is szerepel az előadás különböző jeleneteiben.

Fölcserélődő szerepek

További érdekesség, hogy dramaturgiai szempontból különleges a felállás, hiszen a farkas gonosz, félelmetes bestiaként szokott megjelenni a mesékben, míg a ravaszdi róka általában annak példaképe, hogy ha nem megy erővel, akkor ésszel kell cselekedni, a szörnyeteggel szemben csellel lehet eredményt elérni.

Itt azonban szegény farkas folyamatosan pórul jár, a róka pedig sportot űz abból, hogy lóvá teszi, ami miatt végül már amaz válik a pozitív hőssé, vele éreznek együtt és rokonszenveznek a gyerekek.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

Ez az előadásokat követő drámapedagógiai foglalkozásokon is tág teret ad a darab értelmezésének, feldolgozásának, amelynek során sajátos csoportlélektani összefüggéseket értenek meg és mondanak ki a gyerekek.
Gyakran derül például fény olyasmire, hogy a gyermekcsoportokban agresszorként fellépő gyerekek maguk is áldozatok, épp őket „szekálják” társaik, a kifelé mutatott keménységük pedig csupán álarc, ami mögé rejteni próbálják sértettségüket. Ugyanakkor, amennyiben az otthonról, vagy más közösségekből hozott konfliktusaik miatt öltik föl ezt az álarcot, akkor sokszor emiatt válhatnak kitaszítottá, kiközösített, kigúnyolt tagjává a csoportnak.

Az ilyen jellegű, közösségellenes magatartásformák kiküszöbölése és orvoslása szempontjából kincsesbánya a kihasznált és kinevetett Farkasbarkas, illetve a sunyi, de okos és ravasz Róka koma páros játéka.

A művészeti titkár kalocsai kötődéséről is szólt: ezzel kapcsolatban azt osztotta meg portálunkkal, hogy mindmáig évente több alkalommal jár városunkban, így karácsony, húsvét, halottak napja alkalmából minden évben, és a nyár során még legalább egyszer. Ezek mindig családi alkalmak, hiszen édesanyja, anyósa és testvérének családja is városunkban él.

Képgaléria megtekintése (10 db kép)

Ezen kívül osztálytalálkozókon szokott megjelenni Kalocsán.

EZÉRT IS KÜLÖNLEGES ALKALOM VOLT SZÁMÁRA A MOSTANI HAZATÉRÉSE, HISZEN A FESZTIVÁL LEHETŐSÉGET ADOTT ARRA, HOGY AZ ISKOLAI TÁRSAKON ÉS A CSALÁDON KÍVÜL A RÉGI BARÁTOKKAL IS TALÁLKOZZON.