Gazdasági évnyitót tartott a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

Az immár hagyományos év eleji találkozón ott volt többek között Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Dr. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója, Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Kecskemét alpolgármestere, Dr. Salacz László országgyűlési képviselő, Dr. Homoki Tamás, Kecskemét alpolgármestere, Rideg László, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat elnöke, Dr. Szigeti László Bács-Kiskun megyei főjegyző, Dr. Kerékgyártó-Minda Mária Judit, a Kecskeméti Járási Hivatal hivatalvezetője, Dr. Kiss Melinda, a Kiskunfélegyházi Járási Hivatal hivatalvezetője, Kollár Péter, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja igazgatója, Borbély Lajos, a Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara elnöke, Versegi János, a Bács-Kiskun Megyei VOSZ elnöke, Domján Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Bács-Kiskun Megyei szervezetének elnöke, Barta Lajos, a Bács-Kiskun Megyei Mérnöki Kamara elnöke, és Sipos Zsolt, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára – részletezi a keol.hu.

– A résztvevők listáját nézve megállapítható, hogy Bács-Kiskun megye GDP-jének mintegy háromnegyede itt van. Azok, akik az embereket foglalkoztatják, és az innováció révén bekapcsolják a térséget a világ vérkeringésébe. Ráadásul nem csak Bács-Kiskun megyéből, hanem a szomszédos megyékből is vannak vendégeink. Így bátran elmondható, hogy gazdasági évnyitónk a hagyományainkhoz méltó – köszöntötte a jelenlévőket Gaál József.

A Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rövid „információ csomaggal" szolgált az évnyitón a megye gazdaságáról. Leszögezte: kihívásokkal teli évre számíthatunk idén is. Hozzátette, hogy szép fejlődési mutatókat produkált Bács-Kiskun megye gazdasága 2015-ben, azt pedig, hogy a gazdaság fejlődése milyen irányt vesz majd 2016-ban – az előrejelzések jónak mondhatók –, a későbbi adatok elemzése mutatja majd meg.

– Végre elindultak az Európai Unió és a magyar kormány által biztosított forrásokkal a fejlesztési pályázatok kiírásai – mondta. – Ez egészen biztosan jelentős hatást fog gyakorolni ebben az évben is a beruházásokra, fejlesztésekre. Hozzáadódik ehhez Bács-Kiskun megyében több mint 63 milliárd, Kecskemét városban pedig 23 milliárd forint feletti, 2020-ig szóló, TOP pályázati fejlesztési forrás. Valamint az a 100 milliárdos „csomag", amit a múlt héten kapott Kecskemét a magyar kormánytól. Infrastruktúra, út, vasút fejlesztésre, ami közvetve nagyobb részt a gazdaságot fejleszti majd.

Kiemelte, hogy az a huszonötmilliárd forint összegű befektetési alap, amit a kormány bocsájt Kecskemét rendelkezésére – mely visszatérítendő forrást biztosít életképes, üzleti alapú vállalkozásoknak, szinte példátlanul óriási segítséget nyújt majd a kis és közepes vállalkozásoknak a következő években Kecskeméten és a város térségében.

Gaál József annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarország számára nagy kérdés, Európában milyen irányban haladnak majd a piacok? A migráns-helyzettel befolyásolt Németország a lokomotív szerepét tölti-e be, hiszen a Bács-Kiskun megyei vállalkozások jó része is köztudottan a német piachoz kötődik.

A megyei kamara elnöke leszögezte, hogy a magyar gazdaságot segítik a kamara által javasolt vállalkozói tehercsökkentések – adó, járulék és adminisztratívteher terén –, azonban még vannak tartalékok ezen a területen. Különösen az adminisztráció területére igaz ez.

Végezetül a munkaerő kérdésére is kitért, amit „feszítőnek" mondott országszerte. Kijelentette: ma már nem a munkahelyteremtés a fő probléma, hanem a gyorsabban fejlődő területeken – ilyen a megye nagy része – inkább a munkaerőhiány problémájával kell a vállalkozásoknak megküzdeniük.

A Bács-Kiskun megyei gazdasági évadnyitón Dr. Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója az előadásában gazdasági helyzetértékelést adott és a 2016. évi kilátásait elemezte. Elöljáróban kijelentette: „Különösen jó érzés egy ilyen gyorsan fejlődő megyébe érkezni, mint Bács-Kiskun".

Dr. Palócz Éva statisztikai összegzése szerint még mindig kedvezőtlenek a magyar gazdasági pozíciók a közép-kelet-európai összehasonlításban. Igaz, hogy az elmúlt 8-10 évben felzárkózás történt, azaz nem lehet kijelenteni, hogy nem közeledtünk volna az EU átlagához. Ha viszont körülnézünk magunk körül, akkor azt látjuk, hogy lényegesen gyorsabban zárkózott fel és megelőzött minket például Észtország, Szlovákia, Litvánia. Holtversenyben voltunk 2014-ben Lengyelországgal, ám 2015-ben vélhetően ők is megelőztek minket, és óriásit javított a pozícióján Románia.

A magyar gazdaság mozgástere 2016-ban címmel tartott előadást a kamarai gazdasági évnyitón Dr. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Beszámolt a kormány előző 5 évet értékelő decemberi gazdasági elemzéséről. Ennek része – mutatta a statisztikát – hogy például a magyar gazdaság ténylegesen lassabban állt helyre a válság után, mint Németország, holott a német és a magyar gazdaság 2008-ban „együtt zuhant", ám az előbbi már évekkel korábban kilábalt a recesszióból. Ezzel szemben viszont a magyar növekedési ütem 2012 végétől meredekebb a grafikonokon, mint a német gazdaságé. Azaz, utóbbi években történt valós felzárkózás a magyar gazdaság részéről az EU-ban.

– A magyar gazdaság 2010 előtt rosszabbul állt, mint most a görögök – jelentette ki Dr. Parragh László. Hozzátette: az elmúlt évek kormányzati intézkedései viszont olyan gazdasági környezetet teremtettek Magyarországon, melyek valódi növekedést eredményeztek.

Parragh László hangsúlyozta: 2013-ban sikerült a recesszióból kitörni, 2014-ben a gazdaság dinamizálódott, beindult a növekedés, csökkent a munkanélküliség. Fontosnak nevezte, hogy a vártnál jobban bővültek a beruházások, a kormány végrehajtott, illetve elkezdett több szerkezeti átalakítást.

Forrás: Kecskemét Online