Munkácsy-díjas festőművész tárlata a Kiállítóteremben – „Jelhagyó művész” jelei kalocsai falakon

A megnyitó hangulatát Kiss Eszter rövid énekes műsora alapozta meg, és a keretes szerzet jegyében zárta is le. A két dal között elsőként a Viski Károly Múzeum művészettörténésze, a Nicolas Schöffer Gyűjtemény vezetője és az aktuális anyag kurátora, Budai Viktória köszöntötte a megjelent művészetbarátokat, beszédében hangsúlyozva az alkotó kortárs művészeti mozgalmakra gyakorolt jelentőségét. Mint elhangzott, a kalocsai tárlat egy tisztelgés munkássága előtt.

Az ünnepi szónok Nyulasi Zsolt, a castellum.do portál alapító-főszerkesztője volt, akiről kiderült, hogy nem csak művészként tekintett fel az alkotóra, volt szerencséje éveken át közeli, baráti kapcsolatot ápolni vele, amire kitért beszédében is.
Méltatta, hogy Kalocsa, ezen belül is a múzeum és a galéria méltó körülményeket teremtett a festményekből és szobrokból álló tárlat bemutatására, kiemelve, hogy hasonlót szívesen látna Dunaújvárosban is.

– Izgalmas, hosszú és kacskaringós út vezetett Birkás István korai, expresszív, loboncos, zabolátlan, megkockáztatom, dühös gesztusokkal operáló művészetétől a jelekig és jelképekig, a kunmaradasi emléknyomokig, az ősi, totemisztikus karaktereket idéző plasztikákig. És még arról is, hogy mennyire fontosak ebben a kiterjedt, sokrétű, emelkedett és mégis roppantul, de tényleg nagyon földközeli, már-már panteista univerzumban a jelek és a jelképek. E ponton hadd köszönjem meg Budai Viktória kurátornak a kiállítás címét, amely telitalálat. Frappáns és pontos summázata annak, amit a Birkás-kiállítás ígér, ígérhet. Birkás István jelhagyó művész volt, és alkotásaival jeleket, egyúttal pedig jelt is ad nekünk. Művei meghívnak benneteket is, legyetek a vendégei a világában és a barátai, barátaim

– zárta sorait Nyulasi, majd az anyag megtekintésére invitálta a megjelenteket. Aki pedig eddig elmulasztotta, december 20-ig pótolhatja a kiállítás látogatását.