„A magyarok szabadság iránti vágyát nem lehet elnyomni” – Az ’56-os forradalomra emlékezett Kalocsa

A Magyar Honvédség 4. Területvédelmi Ezred 38. Területvédelmi zászlóalj díszőrsége mellett zajlott ünnepély előtt a Kalocsai Fúvószenekar térzenét adott, majd a zenekar a koszorúzás alatt is közreműködött, és az ünnepi műsor elején a Himnusz, illetve a koszorúzást követően a Szózat közös eléneklését kísérte.
A konferanszié, Kállai Sándor a szervező KIKK, egyben Kalocsa Város Önkormányzata nevében mondott köszöntő szavai után a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium 8.b osztályos tanulói adtak ünnepi műsort.
A műsort Maros-Miklós Ágnes állította össze.

Képgaléria megtekintése (68 db kép)

A diákok előadása után dr. Bagó Zoltán, Kalocsa város polgármestere osztotta meg ünnepi gondolatait.

Képgaléria megtekintése (68 db kép)

Október 23-a a bátorság, az áldozatvállalás és a szabadság iránti olthatatlan vágy örök emléknapja – indította beszédét a szónok, majd fölidézte: 68 évvel ezelőtt, 1956 októberében Budapest utcái forrongtak, fiatal egyetemisták, gyári munkások, több diplomás értelmiségiek és egyszerű polgárok léptek ki az utcára, hogy az elnyomó kommunista diktatúra és a megszálló szovjet csapatok ellen tiltakozzanak, melyek ekkor már hosszú évek óta sanyargatták a magyar népet.

Az október 23-i forradalom nem pusztán egy politikai megmozdulás volt, hanem a magyar szívek legmélyéről fakadó vágy a szabadságra, az igazságra és az emberi méltóságra. A magyarok egy új és szabad jövőt akartak építeni – egy saját maguk által irányított jövőt”– jelentette ki Bagó Zoltán, majd az ’56-os kalocsai eseményeket idézte fel.
Az itteni körülményeket ismertetve elmondta: ebben az időben Kalocsa volt az állomáshelye több katonai alakulatnak, valamint robbanóanyag raktárbázis és katonai repülőtér, a Magyar Néphadsereg 31. Vadászrepülő Ezrede is működött a térségben. 

Az 1956 októberi általános közhangulatot úgy a nemzetközi helyzet – a lengyelországi forradalom –, mint a belföldi események – a kulákság térségünkben ekkor zajlott felülvizsgálata – miatt társadalmi nyugtalanság jellemezte. Kalocsán október 23-ára a pedagógusok felvonulást szerveztek, ám ezt a város vezetése betiltotta, és elrendelte a fontosabb közintézmények őrségének megerősítését.
A szónok emlékeztetett: másnap, október 24-én, az országos helyzetre való tekintettel életbe lépett a harckészültség a városban és környékén állomásozó alakulatoknál. A Magyar Néphadsereg 24. Harckocsi Ezredének helyőrségparancsnoka, Szabó István őrnagy magához rendelte a városi pártvezetőket, és eligazítást tartott. Ekkor a városi tisztségviselők és a pártaktivisták fegyvert kaptak. Elrendelték a város stratégiai épületeinek, a Városi Tanács és a Pártbizottság épülete, a posta, a Nemzeti Bank, a malom és paprikamalom, a villamos telep, a vasútállomás, a tiszti ház, a vágóhíd és a börtön fegyveres őrzését, és fegyveres őrséget rendeltek a fontosabb párttagok lakásaihoz.
Eközben megerősítették a robbanó- és lőszerraktár védelmét, és elsőfokú harckészültségbe helyezték a repteret, valamint felkészültek annak védelmére.
A 24. Harckocsi Ezred helyőrségparancsnok utasítására, betiltották az október 25-én esedékes színházi előadást, Grősz József kalocsai érsek Kossuth Rádióban is elhangzott nyilatkozatában pedig elítélte a vérontást és nyugalomra szólította fel a lakosságot.

A kalocsaiak bátran és elszántan álltak ki a szabadságért és a függetlenségért, amikor október 27-én tüntetők gyülekeztek a kalocsai börtön előtt, követelve a politikai foglyok szabadon bocsátását. Ekkor történt az a tragédia, hogy börtönőrök a tömegbe lőttek, két kalocsai ember életét kioltva és ötöt súlyosan megsebesítve”– idézte föl a történteket Bagó Zoltán, amelyeket így értékelt:

A helyi események, a helyi hősök és azok az emberek, akik itt Kalocsán hittek egy jobb Magyarországban, mind részesei annak a hatalmas erőnek, amely 1956-ban megmozdult.”Hozzátette: az 1956-os forradalom tanulsága máig érvényes: az akkor zászlót ragadó, szobrot döntő fiatalok,

NEMCSAK A KORABELI POLITIKAI RENDSZERT UTASÍTOTTÁK EL, HANEM MINDANNYIUNK SZÁMÁRA EGYETEMES ÜZENETET KÖZVETÍTETTEK, SOHA NE ADJUK FEL A SZABADSÁG IRÁNTI VÁGYAT”

A szónok rámutatott: a forradalom emléke arra figyelmeztet bennünket, hogy

A SZABADSÁGOT MINDIG MEG KELL VÉDENI, MERT SOHA NEM ADATIK KÖNNYEN.

Ahogyan a forradalom hősei életük kockáztatásával, úgy nekünk mindennapi tetteinkkel kötelességünk őrködni a forradalmárok vérével megpecsételt értékek fölött.

Nekünk, ma élő magyaroknak, kalocsaiaknak, hála az égnek, nem kell fegyvert ragadnunk, de forradalmi feladatunk attól még van: meg kell őriznünk az 56-os hősök eszméit, és meg kell élnünk azokat a mindennapjainkban. Ki kell állnunk az igazság mellett és mindig törekednünk kell arra, hogy Magyarország, és ezen belül Kalocsa, egy olyan hely legyen, ahol minden polgár szabadon és méltósággal élhet.Ahogyan a forradalom hősei nem tűrték az igazságtalanságot, úgy nekünk is szembe kell szállnunk mindazzal, ami veszélyezteti nemzetünk egységét, szabadságát és jólétét”– mondta Bagó Zoltán, majd kijelentette: az ’56-os forradalom nemcsak a magyar történelem dicsőséges pillanata volt, hanem az egész világ számára méltó üzenet.

Ez a kis nemzet, amely itt a Duna partján szembeszállt egy hatalmas világhatalommal, örökre bebizonyította, hogy a magyarok szabadság iránti vágyát nem lehet elnyomni!”
Végezetül, Varga Béla katolikus paptól, a kommunista megszállás előtti utolsó magyar parlamenti házelnöktől idézte:

„A SZABADSÁG NEM KÖRÜLMÉNY, HANEM FELADAT!”

Legyen ez a mondat iránytű számunkra is. Legyen példa, amely mindig figyelmeztet, hogy van egy közös célunk, egy közös értékünk, amely mindennél fontosabb: a magyarok szabadsága.”A megemlékezés végén az ’56-os hősök és a forradalom tiszteletére a városi és nemzetiségi önkormányzatok, egyházak, pártok, társadalmi szervezetek, intézmények koszorúkat helyeztek el az egykor politikai foglyok őrzésére szolgált börtön falán elhelyezett emlékműnél.

Kalocsa Város Önkormányzata nevében koszorút helyezett el dr. Bagó Zoltán, polgármester, dr. Vincze Andrástársadalmi megbízatású alpolgármester, dr. Kiss Csaba, jegyző.

Képgaléria megtekintése (68 db kép)

A továbbiakban koszorút helyezett el a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye nevében Fülöp Ernő kanonok, címzetes apát, irodaigazgató, a Kalocsa-Belvárosi Plébánia plébánosa;
a Kalocsai Református Egyházközösség nevében Gera- Csontos Hajnalka lelkipásztor és Bóna József főgondnok; valamint
a HIT Gyülekezete Kalocsa küldöttsége,

a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Kalocsai Járási Hivatala nevében dr. Bedics Andrea hivatalvezető és dr. Simon Zoltán osztályvezető;
a Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat,
Kalocsa Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzat, a Horvát Önkormányzat Kalocsa és a Német Önkormányzat Kalocsa szervezetei;

a Bajai Tankerületi Központ;
Kalocsa város intézményei és gazdasági társaságai közösen;
a Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium;
a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház Kalocsai Szent Kereszt Kórház Telephelye;
a Fegyveres és rendvédelmi szervek, a Kalocsai Fegyház és Börtön, a Kalocsa Városi Rendőrkapitányság és a Kalocsai Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság;

a Fidesz Magyar Polgári Szövetség Kalocsai Szervezete,
a Fidelitas Kalocsa, 
a Mi Hazánk Mozgalom kalocsai szervezete,
a Demokratikus Koalíció kalocsai szervezete,
a Békés Kalocsáért Egyesület,
a Kalocsa Jövőjéért Egyesület,
a KALO Lokálpatrióta Egyesület,
a Veled Velünk Városunkért Egyesület,
az Új Alternatíva Párt,
a Magyar Vöröskereszt Kalocsa Városi Szervezete;

végül a Bajtársi Egyesületek Országos Szövetsége Dél-Alföldi Régió, a Kalocsai Honvéd Kulturális Egyesület, a Kalocsai Légvédelmi Katonák Hagyományőrző Köre, a Honvéd és Rendvédelmi Szervek Bajtársi Egyesülete és a 24. Harckocsiezred Baráti Kör Egyesület közösen, valamint
a Történelmi Vitézi Rend, Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége, a Magyar Csendőrbajtársi Egyesület és a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége.