Kiskőrösön, a városközpontban található zsinagóga épülete melletti téren az elmúlt évben avatták fel a Holokauszt emlékművet, mely a Benyik család felajánlásából és néhány további támogató hozzájárulásából valósult meg. Az emlékmű közel 80 évvel a deportálások után, a holokauszt 422 kiskőrösi mártírjának állít emléket. Október 27-én, vasárnap ezen a helyszínen emlékeztek a Holokauszt kiskőrösi és valamennyi áldozatára.
A megemlékezés alkalmával a népírtásról, az emberi tragédiákról és a zsidók mai társadalmi helyzetéről a jelenlévőkkel Turán István helyi történész és Fináli Gáborrabbi osztotta meg gondolatait. Az esemény ünnepélyességét a Szegedi Szimfonikus Zenekar Arany-Ezüst kvartettje emelte, a zenészek a nagysikerű Schindler listája című film főcímdalát adták elő.
A program zárásaként a Holokauszt Emlékmű talapzatán koszorúkat, valamint az emlékezés köveit helyezték el az egybegyűltek. Kiskőrös Város Önkormányzata nevében Gmoser István alpolgármester és Szedmák Tamás képviselő vett részt és koszorúzott az eseményen.
A Kiskőrösi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat részéről Kunhegyesi Nikolett elnök, a Kiskőrösi Német Nemzetiségi Önkormányzat részéről Filus Tibor, a Kiskőrösi Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat részéről Györk Ernőné elnök és Csővári Jánosalelnök helyezett el koszorút.
Mint megtudtuk, a zsidó hagyományok ápolásában Kiskőrösön nagy szerepe van a Benyik családnak. Az ő szervezőmunkájuknak köszönhetően valósulhatott meg az előző évi és a vasárnapi holokauszt megemlékezés. Részük volt abban is, hogy Kiskőrösön több mint 200 gyermek számára tartottak előadást a holokausztról, de a zsidó vallás és kultúra is terítékre került. Kiskőrösön az önkormányzat támogatásával Zsidó-Keresztény Egyesület is működik.
A holokauszt a kollektív büntetés emberek életét követelő alkalmazása. Legismertebb jelentése a náci Németország által kontrollált területeken a második világháború alatt végrehajtott, a nemzetiszocialista német kormány által eltervezett és irányított népirtás, amelynek körülbelül hatmillió európai, zsidó származású ember esett áldozatul. A nácik minden áldozatát figyelembe véve a halottak száma jóval nagyobb, a legtöbb becslés 9 és 11 millió közé teszi. Az üldözés és népirtás több lépésben valósult meg. A zsidókat a civil társadalomból kizáró nürnbergi törvények évekkel megelőzték a második világháborút. Koncentrációs táborokat létesítettek, ahol kényszermunkát végeztettek a foglyokkal, amíg azok bele nem pusztultak a kimerültségbe vagy valamilyen betegségbe. A Harmadik Birodalom által újonnan meghódított keleti területeken Einsatzgruppéknak nevezett speciális alakulatok tömegesen végezték ki a zsidókat és a nácik politikai ellenségeit. A zsidókat és a cigányokat gettókba zárták, ahonnan tehervagonokkal szállították őket a több száz kilométernyire fekvő haláltáborokba és akik túlélték az utazást, azok nagy részével gázkamrákban végeztek. A német bürokrácia minden ága részt vett a tömeggyilkosságok megszervezésében, az ország – egy holokausztkutató szavaival élve – „népirtó állammá” vált.