Az NB II. Dél-nyugat csoportját hat pontos előnnyel vezető férfi kézilabdacsapatunk a sportág egykori honi fellegvárának számító Dunaújváros jelenlegi utódgárdáját fogadta március 25-én, szombaton este a Városi Sportcsarnokban, ahol vezetőség, csapat és a törzsszurkolók is újabb kalocsai győzelmet vártak.
A bajnokság őszi etapjában a Kolics-legénység „Újvárosban” is nyerni tudott egy nagy taktikai csatát hozó színvonalas találkozón (23–27), ahol Szvétek 12 gólig meg sem állt az összecsapás során. A vendéglátókat már akkor is a KKC két korábbi éljátékosa – Virág Roland és Reichert Zoltán – erősítette, akik egyben a DAC jelenlegi húzóemberei is.
A kalocsai visszavágón aztán a mieink ismét kitettek magukért, hiszen olyan presszióalatt tartották a vendégeket a 60 perc során, amelyet talán még át sem éltek ebben a bajnokságban. A fizikális fölény mellett a Kolics-tanítványok mentálisan is ellenfelük fölé nőttek és ez nem is eredményezhetett mást, mint nagy sikert, újabb nagyszerű győzelmet.
Amikor
a lelátó törzsközönsége „közte tíznél” – rászámolt a DAC-ra,
jól lehetett látni az újvárosi játékosok arcán azt az elkeseredett dühvel párosult kétségbeesést, hogy őket még így nem „nullázta” le egyetlen ellenfelük sem a bajnokság során.
MESTERMÉRLEG:
Kolics János edző: – A Komló hazai veresége után most már mondhatom azt, hogy a DAC legyőzésével elérhető közelségbe került az első hely megszerzése, innentől már csak rajtunk múlik a bajnoki cím elérése, igaz, ehhez még pénteken Nagykanizsán is kellenek majd a pontok. Az Újváros ellen érdekes módon fizikálisan is jobban bírtuk a meccs tempóját – Katona és Tamaskó szinte megállíthatatlan volt indításaink során –, miközben remek volt a védekezésünk.
KKC – DAC 30–22 (16–11)
150 néző, vezette: Juhász I., Szilágyi G.
Kalocsa: Lakatos – Romsics 3, Katona 5, Kanalas 1, Szvétek 11, Tamaskó 8, Rimai. Csere: Balla 2, Óvári (k.), Balázs (k.), Rumi, Schaffer, Schmidt, Baksa R.
Edző: Kolics János.
Hétméteresek: 4/3, illetve 7/4.
Kiállítások: 16, illetve 8 perc.