A kalocsai paprikakutatás úttörőjére emlékeztek – Halála 20. évfordulóján megkoszorúzták dr. Márkus Ferenc paprikanemesítő emléktábláját

A megjelenteket, köztük néhai dr. Márkus Ferenc paprikanemesítő egykori munkatársait, tisztelőit, barátait és családtagjait, valamint az önkormányzat küldöttségét dr. Filvig Géza polgármester köszöntötte.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Dr. Márkus Ferenc halálának 20. évfordulóján a Paprikafesztivál méltó alkalmat kínál a kalocsai fűszerpaprika hírnevének emeléséhez nagyban hozzájárult szakember emlékének ápolására, amit szeretne hagyománnyá tenni – mondta el a polgármester, majd a Paprikakutató jelenlegi vezetője, Gáll Tibor mondott emlékező beszédet, fölidézve Márkus Ferenc pályáját, szakmai eredményeit, paprikanemesítői életművét.

Márkus Ferenc a XX. század második felének kiemelkedő, jeles fűszerpaprikanemesítőjeként írta be magát a szakmai emlékezetbe. Tudományos igényessége és jó gyakorlati érzéke olyan kerek egésszé formálta életművét, kutatásainak eredményét, hogy azok a gyakorlatban elterjedve nagyban hozzájárultak a korszerű fűszerpaprika-termesztés megvalósításához – mondta Gáll Tibor, hozzátéve:

Példaképe volt annak a Tudósnak, aki az elmélet és a gyakorlat egységét maradéktalanul megvalósította. Ennek a munkásságnak az egyik legnagyobb teljesítménye, hogy tudományos pályája során a vezetésével működő nemesítői gárda több fajtát állított elő, mint a korábban dolgozó nemesítő elődjeik összesen.”

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

A továbbiakban dr. Márkus Ferenc életútját ismertette:

1935. október 11.-én született Homokmégyen. Iskoláit szülőhelyén kezdte, majd 1946-1950 között a piaristák kecskeméti gimnáziumában tanult, 1950-1954 között Baján, a technikumban folytatta tanulmányait.

Felsőfokú iskolai éveit 1954-ben kezdte meg a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, ahol 1959-ben kapta meg a mezőgazdasági mérnöki oklevelet, majd 1960-ban növénynemesítői szakmérnöki oklevelet szerzett.
Az egyetemi doktori címet 1964-ben, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa fokozatot 1982-ben kapta meg.
2002-ben elkészítette az MTA doktori értekezését, amelynek védésére halála évében, november 19-én került volna sor.

1960-tól a Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kalocsai Fűszerpaprika Kutatási Osztályán, majd a jogutódoknál, a ZKI Fűszerpaprika Kutató Állomáson, a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Közhasznú Társaságnál dolgozott, végig járva a kutatói pálya szigorú lépcsőfokait – előbb tudományos segédmunkatárs, tudományos munkatárs, tudományos főmunkatárs –, majd 1980-tól igazgatóhelyettesként, 1994-től igazgatóként dolgozott. Vezetésével, ahogy ma is mindenki említi, a Fűszerpaprika Kutató, jelentős gazdasági és tudományos eredményeket ért el.

• 1994-től az Országos Fűszerpaprika Terméktanács,
• 1998-tól a Vetőmag Szövetség és Terméktanács elnökségi tagja,
• 1986-tól a Szegedi Akadémiai Bizottság Kertészeti Munkabizottságának,
• 2000-től az MTA Növénynemesítési Bizottságának tagja volt,
• 2001-ben az Országos Fűszerpaprika Terméktanács ügyvezető elnökévé választották,
• 2002-ben címzetes főiskolai tanári kinevezést kapott.

A fűszerpaprika nemesítésnek, új, korszerű fajták előállításának, intézménye eredményes működtetésének szentelte életét – Példaképének Mészöly Gyula akadémikust, paradicsom nemesítőt, intézetvezetőt tekintette.”

Nemesítői munkája során a Capsicum Annuum var. Longum csoport hazai és külföldi változatait használta fel. Keresztezés és pedigré tenyésztés módszereire alapozva hozta létre a termelői, feldolgozói igényeket egyaránt kiszolgáló fajtasorát, amelyben folyamatos növekedésű, féldeterminált illetve determinált fajták is szerepeltek.

EGYIK LEGSIKERÜLTEBB, HOSSZÚ ÉVTIZEDEKIG KIEMELT JELENTŐSÉGGEL BÍRÓ FAJTÁJA A KALOCSAI MEREVSZÁRÚ 622,

amely magas festéktartalmával és kiváló termésbiztonságával sokáig dominált a termesztésben.

1992-BEN AZ Ő VEZETÉSÉVEL INDULT MEG A REZISZTENCIA NEMESÍTÉSI PROGRAM KALOCSÁN.

A legkorszerűbb nemesítési eljárásokat alkalmazva építettek be rezisztenciaforrásokat, amelyekkel a Xanthomonas baktérium és a dohány mozaikvírus (TMV) ellen biztosítottak ellenállóságot Bs2, gds, L3 gének felhasználásával.

MUNKATÁRSAIVAL ELSŐKÉNT INDÍTOTTA EL A REZISZTENS FŰSZERPAPRIKA HIBRIDFAJTÁK NEMESÍTÉSÉT A 90-ES ÉVEK VÉGÉN 2000-ES ÉVEK ELEJÉN.

Ennek eredményeként baktériumrezisztens hibridek születtek, ami lehetővé tette, hogy környezetbarát technológiával nagyobb termésbiztonságot érjenek el a termelők.

16 ÁLLAMILAG ELISMERT FAJTÁT ÁLLÍTOTT ELŐ.

A teljesség igénye nélkül a legismertebbek, legjelentősebbek, amelyek közül jelenleg is több szerepel még a köztermesztésben:

• Kalocsai merevszárú – 622
• Kalocsai determinált – 621
• Kalocsai cs. 631
• Kalocsai 801
• Kalocsai 90
• Folklór
• Rubin
• Kalorez
• Kaldom
• Kalóz
• Favorit
• Globál

Kilenc fajta társnemesítője volt, köztük a Kalocsai V-2, Kalocsai „A” cseresznye, Kalocsai „M” cseresznye, Remény, Kármin.

74 TUDOMÁNYOS DOLGOZATA JELENT MEG HAZAI ÉS NEMZETKÖZI FOLYÓIRATOKBAN, 46 NÉPSZERŰSÍTŐ ,TUDOMÁNYOS CIKKET ÍRT.
NÉGY SZAKKÖNYV TÁRSSZERZŐJE VOLT, A LEGJELENTŐSEBB A 2001-BEN MEGJELENT „A FŰSZERPAPRIKA TERMESZTÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA” CÍMŰ KÖTET VOLT.

Márkus Ferenc maradandót alkotott. Az 1970-1995 között létrehozott fajtatípusok és fajták, a kapcsolódó termesztéstechnológiák a magyar fűszerpaprika-kutatás és -nemesítés aranykorát jelentették.
Az 1996 -2010-ig terjedő időszakban általa elindított nemesítési irányvonalak alapján létrehozott rezisztens és hibrid fajták új korszakot jelentettek az ágazat számára és tovább növelték az intézet és a nemesítők hírnevét.

Megszállott, következetes, igényes kutató volt, nagy érdeme van abban, hogy hazánkban jelenleg is szinte kizárólag csak magyar fűszerpaprika-fajták vannak köztermesztésben.Azok közé a szerencsés emberek közé tartozott, akik életüket egy nagy célnak, a természet titkai fürkészésének és az ember szolgálatába állításának szentelhették, és következetes munkájukkal a maguk elé tűzött célokat meg is valósították.”– fogalmazott Gáll Tibor, hozzátéve: kitűnő érzékkel ismerte fel az új nemesítési módszerekben rejlő lehetőségeket és mindig újabbat és jobbat keresve állította elő a kiváló tulajdonságokkal rendelkező fűszerpaprika-fajtákat, amelyek kivívták a hazai termesztők és feldolgozók elismerését, és nemzetközi hírűvé tették.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

Munkásságát 1980-ban Mathiász János-díjjal, majd 1998-ban Fleischmann Rudolf-díjjal ismerték el.

Életművének összefoglalását adó MTA doktori értekezése 2002-ben készült el, és azt opponensei kitűnőnek minősítették. A Magyar Tudományos Akadémia doktora címet posztumusz kapta meg 2004-ben.

Dr. Márkus Ferenc 2003. október 23-án hunyt el, a kalocsai temetőben helyezték örök nyugalomra
Emlékének adózva a város 2017-ben nevezte el róla a mai koszorúzásnak is helyszínéül szolgáló utcát.

Emlékezzünk hát tisztelettel a város és a fűszerpaprika ágazat kiemelkedő személyiségére, aki életművével hozzájárult a kalocsai paprika hírnevének megőrzéséhez és kiteljesítéséhez."– zárta emlékező beszédét Gáll Tibor, majd dr. Filvig Géza polgármesterrel, Simon Zoltán alpolgármesterrel, Kákonyi István önkormányzati képviselővel és dr. Márkus Ferenc özvegyével közösen koszorút helyezett el, majd az egybegyűltek közül többen az emlékezés virágaival járultak az emléktáblához.

Képgaléria megtekintése (12 db kép)

A Paprikafesztivál programja a délután négykor kezdődött terményáldó, paprikaszentelő szentmisével folytatódott a Szent István király templomban, mások mellett városunk és több környező település vezetői, a testvérvárosi delegációk, valamint a Szent István Kalocsai Paprika Lovagrend számos tagjának jelenlétében.