Nemzeti összetartozás napja – „Nem gyásznap: a határon túl és anyaországi magyarok összetartozásának örömét éljük át”

A Markó Mónika konferanszával kísért megemlékezés kezdetén nemzeti hagyományainknak megfelelően az egybegyűltek közösen elénekelték a Himnuszt, majd Valka Károly és Simon Zoltán mondta el megemlékező beszédét.

Képgaléria megtekintése (20 db kép)

A két szónoklat között Reményik Sándor Nagyszalonta és Geszt között című költeményét Póli Róbert szavalta el. Végül a város és a helyi társadalmi szervezetek delegációi megkoszorúzták az országzászló emlékművet, majd az alkalom lezárásaképp az emlékezők közösen elénekelték a Szózatot.

Kalocsa és Kúla testvérvárosi kapcsolata példaértékű

Beszédében Valka Károly elmondta:

Jó ebben az órában együtt lenni, egymásba kapaszkodni. De nem lehet felhőtlenül ünnepelni, mert egy pillanatra sem feledkezhetünk meg arról, hogy a trianoni döntés értelmében a magyar haza mintegy kétharmadát elcsatolták, és az ott élő 3,2 millió magyar lélek, köztük félmillió délvidéki került idegen, ellenséges kézre.”Ugyanakkor kiemelte:

A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS EMLÉKNAPJÁNAK BEIKTATÁSÁVAL A HÁTRÁNYBÓL ELŐNYT KOVÁCSOLÁS TITKÁT FEJTETTÉK MEG, ÉS AZT A SZÜLŐFÖLDÖN VALÓ BOLDOGULÁS ÉS MEGMARADÁS ALAPELVÉVÉ TETTÉK A VAJDASÁGI MAGYAROK VÁLASZTOTT VEZETŐI.

Ám sok generáció pusztult bele a várakozásba, tépte fel gyökereit, és indult meg a nagyvilágba, adta el népét, lelkét, jövőjét szerbnek, románnak, horvátnak és még sorolhatnám.”Most azon fáradoznak – fejtette ki a szónok –, hogy a vegyes házasságok ellenére gyermekeik megtanuljanak magyarul, ismerjék meg gyökereiket, közös történelmünket.

SOK REMÉNYTELI FEJLEMÉNY KÖZT EMLÍTETTE: MA MÁR TERMÉSZETES, HOGY EGY HATÁRON TÚLRÓL ÉRKEZETT MAGYAR MONDJON BESZÉDET EZEN A NAPON, AKI NEM MELLESLEG TELJES JOGÚ ÁLLAMPOLGÁRKÉNT VAN JELEN.

Arra is emlékeztetett, hogy a népek közti megbékélés jegyében a magyar Parlament választott képviselői fejet hajtottak Csurgón a 44-45-ös áldozatok emléke előtt.
De leginkább azt emelte ki, hogy Kalocsa és Kúla immár tíz éve fennálló testvérvárosi kapcsolata példaértékű, a kiépített kulturális, oktatási, egyházi kapcsolatok szorosabbá tették a két közösség együttműködését, összetartozását,

AZ ELMÚLT ÉVEK GAZDASÁGFEJLESZTő LÉPÉSEI PEDIG NAGYBAN HOZZÁJÁRULTAK A VAJDASÁGI MAGYAR KÖZÖSSÉG MEGERŐSÍTÉSÉHEZ.

Valka Károly reményét fejezte ki, hogy a gazdasági fejlődés lehetősége megállíthatja vagy lassíthatja a nemzet fogyatkozását, az ottani magyar befektetések pedig főleg a vajdasági magyar közösségeket erősítik, s azok az anyaországból érkező támogatásoknak és segítségnek köszönhetően a szerbiai gazdasági, társadalmi és politikai életben fontosabb tényezővé válnak.

Képgaléria megtekintése (20 db kép)

„Ehhez adjon nekünk az Isten erőt, egészséget továbbra is tartson össze bennünket, Isten éltesse a nemzetet, Isten éltessen Kalocsa és Kúla testvérvárosi kapcsolatát!” – zárta gondolatait a kúlai alpolgármester.

„Ha hazád volt, az marad örökre”

Simon Zoltán beszédében Trianonnak az összmagyarságra gyakorolt hatását és az általa kijelölt utat szemléltette. A 99 éve Simonyi-Semadam Sándor miniszterelnök által aláírt békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgozhatatlan nyomot hagyott a magyarság lelkében – mondta a szónok, majd gróf Apponyi Albertnek, a magyar küldöttség vezetőjének visszaemlékezéseiből azt idézte: „olyan hallgatósághoz kellett szólnom, amelyben a rokonszenvező elemek legkisebb töredéke sem volt, amely a szó technikai értelmében vett ellenségekből, nagyrészt ellenséges érzelmű ellenségekből állott.”

Képgaléria megtekintése (20 db kép)

Azzal a gyakori vélekedéssel kapcsolatban, hogy Magyarországnak nem kellett volna elfogadni a diktátumot, szintén Apponyit idézte: „ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene ennek a békének az elfogadása vagy visszautasítása közt, úgy választania kéne, helyes-e öngyilkosnak lenni, nehogy megöljék”.
Juhász Gyulával szólva hangoztatta: „mindig gondoljunk reá, mert nem lehet feledni soha, amíg magyar lesz és emlékezet”.

Ám a nemzet e szörnyű trauma után is talpra állt és cselekedett – emlékeztetett Simon, de sorra vette a párizsi béke okozta veszteségeinket is:

a kiegyezés után rohamos fejlődésnek indult magyar gazdaságot, infrastruktúrát előbb az első világháború hadi gazdasága, majd a vereség és az összeomlás lelki traumája, végül a vörös diktatúra a tanácsköztársaság kivéreztette, ebben az állapotban következett be Trianon.

Képgaléria megtekintése (20 db kép)

A megmaradt gazdasági struktúra működésképtelenségig aránytalanná vált, a megnyomorított ország nyersanyagbázisai szinte teljesen, ipari közlekedési centrumait, a polgári fejlődés mozgatórugóit képező városait elvesztette. Ehhez járult a jóvátétel-fizetési kötelezettség: a csonka Magyarország tíz év alatt 30 millió arany koronát fizetett ki.

Mégis talpra állt a nemzet, mert megvolt az egységes akarat és a felelősséget vállalni képes személyiségek.”Ezzel kapcsolatban gróf Teleki Pál és gróf Bethlen István érdemeit méltatta. Az ország talpra állása után azonban újabb világháború, újabb tragikus összeomlás és újabb vörös diktatúra következett a proletár internacionalizmus szellemében. Trianon a hivatalos politika szintjén süllyesztőbe került – emlékeztetett Simon, hozzátéve: mindig voltak olyanok, akik a veszélyt is vállalva ébren tartották a nemzet lelkiismeretét.

VÉGÜL A RENDSZERVÁLTÁST TEREMTETTE MEG A NEMZETI ÉRDEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉT. A TÖREKVÉS 2010. UTÁN A POLGÁRI-KERESZTÉNY KORMÁNY KÉTHARMADOS HATALOMRA KERÜLÉSÉVEL TELJESEDHETETT KI, ENNEK KIFEJEZŐJE A NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS NAPJA IS.

Az ezt beiktató törvény hangsúlyozza, hogy

a magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság.”Simon felidézte a kormányzat erőfeszítéseit és intézkedéseit, mindenekelőtt a magyar állampolgárságnak a határon túli magyarokra való kiterjesztését, amely öntudatot és erőt ad, és a nemzet közjogi újra egyesítését jelenti.

EMELLETT HATÁRON TÚLI VÁLLALKOZÁSOK TÁMOGATÁSA, A GAZDASÁGFEJLESZTŐ PROGRAMOK, ÓVODA- ÉS ISKOLAFEJLESZTÉSEK ÉS -ÉPÍTÉSEK FINANSZÍROZÁSA, CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZKEDÉSEK ÉS BEISKOLÁZÁSI TÁMOGATÁSOK A SZÜLŐFÖLDÖN VALÓ MEGMARADÁSNAK, AZ ANYANYELV MEGŐRZÉSÉNEK ÉS A NEMZETI IDENTITÁS ELMÉLYÍTÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉT SZOLGÁLJÁK.

A nemzeti összetartozás emléknapja nem gyásznap, még ha szomorú eseményhez is kapcsolódik. E napon a határon túli és anyaországi magyarok összetartozásának örömét éljük át. „Ha hazád volt, az marad örökre”– mondta Simon Zoltán, Babits Mihályt idézve.

Képgaléria megtekintése (20 db kép)

Az emlékező beszédek után Lakatos Melinda és Valka Károly, majd a városban működő pártok és civil szervezetek delegáltjai helyezték el az emlékezés koszorúit és virágait az országzászló emlékmű lábazatán.